7. Fej

A nyelvi formák rendszere

F. Az összetett mondat

1.                 Mellérendelő összetett mondat
1.1.              a mellérendelt mondatok fajai
1.1.1.           kapcsolatos mondatok
1.1.2.           ellentétes mondatok
1.1.3.           választó mondatok
1.1.4.           következtető mondatok
1.1.5.           magyarázó mondatok
                 A mellérendelő összetett mondatok összefoglalása
2.                 Alárendelő összetett mondatok
2.1.              az alárendelt mondatok alapfunkciói
2.2.              az alárendelt mondatok alapszerkezete
                Az alárendelt összetett mondat alapszerkezete
2.3.             az alárendelt mondatok típusai
2.3.1.          Alanyi mellékmondat
2.3.2.          Állítmányi mellékmondat
2.3.3.          Tárgyi mellékmondat
2.3.3.1.       vonatkozó tárgyi mellékmondat
2.3.3.2.       hogy kötőszós tárgyi mellékmondat
2.3.3.2.1.    kijelentő móddal
2.3.3.2.2.    felszólító móddal
2.3.3.3.       egyéb kötőszók a tárgyi mellékmondatban
2.3.4.          Határozói mellékmondatok
2.3.4.1.       részeshatározói mellékmondat
2.3.4.1.1.    birtoklásmondat birtokosa a mellékmondat
2.3.4.2.       helyhatározói mellékmondatok
2.3.4.3.       időhatározói mellékmondatok
2.3.4.4.       módhatározói mellékmondat
2.3.4.5.       állapothatározói mellékmondat
2.3.4.6.       számhatározói mellékmondat
2.3.4.7.       számállapot-határozói mellékmondat
2.3.4.8.       eszközhatározó mellékmondat
2.3.4.9.       társhatározó mellékmondat
2.3.4.10.     eredethatározói mellékmondat
2.3.4.11.     eredményhatározói mellékmondat
2.3.4.12.     okhatározói mellékmondat
2.3.4.13.     célhatározói mellékmondat
2.3.4.14.     fok- és mértékhatározói mellékmondat
2.3.4.15.     hasonlító határozói
2.3.4.16.     állandó határozói (vonzatjellegű) mellékmondatok
2.3.4.17.     feltételes mellékmondat
2.3.4.17.1. reális feltétel
2.3.4.17.2. irreális feltétel
2.3.5.         Jelzői mellékmondatok
2.3.5.1.      minőségjelzői mellékmondat
2.3.5.2.      kijelölő jelzői mellékmondat
2.3.5.3.      mennyiségjelzői mellékmondat
2.3.5.4.      birtokos jelzői mellékmondat
2.4.            Sajátos esetek
2.4.1.         függő kérdés
2.4.2.         időegyeztetés az alárendelt mellékmondatban
2.4.2.1.      abszolút idő
2.4.2.2.      relatív idő
2.4.3.         Felszólító mód az alárendelt mellékmondatokban
2.4.3.1.      akarat, kívánság, parancs
2.4.3.2.      szükségesség, kötelesség
2.4.3.3.      lehetőség, lehetetlenség
2.4.3.4.      cél
2.4.4.         Feltételes mód az alárendelt mondatban
2.4.4.1.      feltételes mondat
2.4.4.2.      anélkül, ahelyett, mintha
             Az alárendelt összetett mondatok összefoglalása I.
             Az alárendelt összetett mondatok összefoglalása II.
2.5.            Az alárendelt mondatok funkciója
2.5.1.         alanyi mellékmondat
2.5.2.         állítmányi mellékmondat
2.5.3.         tárgyi mellékmondat
2.5.4.         határozói mellékmondat
2.5.5.         jelzői mellékmondat
2.5.6.         függő beszéd
2.5.6.1.      függő állítás
2.5.6.2.      függő kérdés

1.	Mellérendelő összetett mondat
1.1.	a mellérendelt mondatok fajai
1.1.1.	kapcsolatos mondatok
1.1.1.1.	és	Tegnap elmentem az áruházba, és vettem magamnak egy kabátot.
1.1.1.3.	is	Gábor magyar, Ilona is az.
1.1.1.4.	... is, ... is	A motor is elromlott, a fék is.
1.1.1.5.	szintén (R)	Gábor magyar, Ilona szintén* az.*
1.1.1.6.	sem	Itt nem szabad fürdeni, (és)a másik oldalon sem* szabad.*
1.1.1.7.	... sem, ... sem	Én sem* megyek el a koncertre, (és) Mária sem.*
1.1.1.8.	pedig (mindig az után a szó után, amelyre vonatkozik)	Gábor magyar, John pedig* angol.*
1.1.1.9.	meg (R)	A postán feladok egy levelet, meg* elküldök egy táviratot.* Én mérnök vagyok, ő meg* újságíró.*
1.1.1.10.	sőt	Természetesen megnéztem a kiállítást, sőt* egy képet is vettem.*
1.1.1.11.	nemcsak ... , hanem ... is	Nemcsak a leves volt hideg, hanem a hús is.
1.1.1.12.	egyrészt ..., másrészt (R)	Nem szeretek itt lakni. Egyrészt* rossz a levegő, másrészt nagyon zajos a környék.*
1.1.2.	ellentétes mondatok
1.1.2.1.	de	Az útlevelem rendben van, de nincs vízumom.
1.1.2.2.	azonban (R)	Tegnap elmentem Zsófihoz, azonban* nem volt otthon.* Angliában már voltam, Svédországot azonban* nem ismerem.*
1.1.2.3.	pedig (mindig a mellékmondat elején)	Időben megérkeztem, pedig* nagy volt a forgalom.*
1.1.2.4.	viszont (R)	Kenyeret nem kaptam, viszont* vettem egy üveg bort.* Én szeretem Évát, ő viszont* utál engem.*
1.1.2.5.	ennek ellenére (R)	Egész nap esett az eső, ennek ellenére* elég meleg volt.*
1.1.2.6.	mégis	Nem volt jegyem, mégis* bejutottam a stadionba.*
1.1.2.7.	mégsem	Volt jegyem, mégsem* jutottam be a stadionba.*
1.1.2.8.	nem ..., hanem	A gyerekek nem* a nagyszüleiknél vannak, hanem külföldön nyaralnak.*
1.1.2.9.	bár (R) (általában megengedő értelmű alárendelt mondatnak tekintik)	*Bár* volt jegyem, nem jutottam be a stadionba.
1.1.3.	választó mondatok
1.1.3.1.	vagy	Megjavíttatom az autómat, vagy* veszek egy újat.*
1.1.3.2.	vagy ... , vagy	Vagy megveszem ezt a könyvet, vagy kiveszem a könyvtárból.
1.1.3.3.	akár ... , akár (R)	Akár metrón megy, akár taxiba száll, fél órán belül ott lehet.
1.1.4.	következtető mondatok
1.1.4.1.	ezért	Ma nincs gáz a házban, ezért* étteremben vacsorázunk.*
1.1.4.2.	így	Tegnap későn feküdtem le, így* ma álmos vagyok.*
1.1.4.3.	tehát	Imre megbetegedett, tehát* nem jöhet velünk.*
1.1.5.	magyarázó mondatok
1.1.5.1.	ugyanis	Ma nem megyek dolgozni, ugyanis* vasárnap van.*
1.1.5.2.	hiszen (R)	John még csak nagyon keveset ért magyarul, hiszen* csak két hete tanul.*
1.1.5.3.	úgyis (R)	Holnap majd megveszem ezt a könyvet, úgyis* be akarok menni a Belvárosba.*
1.1.5.4.	úgysem (R)	Nem veszem be az orvosságot, úgysem* használ.*
1.1.5.5.	tudniillik (R)	Zsuzsánál mindig van könyv, tudniillik* nagyon szeret olvasni.*
1.1.5.6.	vagyis (R)	A lányok elég jól kijönnek egymással, vagyis* nem veszekednek.*
1.1.5.7.	illetve (R)	Sokan nézik a futballmeccseket, illetve* futballoznak maguk is.*

A mellérendelő összetett mondatok összefoglalása
Kapcsolatos mellékmondatok		Választó mellékmondatok
	, és		, vagy
	, ........... is		vagy ....... , vagy
	,............ szintén		akár ........, akár
	, meg	Következtető mellékmondatok
	, ........... pedig		, ezért
	, sőt		, így
	......... is, ......... is		, tehát / , ....... tehát
	........ sem, ........ sem	Magyarázó mellékmondatok
	egyrészt ......, másrészt		, ugyanis / , ..... ugyanis
	nemcsak ....., hanem .... is		, hiszen
Ellentétes mellékmondatok			, úgyis / , ....... úgyis
	, de		, úgysem / , .......úgysem
	, azonban / , ....... azonban		, tudniillik
	, viszont / , ........ viszont		, vagyis
	, pedig		, illetve
	, mégis / , ........ mégis
	, mégsem / ......... mégsem
	Bár ......... , / , bár
	nem ............. , hanem

2.	Alárendelő összetett mondatok
2.1.	az alárendelt mondatok alapfunkciói
2.1.1.	válasz egy eldöntendő kérdésre	(– Mikor fogod nagyobbra cserélni a lakásodat?) – Amikor lesz rá pénzem.
2.1.2.	összetett mondat alárendelt tagja: a főmondat valamely (bármely) mondatrészének a kifejtése; a főmondat minimum a rámutató szó (oda, úgy, akkor, az, annyi stb.) szintjén jelen van	Úgy csináltam a teát, ahogy kérted. (– Hogy csináltad a teát?) – Úgy, ahogy kérted.
2.2.	az alárendelt mondatok alapszerkezete: a főmondat bármely részét (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző) kifejezhetjük alárendelt mellékmondattal is; a főmondatban egy “utalószó” képviselheti a hiányzó mondatrészt (általában a távolra mutató névmás, illetve névmási határozószó: az, olyan, annyi, ott, addig, akkor, úgy stb.); a mellékmondatot általában kötőszó (hogy, aki, amelyik, amilyen, ahol, amikor, mert stb.) kapcsolja a főmondathoz.	Az fizet, akinek van pénze. Az a baj, hogy nincs elég időm. Az orvos azt mondja, hogy semmi bajom sincs. Oda utazom, ahol a családom él. Most is abban a szállodában lakom, amelyikben tavaly.

Az alárendelő összetett mondat alapszerkezete

Péter oda megy, ahol Kati ül.
(utalószó) (mellékmondat)

Hova megy Péter? Oda (megy), ahol Kati ül.

2.3.	az alárendelt mondatok típusai
2.3.1.	Alanyi mellékmondat utalószó: az (vagy helyette: olyan, akkora, annyi)
2.3.1.1.	vonatkozó alanyi mellékmondatok (vonatkozó névmással: aki, ami stb.)	Igazán érdekes az, amit mondasz.
2.3.1.2.	“hogy” kötőszós alanyi mellékmondat
2.3.1.2.1.	kijelentő móddal	Nem igaz (az), hogy kölcsönt vettem fel.
2.3.1.2.2.	felszólító móddal (a szórend egyenes marad: igemódosító/igekötő + ige): fontos, szükséges, lényeges, nélkülözhetetlen, lehetetlen stb. után	Fontos (az), hogy elvégezzétek az egyetemet.
2.3.1.3.	más kötőszókkal: ha, mint stb.
2.3.1.3.1.	ha	Nem zavarja (az), ha kinyitom az ablakot?
2.3.1.3.2.	mint	Olyan kell nekem is, mint a tied.
2.3.2.	Állítmányi mellékmondat utalószó: az, azé, olyan, akkora stb.
2.3.2.1.	azonosító kötőszó: aki, ami, hogy	Az a sofőrünk, aki a busz mellett áll. Az lesz a te ajándékod, ami a kis dobozban van. Az volt* a baj, hogy a vonat rögtön indult.*
2.3.2.2.	minősítő kötőszó: amilyen, aki, ami	Ez a lakás olyan, amilyet kerestem. Azoké* ez a busz, akik most jöttek Szegedről.*
2.3.2.3.	hasonlító kötőszó: mint	Akkora volt a kutyánk, mint egy borjú. Ez a számítógép olyan, mint a tied.
2.3.2.4.	következményes kötőszó: hogy	A szoba legyen olyan, hogy jól érezzük magunkat benne.
2.3.2.5.	felszólító mód a mellékmondatban: az a cél, a feladat; az a fő, a fontos stb. (amikor cél jellege van)	Az a célom, hogy orvosi diplomát szerezzek. Az a fő, hogy ne menjen el tőle a kedved.
2.3.3.	Tárgyi mellékmondat utalószó: azt (vagy helyette: olyat, annyit, akkorát stb.) a főmondatban az azt utalószó mellett, egy eset kivételével (Lásd: F/2.3.3.1.1.), mindig tárgyas ragozást használunk
2.3.3.1.	vonatkozó tárgyi mellékmondat kötőszók: aki(...), ami(...) stb.	Azt keresem, aki a szállást intézi. Csak azt adhatod el, ami a tied.
2.3.3.1.1.	partitívuszi értelmű vonatkozó tárgyi mellékmondat: az azt utalószó mellett a főmondatban alanyi ragozást használunk	Én is azt* kérek, amit te.* Azt csinálhattok, amit csak akartok.
2.3.3.2.	hogy kötőszós tárgyi mellékmondat: a kötőszó gyakran (főleg a kijelentő módú függő mondatban, valamint az F/2.3.3.2.2.1. pontban szereplő igék állító használata mellett) elmaradhat
2.3.3.2.1.	kijelentő móddal	Tudod (azt), hogy hatkor kezdődik a meccs?
2.3.3.2.1.1.	függő mondat
2.3.3.2.1.1.1.	függő kijelentés	Kati azt* mondja, hogy fáj a feje.*
2.3.3.2.1.1.2.	függő kérdés (lásd még: F/2.4.1.)
2.3.3.2.1.1.2.1.	kiegészítendő (kérdőszós) kérdés a mellékmondatban	Nem tudom, (hogy) melyik pályaudvarra érkezik a vonatod.
2.3.3.2.1.1.2.2.	eldöntendő (igen/nem) kérdés a mellékmondatban	Kérdezd meg, (hogy) van-e még jegy.
2.3.3.2.2.	felszólító móddal a mellékmondat alapszórendje általában egyenes, és a belső hangsúlyviszonyoknak megfelelően változik	A szüleim megengedték, hogy holnap elutazzak a barátaimmal. A szüleim megengedték, hogy csak holnap utazzak el a barátaimmal. A szüleim megengedték, hogy ne utazzak el ma.
2.3.3.2.2.1.	parancsot, tiltást, tanácsot, akaratot, kívánságot stb. kifejező főmondat után; tipikus igék: kér, mond, tanácsol, parancsol, akar, állító főmondat után a mellékmondat szórendje fordított (ige + igemódosító / igekötő / névszói állítmányi rész), tagadó főmondat után többnyire egyenes (igemódosító / igekötő / névszói állítmányi rész + ige)	Azt akarja, (hogy) várjak még egy órát? A portás azt mondta, (hogy) töltsük ki ezt az űrlapot. Azt tanácsolom, (hogy) iratkozzon be egy tanfolyamra. Nem akarom (azt), hogy elkéssetek az előadásról.
1.2.3.3.2.2.2.	más felszólító módot vonzó igék, illetve szerkezetek után: hagy, (meg)akadályoz, elkerül, (meg)enged, (meg)tilt, lehetővé tesz, fontosnak gondol / tart stb. (egyenes alapszórend)	Szeretném elkerülni, hogy tönkremenjen a motor. Nem engedem meg a lányomnak, hogy este elmenjen a bárba. Fontosnak tartom, hogy megtudja az igazságot.
2.3.3.3.	egyéb kötőszók a tárgyi mellékmondatban: ha, mint	Nem szeretem (azt), ha munka közben zavarnak. Én is ugyanazt* mondom, mint te.*
2.3.4.	Határozói mellékmondatok
2.3.4.1.	részeshatározói mellékmondat utalószó: annak	Annak írom ezt a levelet, akiről tegnap meséltem.
2.3.4.1.1.	birtoklásmondat birtokosa a mellékmondat	Azoknak van a legtöbb kérdésük, akik a legtöbbet tudják.
2.3.4.2.	helyhatározói mellékmondatok utalószók: a helyhatározói névmási határozószók (ott, oda stb.) és a mutató névmás megfelelő alakjai (azon, abban, abból, az alatt stb.); a kötőszó általában a megfelelő vonatkozó névmás vagy névmási határozószó (ahol, amerre, ameddig, ami, amiben, amit stb.)	Menjen arra, amerre a többiek. Mi van abban, ami ott van az asztalon?
2.3.4.3.	időhatározói mellékmondatok utalószók: a mutató névmás megfelelő alakjai (akkor, addig, azóta stb.); a kötőszó általában a megfelelő vonatkozó névmás vagy névmási határozószó (amikor, ameddig, amióta, amíg stb.)	Akkor költöztem Budapestre, amikor elváltam.
2.3.4.3.1.	mindig utalószó nélkül: mielőtt, miután, miközben	Mielőtt elmentem hozzá, felhívtam telefonon. Miután megérkeztem, küldtem egy táviratot. Miközben a tévét néztem, csengettek.
2.3.4.4.	módhatározói mellékmondat utalószó: úgy, anélkül kötőszó: ahogy, mint, hogy (“anélkül, hogy” után mindig feltételes mód áll)	Úgy csináld, ahogy mondtam! Elment anélkül, hogy köszönt volna.
2.3.4.5.	állapothatározói mellékmondat utalószó: úgy, kötőszó: ahogy, mint, mintha, hogy (“úgy ... , mintha” után mindig feltételes mód áll)	Úgy szeretem a rántott húst, ahogy anyám készíti. Úgy érzem magam, mintha repülőgépen ülnék.
2.3.4.6.	számhatározói mellékmondat utalószó: annyiszor kötőszó: ahányszor, hogy	Ismételje a hívást annyiszor, ahányszor szükséges. Annyiszor voltam Sopronban, hogy már minden érdekeset láttam.
2.3.4.7.	számállapot-határozói mellékmondat utalószó: annyian kötőszó: ahányan, hogy	*Annyian* lesznek az előadáson, ahányan a múlt héten. Annyian voltunk a kocsiban, hogy alig kaptam levegőt.
2.3.4.8.	eszközhatározó mellékmondat utalószó: azzal/avval kötőszó: ami(...)	Azzal írtam, amit az asztalon találtam.
2.3.4.9.	társhatározó mellékmondat utalószó: azzal/avval kötőszó: aki(...)	Sajnos nem tudtam beszélni azzal, akivel kellett volna.
2.3.4.10.	eredethatározói mellékmondat utalószó: abból kötőszó: ami(...), hogy (R)	A gyűrűm is abból* van, amiből a nyakláncom.* Kovács úrnak nincs haszna abból, hogy segít másoknak.
2.3.4.11.	eredményhatározói mellékmondat utalószó: azzá (R) kötőszó: ami(...)	Alakítsa át ezt az üzletet azzá, amivé akarja!
2.3.4.12.	okhatározói mellékmondat utalószó: azért, amiatt (R) kötőszó: mert, mivel (R), hogy (R)	Azért ilyen nagy a forgalom, mert péntek délután van. Ne nyugtalankodjon amiatt, hogy még nincsenek itt. Mivel hideg volt, felvettem a kabátomat.
2.3.4.13.	célhatározói mellékmondat utalószó: azért kötőszó: hogy, ami(...), aki(...) a hogy kötőszós célhatározói mellékmondatban mindig felszólító módot használunk	Azért vettem biciklit, hogy hétvégén kiránduljak vele. Visszamentem a szállodába azért, amit ott felejtettem. Kimegyek a pályaudvarra azokért, akikkel együtt fogunk nyaralni.
2.3.4.14.	fok- és mértékhatározói mellékmondat utalószó: annyira, úgy, annyival, olyan kötőszó: hogy, amennyire, amennyi(...) (R), mint	Gabi úgy* fél ettől a kutyától, hogy nem mer bemenni az udvarra.* Ez a kabát annyival* drágább a másiknál, amennyivel jobb.* Ugyanolyan jó autóm van, mint neked.
2.3.4.15.	hasonlító határozói mellékmondat (a főmondatban középfokú melléknévvel) utalószó: annál (ritkán szerepel) kötőszó: mint	Nincs jobb annál, mint a tóparton pihenni. Budapest sokkal nagyobb, mint a többi magyar város.
2.3.4.15.1.	hasonlító jelentéstartalmú mellékmondat: olyan állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói és jelzői mellékmondatok, melyek segítségével hasonlítást fejezünk ki kötőszó: mint	Mostanában nincs annyi* szabad időm, mint régebben.* Magyarországon a tea nem olyan* népszerű ital, mint Angliában.* Kati is azt* evett, mint a szülei.*
2.3.4.16.	állandó határozói (vonzatjellegű) mellékmondatok utalószó: azon, abban, annál, arra stb. kötőszó: hogy, aki(...), ami(...)	Attól félek, hogy nem lesz elég időnk. Magda arra gondol, akivel tegnap ismerkedett meg. Nem bízom abban, hogy meg tudod csinálni.
2.3.4.16.1.	felszólító mód a mellékmondatban: törekszik vmire, vár vmire, biztat vkit vmire, vágyik vmire, alkalmas vmire stb.	Arra törekszem, hogy jó barátságban legyünk. A pincér arra vár, hogy borravalót adj neki. Ez a helyiség nem alkalmas arra, hogy irodának használjuk.
2.3.4.17.	feltételes mellékmondat utalószó: akkor, abban az esetben (R) kötőszó: ha, hogyha (R)
2.3.4.17.1.	reális feltétel: jelentő mód (bármely ideje) a mellékmondatban, jelentő mód (bármely ideje) vagy felszólító mód a főmondatban	Ha éhes vagyok, eszem valamit. Mindig jól éreztem magamat, ha a városban sétálhattam. *Ha lesz rá időd, akkor* látogass meg!
2.3.4.17.2.	irreális feltétel feltételes mód mind a fő- mind a mellékmondatban
2.3.4.17.2.1.	lehetséges feltétel jövőre vonatkozó feltétel: általában perfektív (igekötős, igemódosítós stb.) ige jelen ideje	Ha megkapnám az ösztöndíjat, jövőre Amerikában tanulnék. Ha este együtt vacsoráznánk* megbeszélhetnénk ezt a kérdést.*
2.3.4.17.2.2.	lehetetlen feltétel
2.3.4.17.2.2.1.	jelen idő (folyamatos jelentésű igével)	Ha lenne* lakásom, nem laknék albérletben.* Ha ismernéd* a barátnőmet, nem beszélnél így.*
2.3.4.17.2.2.2.	múlt idő (bármilyen igével)	Ha tudtam volna, nem mentem volna be. Ha hideg lett volna, kabátot vettünk volna.
2.3.4.17.2.2.3.	múlt és jelen kombinációja (feltétel: múlt)	Ha időben indultunk volna, már ott lennénk.
2.3.5.	Jelzői mellékmondatok
2.3.5.1.	minőségjelzői mellékmondat utalószó: olyan, akkora kötőszó: amilyen(...), amekkora(...), hogy, mint	Olyan telefont vettem, amilyen neked van. Akkora szobám van, hogy táncolni lehet benne. Egy olyan számítógépre lenne szükségem, mint az öné.
2.3.5.2.	kijelölő jelzői mellékmondat utalószó: az(...) kötőszó: amelyik(...), amely(...), aki(...), ami(...)	Ma este abban* az étteremben vacsorázunk majd, amelyik a téren van.* Sikerült találkoznom azzal* az újságíróval, aki a riportot írta.*
2.3.5.3.	mennyiségjelzői mellékmondat utalószó: annyi kötőszó: ahány(...), amennyi(...), hogy	Annyi pohárra van szükségünk, ahányan leszünk. Annyi idő elég lesz, amennyi ebédig marad. Annyi bort ittam, hogy nem tudtam kocsin hazamenni.
2.3.5.4.	birtokos jelzői mellékmondat utalószó: annak kötőszó: aki(...), ami(...), amelyik(...), hogy	Annak a lakásában lakom, aki helyettem Londonban dolgozik. Mi volt a célja annak, hogy itt rendezték meg a konferenciát?
2.4.	Sajátos esetek
2.4.1.	függő kérdés (minden alárendelt mondattípusban szerepelhet: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és –elég ritkán – jelzői mellékmondat is lehet) kötőszó: hogy (de általában elmaradhat)
2.4.1.1.	kiegészítendő kérdés: a mellékmondatban a hogy kötőszó után, amely gyakran elmarad, a megfelelő kérdőszó következik	Nem fontos (az), (hogy) hány éves vagy. Az a kérdés, (hogy) hányan lesznek. Az idegenvezető megkérdezte, (hogy) mit akarunk látni. Kíváncsi voltam arra, (hogy) hol fogunk megállni. Még nem dőlt el az a kérdés, hogy ki fog fizetni.
2.4.1.2.	eldöntendő (igen/nem) kérdés a mellékmondatban: -e az “-e” szócska kivétel nélkül mindig az állítmányhoz, igei állítmány esetén – egy kivétellel (lásd ebben a pontban lent) – a ragozott igealakhoz kapcsolódik: “szép-e”, “nem szép-e”, “szép volt-e” “nem volt-e szép”, “bemegy-e”, “nem megy-e be”, “írni fog-e” kivétel a feltételes mód múlt idő: “írt volna-e”	Biztosan téged is érdekel (az), hogy nyitva van-e még ez a kiállítás. Az a kérdés, hogy lesz-e elég időnk. Nem tudom, hogy a többieknek van-e kedvük diszkóba menni. Kíváncsi vagyok (arra), hogy ismered-e ezt a könyvet. Válaszoljon arra* a kérdésre, hogy itt akar-e dolgozni!*
2.4.2.	időegyeztetés az alárendelt mellékmondatban
2.4.2.1.	abszolút idő az alárendelt mellékmondatok többségében (a “hogy” kötőszós mellékmondatok egy részét kivéve) a mellékmondat igeideje a jelenhez viszonyított reális idő	Egyidejűség: Az a baj, hogy nincs időm. Az volt a baj, hogy nem volt időm. Az lesz a baj, hogy nem lesz időm. Elő- vagy utóidejűség: Az a baj, hogy nem volt időm. Az a baj, hogy nem lesz időm. Az lesz a baj, hogy nincs időm. Az lesz a baj, hogy nem volt időm. Stb. Hasonlóképpen: Letettem az üveget az asztalra, amely az ajtó mellett állt. Oda indultam, ahol a barátom várt. Amikor először láttalak, piros nyakkendő volt* rajtad.* *Megszólítottam* a rendőrt, aki a sarkon állt. Stb. Ez az a férfi, aki tegnap keresett. Meg fogod találni azt, amit a buszon hagytál. Azért nem mentem dolgozni, mert megfáztam. Ma is annyi pénzre van szükségem, amennyire holnap lesz.
2.4.2.2.	relatív idő a mellékmondatban az egyidejűség kifejezése jelen, az előidejűség kifejezése múlt, az utóidejűség kifejezése jövő (jelen) idővel történik, függetlenül a főmondat idejétől (a függő beszédben és a “hogy” kötőszós tárgyi mellékmondatban mindig; a “hogy” kötőszós alanyi, állítmányi és állandó határozós mellékmondatban egyes esetekben)	Láttam, hogy baj van. Megkérdeztem, hogy hol van a bejárat. Az orvos megkérdezte* a betegtől, hogy van-e láza.* Tudtam, hogy nem lesz könnyű. Erika kíváncsi volt arra, hogy ki érkezett először. A gyerekek attól féltek, hogy a szüleik nem fogják* elengedni őket.* Azon gondolkoztam, hogy mi lehet* a hiba.* Világos volt, hogy nem kell várnom.
2.4.3.	Felszólító mód az alárendelt mellékmondatokban
2.4.3.1.	akarat, kívánság, parancs stb. kifejezése a főmondatban (a főmondatban az akar, kér, mond, tanácsol, parancsol stb. igék, vagy hasonló jelentésű egyéb szerkezetek vannak) a konkrét mondatszerkezettől függetlenül felszólító mód áll a mellékmondatban (állító értelmű mondatban általában fordított szórenddel: ige + igemódosító / igekötő / névszói állítmány; tagadó értelmű mondatban inkább egyenes, illetve a mellékmondat nyomatékviszonyaitól függő szórenddel)	Az öcsém megkért, hogy adjak fel* egy levelet.* Az öcsém arra kért, hogy adjak fel egy levelet. Az öcsém azt kérte tőlem, hogy adjak fel* egy levelet.* Az öcsémnek az volt a kérése, hogy adjak fel* egy levelet.* Az öcsém nem kérte, hogy feladjak* egy táviratot.* Az öcsém nem kérte, hogy ajánlottan adjam fel* a táviratot.*
2.4.3.2.	szükségesség, kötelesség stb. kifejezése a főmondatban: fontos, szükséges, lényeges, fő, nélkülözhetetlen; vkinek az a feladata, szüksége van vmire stb. (általában egyenes, illetve a mellékmondat nyomatékviszonyaitól függő szórenddel: igemódosító / igekötő / névszói állítmány + ige)	Fontos volt, hogy megtanuljam a szövegszerkesztő használatát. Az a fő, hogy mindenki időben induljon. Nincs szükségem arra, hogy segíts. Nem fontos, hogy ön menjen oda.
2.4.3.3.	lehetőség, lehetetlenség kifejezése a főmondatban: (lehetséges), lehetetlen; vkinek lehetősége / alkalma van vmire; a (meg)enged, (meg)akadályoz igék és hasonló jelentésű szerkezetek (általában egyenes, illetve a mellékmondat nyomatékviszonyaitól függő szórenddel: igemódosító / igekötő / névszói állítmány + ige)	Nem volt lehetőségünk arra, hogy megnézzük a várost. Lehetetlen, hogy már ne legyen jegy. A rossz idő megakadályozta, hogy fürödjünk* a tóban.* Alkalmam lesz arra, hogy tőle kérjek választ.
2.4.3.4.	cél kifejezése a főmondatban: célhatározói mellékmondat (azért, hogy); az elér vmit, törekszik vmire igék; a vkinek az a célja és hasonló jelentésű szerkezetek (általában egyenes, illetve a mellékmondat nyomatékviszonyaitól függő szórenddel: igemódosító / igekötő / névszói állítmány + ige)	Azért jöttem, hogy tanácsot kérjek. Elértem, hogy beszélhessek a konzullal. Ilonának az volt a célja, hogy megismerje* a magyar irodalmat.* De: A vállalat arra törekszik, hogy itt alakítsa ki* az új központját.*
2.4.4.	Feltételes mód az alárendelt mondatban
2.4.4.1.	feltételes mondat: lásd F/.2.3.4.17.
2.4.4.2.	anélkül, ahelyett, mintha sajátos jelentésű módhatározói (utalószó: anélkül, ahelyett), illetve hasonlító jelentéstartalmú (kötőszó: mintha) mellékmondatok	Egész nap dolgoztam anélkül, hogy pihentem volna. Az öcsém állandóan szórakozik ahelyett, hogy tanulna. Gábor olyan jól vezet, mintha* sofőr volna.*

	Az alárendelt összetett mondatok összefoglalása I.
Kérdőszó	Utalószó¹	K ö t ő s z ó²
Alanyi alárendelt mondatok
Ki? Mi?	az	aki(…)³ ami(…)		hogy			ha
Állítmányi alárendelt mondatok
Ki? Mi?	az	aki(…) ami(…)			mint
Ki? Mi?	az	aki(…) ami(…)		hogy
Milyen?	olyan	amilyen(…)				mintha
Mennyi?	annyi	amennyi(…) ahány(…)
Mekkora?	akkora	amekkora(…)
Kié? Mié?	azé	aki(…) ami(…)
Tárgyi alárendelt mondatok
Kit? Mit?	azt	aki(…) ami(…)		hogy			ha
Határozói alárendelt mondatok
Ki…? Mi…?	az…⁴	aki(…) ami(…)		hogy
Hol? Hova? Honnan?	ott oda onnan		ahol ahova ahonnan
Merre? Merről?	arra arról		amerre amerről
Mikor?	akkor		amikor
Mikor? Milyen esetben?	akkor abban az esetben						ha
Mikor?	azelőtt azután			hogy
	aközben		miközben
			miután mielőtt
Mióta?	azóta		amióta	hogy
Meddig?	addig		ameddig (a)míg
Hogyan?	úgy		ahogy(an)	hogy	mint	mintha
Hogyan?	ahelyett anélkül aszerint			hogy
Mennyire?	annyira	amennyire		hogy	mint
Mennyire?	úgy		ahogy	hogy	mint	mintha
	annál		minél
Hányan?	annyian	ahányan		hogy	mint	mintha
Hányszor?	annyiszor	ahányszor		hogy	mint	mintha
Miért? Kiért?	azért	ami(...) aki(...)		hogy
Miért? Mi miatt?	azért amiatt	amiért ami miatt			mert
Miért? Mi miatt?	azért amiatt	amiért ami miatt		hogy

	Az alárendelt összetett mondatok összefoglalása II.
K é r d ő s z ó		U t a l ó s z ó¹	K ö t ő s z ó²
Jelzői alárendelt mondat
Milyen _ _ _(…)⁵?		olyan _ _ _(…)	amilyen(…)⁶	hogy	mint	mintha
Mekkora _ _ _(…)?		akkora _ _ _(…)	amekkora(…)
Hány _ _ _(…)? Mennyi _ _ _(…)?		annyi _ _ _(…)	amennyi(…)
Melyik _ _ _(…)?		az(…) a(z) _ _ _(…)	amely(ik)(…)⁶ aki(…)
Kinek a(z) _ _ _ (…)? Minek a(z) _ _ _ (…)?		annak a(z) _ _ _(…)	aki(…) ami(…)

1. mindig a főmondatban helyezkedik el (abban a pozícióban, amelyet az adott mondatban, az adott nyomatékviszonyok mellett, az eredeti mondatrész elfoglalna);

2. mindig a mellékmondat első szava;

3. (…) = potenciális rag vagy névutó: -ban/-ben, -t/-ot/-at/-et/-öt, -nak/-nek, -ért, -ig, alatt, szerint, miatt stb.

4. a vonzatos igék mellett (hangsúlytalan pozícióban) a “hogy”-os mellékmondatok előtt gyakran a mutató névmási alakok helyett a személyes névmás ragos alakjait használjuk (abban —> benne, attól —> tőle stb.): “Attól félek, hogy ...” <—> “Félek attól/tőle, hogy ...”, “Azon gondolkozom, hogy …” <—> “Gondolkozom azon/rajta, hogy …” stb.

5. _ _ _(…) = főnév + potenciális rag vagy névutó: asztalon, postást, levélért, térig, ház mögött, rendőr szerint, eső miatt stb.

6. amely(ik)(…) = amelyik / amely / amelyek + potenciális rag vagy névutó: amelyikben, amelyikre, amelyikig, amelyik előtt; amelyben, amelyhez, amely miatt; amelyekhez, amelyeknek, amelyekig stb.
amilyen(…) / amely(ik)(…) » adott esetben az “ahol”, “ahova”, “ahonnan”, “amerre”, “amerről”, “amikor”, “ahogy(an)” stb. névmási határozószók helyettesíthetik:

Olyan lakásban lakom, amelyben/ahol nincs meleg víz.
Azon a héten utazom, amelyiken/amikor te.

2.5.	Az alárendelt mondatok funkciója
2.5.1.	alanyi mellékmondat
2.5.1.1.	véleményazonosságra vonatkozó kérdés, általában bizonyos melléknevekkel és főnevekkel: igaz, téves, igazság, tévedés stb.(5.2.3.)	Ugye igaz, hogy ez a könyv nagyon jó? Nem igaz, hogy én mindig segítek? Tévedés, hogy én vagyok a hibás.
2.5.1.2.	a valószínűség fokának kifejezése “lehetetlen”, “lehetséges” “valószínű”, lehet stb. után (5.2.9.)	Nem valószínű, hogy holnap jó idő lesz. Lehetetlen, hogy estére kész legyen. Lehet, hogy már nyitva van a bank.
2.5.1.3.	kérdezés a valószínűség fokára (5.2.10.)	Nem lehetséges, hogy már megérkezett?
2.5.1.4.	a szükségesség állítása, tagadása (5.2.11.)	Nem szükséges, hogy segíts.
2.5.1.5.	a szükségességre vonatkozó kérdés (5.2.12.)	Fontos, hogy veled menjek?
2.5.1.6.	a bizonyosság/bizonytalanság fokának kifejezése (5.2.13.)	Egészen biztos, hogy már otthon van.
2.5.1.7.	a bizonyosság/bizonytalanság fokára vonatkozó kérdés (5.2.14.)	Biztos, hogy ennek így kell lennie?
2.5.1.8.	annak megkérdezése, hogy szabad-e valamit csinálni (5.2.20.)	Nem baj, ha kinyitom az ablakot? Nem zavarja, ha rágyújtok?
2.5.1.9.	érdektelenség kifejezése (5.2.39.)	Egyáltalán nem számít, hogy drága.
2.5.1.10.	meglepődés kifejezése (5.2.41.)	Furcsa, hogy még mindig nincsenek itt.
2.5.1.11.	annak kifejezése, hogy valami nem lep meg valakit (5.2.42.)	Egyáltalán nem lep meg, hogy itt vagy.
2.5.1.12.	meglepődésre vonatkozó kérdés (5.2.43.)	Nem furcsa, hogy egyedül akart menni?
2.5.1.13.	csalódás kifejezése (5.2.45.)	Kár, hogy nem láthattam.
2.5.1.14.	félelem kifejezése (2.5.46.)	Nyugtalanít, hogy lázad van.
2.5.1.15.	félelemre/aggodalomra vonatkozó kérdés (5.2.47.)	Nem nyugtalanítja, hogy két hete nem írtak?
2.5.1.16.	hála kifejezése (5.2.51.)	Kedves tőled, hogy segítettél hazavinni a csomagokat.
2.5.1.17.	morális kötelezettség kifejezése (5.2.55.)	Jó lenne, ha kevesebbet innál.
2.5.1.18.	sajnálkozás, együttérzés kifejezése (5.2.59.)	Milyen kár, hogy nem tudsz eljönni!
2.5.1.19.	tanács (5.3.5.)	Jó lenne, ha jobban vigyáznál a táskádra.
2.5.1.20.	értékelés (6.5.2.)	Jó, hogy eljött.
2.5.1.21.	nem anaforikus utalás (6.8.1.1.)	Amit mondasz, az nem igaz.
2.5.2.	állítmányi mellékmondat
2.5.2.1.	értékelés	Az az igazság, hogy ez a leves egy kicsit sós. Az a baj, hogy nincs elég pénzem.
2.5.2.2.	vélemény	Az a véleményem, hogy még várnunk kellene az indulással.
2.5.2.3.	ok, magyarázat	Ennek az az oka, hogy itt sokkal többen dohányoznak.
2.5.2.4.	okozat, következmény	Ennek az a következménye, hogy nem tudok dolgozni menni.
2.5.3.	tárgyi mellékmondat (a függő mondatokat lásd F/2.5.6. alatt)
2.5.3.1.	valami tudásának, ismeretének állítása, tagadása (5.2.5.)	Tudom, hogy nincs otthon.
2.5.3.2.	valami tudására, ismeretére vonatkozó kérdés (5.2.6.)	Hallotta, hogy meghalt az igazgató?
2.5.3.3.	annak kijelentése, hogy valaki emlékszik vagy nem valamire (5.2.7.)	Sajnos elfelejtettem, hogy vársz.
2.5.3.4.	arra vonatkozó kérdés, hogy valaki emlékszik-e vagy nem valamire (5.2.7.)	Nem felejtette el, hogy ötkor várom?
2.5.3.5.	a bizonyosság/bizonytalanság fokának kifejezése (5.2.13.)	Tudom, hogy Bartók magyar volt.
2.5.3.6.	a bizonyosság/bizonytalanság fokára vonatkozó kérdés (5.2.14.)	Tényleg azt gondolod, hogy rossz a fék?
2.5.3.7.	akarat, kívánság kifejezése (5.2.23.)	Szeretném, ha megnézné ezt a készüléket.
2.5.3.8.	akaratra, kívánságra vonatkozó kérdés (5.2.24.)	Szeretné, hogy őt is meghívjuk?
2.5.3.9.	szándék kifejezése (5.2.25.)	Azt tervezzük, hogy idén Olaszországba megyünk nyaralni.
2.5.3.10.	szomorúság, elégedetlenség kifejezése (5.2.30.)	Nagyon sajnálom, hogy nem láttam.
2.5.3.11.	örömre, elégedettségre / szomorúságra, elégedetlenségre vonatkozó kérdés (5.2.31.)	Nem sajnálod, hogy már vége a nyaralásnak?
2.5.3.12.	meglepődés kifejezése (5.2.41.)	Ki hitte volna, hogy meg tudja csinálni?
2.5.3.13.	meglepődésre vonatkozó kérdés (5.2.43.)	Gondolta, hogy ilyen nagy a Balaton?
2.5.3.14.	remény kifejezése (5.2.44.)	Remélem, hogy holnap délre kész leszek.
2.5.3.15.	bocsánatkérés (5.2.52.)	Sajnálom, hogy nem szóltam előre.
2.5.3.16.	jóváhagyás, helyeslés (5.2.56.)	Jól tetted, hogy nem álltál meg.
2.5.3.17.	sajnálkozás, együttérzés kifejezése (5.2.59.)	Igazán sajnálom, hogy nem sikerült a vizsgád.
2.5.4.	határozói mellékmondat (a függő mondatokat lásd F/2.5.6. alatt)
2.5.4.1..	annak kijelentése, hogy valaki emlékszik vagy nem valamire (5.2.7.)	Emlékszem (rá), hogy aznap esett az eső.
2.5.4.2.	arra vonatkozó kérdés, hogy valaki emlékszik-e vagy nem valamire (5.2.7.)	Nem emlékszel (rá), hogy ő is ott volt?
2.5.4.3.	a szükségesség állítása, tagadása (5.2.11.)	Nincs szükségem rá, hogy segíts. Nincs szükség arra, hogy írjon neki.
2.5.4.4.	a szükségességre vonatkozó kérdés (5.2.12.)	Szükséged van arra, hogy veled menjek?
2.5.4.5.	a bizonyosság/bizonytalanság fokának kifejezése (5.2.13.)	Egészen biztos vagyok (abban/benne), hogy ő volt az. Egyáltalán nem vagyok biztos (benne/abban), hogy eljön.
2.5.4.6.	a bizonyosság/bizonytalanság fokára vonatkozó kérdés (5.2.14.)	Biztos vagy benne, hogy ez a víz iható?
2.5.4.7.	annak kifejezése, hogy valaki képes / nem képes valamit csinálni (5.2.17.)	Az öcsém képes arra, hogy egész éjjel igyon.
2.5.4.8.	arra vonatkozó kérdés, hogy valaki képes vagy nem képes valamit csinálni (5.2.18.)	Képes ön arra, hogy egyedül megtalálja a megoldást?
2.5.4.9.	preferencia kifejezése (5.2.27.)	Jobban szeretem a sört, mint a bort.
2.5.4.10.	preferenciára vonatkozó kérdés (5.2.28.)	Jobban szereted a sört, mint a bort?
2.5.4.11.	öröm, elégedettség kifejezése (5.2.29.)	Örülök, hogy látlak.
2.5.4.12.	szomorúság, elégedetlenség kifejezése (5.2.30.)	Egyáltalán nem örülök, hogy elmész. Szomorú vagyok (amiatt), hogy el kell menned.
2.5.4.13.	örömre, elégedettségre / szomorúságra, elégedetlenségre vonatkozó kérdés (5.2.31.)	Örülsz, hogy veled megyek?
2.5.4.14.	meglepődésre vonatkozó kérdés (5.2.43.)	Mit szólsz hozzá, hogy nyertem a lottón?
1.5.8.4.15.	remény kifejezése (5.2.44.)	Bízom benne, hogy átmegyek a vizsgán.
2.5.4.16.	félelem kifejezése (5.2.46.)	Félek (tőle/attól), hogy elveszik a jogosítványomat.
2.5.4.17.	félelemre/aggodalomra vonatkozó kérdés (5.2.47.)	Nem félsz, hogy megfázol?
2.5.4.18.	hála kifejezése (5.2.51.)	Nagyon hálás vagyok önnek, hogy kijött értem a repülőtérre.
2.5.4.19.	bocsánatkérés	Bocsásson meg, hogy zavarom!
2.5.4.20.	ajánlás, javaslat (a beszélő és a partner számára egyaránt) (5.3.1.)	Mi lenne, ha megvennénk ezt az autót?
2.5.4.21.	tanács (5.3.5.)	Mi lenne, ha kibérelne egy lakást?
2.5.4.22.	segítségkérés (5.3.10.)	Megkérhetném, hogy segítsen bevinni a bőröndöket?
2.5.4.23.	kérés (dologé) (5.3.16.)	Megkérhetném, hogy hozzon egy másik törülközőt?
2.5.4.24.	hely (6.2.2.)	Ott várlak délután, ahol tegnap találkoztunk.
2.5.4.25.	eredet (6.2.6.)	Onnan kaptam ezt a levelet, ahol a családom él.
2.5.4.26.	előidejűség (6.3.8.)	Mielőtt bementünk a boltba, megnéztük a kirakatot.
2.5.4.27.	utóidejűség (6.3.9.)	Miután befejeztem az egyetemet, egy vállalatnál helyezkedtem el.
2.5.4.28.	egyidejűség (6.3.11.)	Miközben a vonatra vártunk, a családról beszélgettünk.
2.5.4.29.	fok, mérték (6.4.3.)	Ez a táska olyan nehéz, hogy nem tudom felemelni.
2.5.4.30.	pontosság, szabatosság, vagy ezek hiánya (6.5.2.7.)	Ha a helyes címet írtad volna, a levél időben megérkezett volna.
2.5.4.31.	hasonlóság, különbség (6.7.2.2.)	Ádám fiatalabb, mint Gábor. Éva nem olyan ügyes, mint Zsuzsa.
2.5.4.32.	ok, magyarázat (6.7.4.5.)	Azért nem bérelek autót, mert csak két napig maradok itt.
2.5.4.33.	okozat, következmény (6.7.4.6.)	Úgy megharagudott, hogy köszönés nélkül elment. Olyan fáradt voltam, hogy nem tudtam továbbmenni. Annyian voltak a teremben, hogy inkább kint maradtam.
2.5.4.34.	cél, szándék (6.7.4.7.)	Felhívom a barátomat, hogy segítséget kérjek tőle. Sok pénz kell ahhoz, hogy saját házat vehessünk.
2.5.4.35.	feltétel (6.7.4.8.)	Ha jó idő lesz, holnap elmegyünk az uszodába.
2.5.4.36.	referenciapont, megszorítás (6.7.4.9.)	Ahhoz képest, hogy november van, igazán kellemes az idő.
2.5.5.	jelzői mellékmondat
2.5.5.1.	szám (6.4.1.)	Annyi szótár kell, ahány vizsgázó lesz.
2.5.5.2.	mennyiség (6.4.2.)	Annyi pénzt vittem magammal, amennyi szükséges volt.
2.5.5.3.	minőség (6.5.)	Olyan kabátot szeretnék, amilyen a kirakatban van.
2.5.5.4.	méret, dimenzió (6.2.8.)	Akkora bőröndre van szükségem, hogy minden beleférjen.
2.5.5.5.	birtoklás (6.7.3.1.)	Annak a lakásában lakom, aki most helyettem Londonban van.
2.5.5.6.	okozat, következmény (6.7.4.6.)	Egy akkora kutya volt az udvaron, hogy nem mertem bemenni.
2.5.5.7.	anaforikus utalás (6.8.1.2.)	Ki az a lány, aki az orvossal beszélget? Olyan cipőt szeretnék, mint az.
2.5.6.	függő beszéd
2.5.6.1.	függő állítás
2.5.6.1.1.	közlés (5.1.2.2.)	A portás azt mondja, hogy nincs szabad szoba.
2.5.6.1.2.	a bizonyosság fokának kifejezése (5.2.13.)	Azt gondolom, mehetünk vonaton.
2.5.6.1.3.	a bizonyosság fokára vonatkozó kérdés (5.2.14.)	Tényleg azt gondolod, hogy rossz a fék?
2.5.6.2.	függő kérdés
2.5.6.2.1.	valami tudásának, ismeretének állítása, tagadása (5.2.5.)	Nem tudom, mikor indul a vonat. Nem tudom, nyitva van-e a bolt.
2.5.6.2.2.	valami tudására, ismeretére vonatkozó kérdés (5.2.6.)	Nem tudja, mikor indul a vonat? Nem tudod, nyitva van-e a bolt? Ugye hallottad, mi történt tegnap?
2.5.6.2.3.	annak kijelentése, hogy valaki emlékszik vagy nem valamire (5.2.7.)	Elfelejtettem, hova tettem a kulcsomat.
2.5.6.2.4.	arra vonatkozó kérdés, hogy valaki emlékszik-e vagy nem valamire (5.2.7.)	Nem emlékszik rá, hogy kik voltak ott? Elfelejtetted, hogy miért vagy itt?
2.5.6.2.4.	a bizonyosság/bizonytalanság fokának kifejezése (5.2.13.)	Nem tudom, lesz-e rá időm. Fogalmam sincs (róla/arról), hogy mikor jön.
2.5.6.2.5.	érdeklődés kifejezése (5.2.38.)	Kíváncsi vagyok, meddig lesz elég a pénze. Jó lenne tudni, hogy mikor ér véget az előadás.
2.5.6.2.6.	érdektelenség kifejezése (5.2.39.)	Nem érdekel, hogy elutazhatok-e.
2.5.6.2.7.	érdeklődésre/érdektelenségre vonatkozó kérdés (5.2.40.)	Nem érdekel, hogy kit hívok meg?
2.5.6.2.8.	cselekvésre vonatkozó kérés (5.4.)	Megmutatná, kérem, hol van a posta?