A nyelvi formák rendszere

 
E. Az egyszerű mondat szórendje
 

 7. A felszólító mondat szórendje
 
 
A
B2
B1
C1
C2
D
       
Légy
nyugodt!
 
       
Legyetek
kedvesek
hozzájuk!
       
Legyetek
 
hozzájuk kedvesek!
       
Ne legyen
szomorú!
 
       
Legyen
itt
holnap délután!
       
Ne legyetek
útban!
 
       
Nyaraljon
 
a hegyekben!
       
Nyaraljon
 
a hegyekben!
       
Menj
haza!
 
     
Te
menj
haza!
 
       
Menj
haza
te!
     
Így
készítsd
el!
 
     
Ezt a könyvet
olvassa
el
először!
       
Ne menjetek
át
az utcán!
     
Ne itt
menjetek
át!
 
       
Foglaljon
le
egy szobát!
       
Foglaljon
le
egy szobát!
 
Esténként
   
hallgasson
zenét!
 
   
Mindig
 
álljon
meg
a pirosnál!
       
Álljon
meg
mindig a pirosnál!
   
Holnap is
 
hívjatok
fel!
 
       
Hívjatok
fel
holnap is!
 
Holnap
   
hívjatok is
fel!
 
     
A kocsmába se
menjetek
be!
 
       
Ne menjetek
be
a kocsmába se!
     
Csak holnap
gyere
utánam!
 
     
Ne csak őket
látogassátok
meg!
 
     
Senki se
késsen
el!
 
       
Ne késsen
el
senki se!
     
Sohase
legyetek
udvariatlanok!
 
       
Ne legyetek
udvariatlanok
sohase!
     
Semmit se
hagyjatok
otthon!
 
       
Ne hagyjatok
otthon 
semmit se!
 
7.1. Mivel a felszólításban az ige erős nyomatékot kap, a felszólító mondatban a C1 előtti pozíciók, mindenekelőtt a B1, általában üresen maradnak (1-9., 11. 14., 16-17., 20., 22., 25. 29. 31. 33. mondat). Legyetek kedvesek hozzájuk! 
Nyaraljon a hegyekben! 
Menj haza! 
Ne menjetek át az utcán!
7.2. A névszói-igei állítmányú mondatban a névszói rész csak igen ritkán (egészen erős nyomaték esetén) marad B1-ben; általában C2-ben van, a nyomatékot megosztva C1­gyel (1-2. és 4. mondat), de átkerülhet D-be is, de a nyomaték megosztása akkor is megmaradhat (3. mondat). Légy nyugodt! 
Ne legyen szomorú! 

Legyetek hozzájuk kedvesek!

7.3. A “van”-os mondatokban általában szintén üres a B1, a határozó a C2­be, esetleg D­be kerül (5­6. mondat). Legyetek itt holnap délután!
7.4. Az egyéb igés mondatokban általában még az erős kontrasztív nyomatékkal bíró elem is D-be kerül B1 helyett (8. és 11. 17. mondat). Nyaraljon a hegyekben! (éppen ott, és nem a Balatonnál vagy máshol) 
Foglaljon le egy szobát! (ne mást, ne egy lakást, vagy sátrat a kempingben)
7.4.1. A nyomatékos alany, ritkábban a tárgy vagy határozó azonban kerülhet B1-be is (10., 12­13. mondat); Te menj haza! / Menj haza te! (te magad, nem pedig valaki más)
7.4.1.1. a tagadott mondatrész azonban (tiltás), kivéve az igét, amely természetesen ilyenkor is C1­ben áll, B1­be kerül (14­15. mondat). Ne itt menjetek át! 
Ne menjetek át az utcán!
7.4.2. Az “is” kötőszóval kiemelt összetevő vagy B2-be, vagy D-be kerül (21-22. mondat); Holnap is hívjatok fel! / Hívjatok fel holnap is! (ne csak ma)
7.4.2.1. ha az “is” kötőszó az igéhez tartozik, a B1 üres marad (23. mondat). Holnap hívjatok is fel! (ne csak mondjátok, hogy felhívtok; ne csak levelet küldjetek)
7.4.3. A “mind-”, “minden-” előtaggal kiegészített összetevők általában szintén B2-ben vannak, de átkerülhetnek D-be is (19-20. mondat). Mindig álljon meg a pirosnál! / Álljon meg mindig a pirosnál! (sohase menjen tovább)
7.4.4. A “se” elemmel kiemelt összetevő (is + ne), mivel tiltásról van szó, vagy a B1-et tölti ki, vagy – mint az “is”-es elemek – átkerül a D-be (24-25. mondat). A kocsmába se menjetek be! / Ne menjetek be a kocsmába se! (ne csak a klubba ne menjetek be, hanem a kocsmába se)
7.4.5. Megszorító értelmű (“csak” stb.) kiemelés esetén (26-27. mondat) a kiemelt rész csak B1-be kerülhet. Csak holnap gyere utánam! (előbb ne) 
Ne csak őket látogassátok meg! (hanem minket is, másokat is)
7.4.6. A “se­” előtagú névmások és névmási határozószók gyakran B1­ben maradnak, bár még gyakrabban D­be kerülnek.  
7.5. Az A pozíció általában kitölthető a nyomaték szempontjából semleges elemekkel (pl. időhatározó, esetleg alany stb.) (18. és 23. mondat). Esténként hallgasson zenét! 
Holnap hívjatok is fel!