6. Fejezet:  ÁLTALÁNOS FOGALMAK

     Az utalás (deixis) során olyan nyelvi egységek meghatározott köréből merítve jelzünk vagy azonosítunk valamit/valakit, melyek jellege az adott szövegkörnyezettől függ (pl. idő, hely, személy stb.). Az utalás lehet határozott vagy határozatlan (ő / valaki), anaforikus vagy nem anaforikus, azaz előzőleg már említett, illetve még nem említett dologra, személyre mutató (Megveszem ezt a könyvet, mert szükségem van . / Ezt kérem.).
     
     
              8.1.        határozott
              8.1.1.     nem anaforikus
              8.1.1.1.  határozott névelő
              8.1.1.2.  névmások és határozószók
              8.1.2.     anaforikus
              8.1.2.1.  határozott névelő
              8.1.2.2.  névmások és határozószók
              8.1.2.3.  igék
              8.2.        határozatlan
              8.2.1.     névelő
              8.2.2.     névmások és határozószók
              8.2.3.     általános alany
              8.2.4.     személytelen szerkezetek
     
     
     8.1. határozott    
     8.1.1. nem anaforikus    
     8.1.1.1. határozott névelő a, az Kinyitottam az ajtót.
     8.1.1.2. névmások és határozószók személyes névmások (alapformák, valamint a tárgyi és határozói alakok): én, engem, nekem, bennem, mellettem, miattam stb.  
        a személyes névmások birtokos jelzői szerepben Ez a te könyved?
        birtokos névmás: enyém, tieid stb. Ez az enyém.
        mutató névmások és határozószók: ez, az, ilyen, olyan, itt, ott, így, úgy, ennyi, annyi stb.  
        előzmény nélkül használt vonatkozó névmások: ami, aki, amilyen stb. Amit mondasz, az nem igaz.
        kérdő névmások és határozószók: ki, kit, kinek (a), kié stb.; mi, mit, miben stb.; milyen, melyik; hány, mennyi; hogyan, hol, hova stb.  
     8.1.2. anaforikus    
     8.1.2.1. határozott névelő a, az – Melyik inget kérií? – A kéket.
     8.1.2.2. névmások és határozószók a személyes névmás többes szám harmadik személyű tárgyi, valamint egyes és többes szám harmadik személyű határozói formái: őket, vele, róluk, benne, mellettük stb. A kertünk elég nagy. Sok gyümölcsfa van benne.
        mutató névmások és határozószók:  
        ez, ilyen, így, itt stb. Ez a kabát nagyon szép. Én is ilyet veszek magamnak.
        az, olyan, úgy, ott stb. –Ezt a könyvet kéri? – Igen, azt.
        birtokos névmások: enyém, tied, övé stb. Gábor autója kék, az enyém zöld.
        vonatokozó névmások és határozószók: aki, akivel, ami, amihez, amilyen, ahogyan, ahonnan stb. Ki az a lány, aki az orvossal beszélget?
        visszaható, ill. nyomatékos személyes névmás: magam, magad, maga stb. Veszek magamnak egy új kabátot. / Te magad varrod a ruháidat?
        kölcsönös névmás: egymást, egymásnak, egymás mellett stb. Mindig segítünk egymásnak.
     8.1.2.3. igék az ige tárgyas ragozású alakjai: értem, ismered, várja stb. Leveszek egy könyvet a polcról, és elolvasom.
        az ige egyes szám második személyű -lak/-lek ragos alakjai. Szeretlek.
        a tárgy hiánya egyes tárgyas igék mellett: ismersz, szeretünk, megvárnak stb. Ismersz, én sohasem tennék ilyet. / Nem kell sietned, biztosan megvárnak.
        a megtesz és a megcsinál ige: Megígérte, hogy kicseréli a kereket, de nem csinálta meg.
     8.2. határozatlan    
     8.2.1. névelő határozatlan névelő: egy Tegnap este láttam egy jó filmet.
     8.2.2. névmások és határozószók határozatlan névmások és határozószók: valaki, valami, valamilyen, valahol, valahogyan stb. A portán keres valaki.
        tagadó névmások és határozószók: senki, semmi, semmilyen, sehol, sehogyan, soha Nem láttam senkit sem.
        általános névmások és határozószók:  
        mindenki, minden, mindegyik, mindkettő, mindenféle, mindenhonnan, mindig stb. Mindig teát iszom reggelire.
        akárki, akármi, akármelyik, akárhol, bárki, bármi, bármelyik stb. (R)  Jöhetsz akármikor.
        néhány, néhányan, néha stb. Önök közül néhányan már biztosan látták ezt a filmet.
     8.2.3. általános alany többes szám harmadik személy: Csengetnek.
        többes szám első személy: A személyneveket nagybetűvel írjuk.
        egyes szám második személy: (R)  Ajándék lónak ne nézd a fogát!
        az ember főnév: (R) Magyarországon az emberek nem szeretnek sorban állni. / Néha az ember rosszul számol.
     8.2.4. személytelen szerkezetek lehet, szabad, kell, illik, érdemes stb. + főnévi igenév Belépés előtt illik kopogni az ajtón.
        -ható/-hető A Várból jól látható az Országház épülete.