C. Szószerkezetek
| 4.1. | a “van” ige szerkezetei | |
| 4.1.1. | névszói-igei állítmány:
(lásd C/3.1.1.) |
|
| 4.1.2. | “van/nincs” szerkezetek
az alany mindig 3. személyű névelő nélküli vagy határozatlan névelős főnévi szerkezet: toll / egy toll / két toll / új toll / néhány új toll / tollak / új tollak stb., esetleg azt helyettesítő melléknév, számnév, névmás |
|
| 4.1.2.1. | van <—> nincs
vannak <—> nincsenek valami létezésének, meglétének az állítása, illetve tagadása (minden módban és időben) |
van hely, nincs jegy,
vannak hibák, nincsenek csodák » volt / lesz / lenne / legyen hely; nem volt / nem lesz / nem lenne / ne legyen jegy; voltak / lesznek stb. |
| 4.1.2.2. | van/nincs + helyhatározó | Budapesten van (metró), Szegeden nincs (metró), itt voltak (fák), ott nem lesznek (fák), a városban ne legyenek (autópályák) stb. |
| 4.1.2.3. | van/nincs + időhatározó | még van (jegy), már nincs (jegy),
tavaly voltak (versenyek), jövőre nem lesznek (versenyek) |
| 4.1.2.4. | van/nincs + egyéb határozók | így van (megoldás), pénzért van (minden), Évával nincs (vita) |
| 4.1.2.5. | van/nincs + -nak/-nek
birtoklásszerkezet |
a lakásnak van (erkélye),
a szállodának nincs (parkolója), a városnak
vannak (hídjai), Magyarországnak voltak (sikerei)
nekem van (pénzem), neked nincs (jegyed), neki nem volt (bőröndje), nekünk nem lenne (szabad időnk) stb. |
| 4.1.2.5.1. | a birtoklásmondat
a birtok (alany) mindig névelő nélküli vagy határozatlan névelős főnévi szerkezet: tollam/egy tollam/két tollam/új tollam/néhány új tollam stb. a birtokos jelenléte a mondatban nem kötelező: 1. és 2. személyben csak nyomatékos helyzetben jelenik meg, és 3. személyben is csak akkor, ha a mondat egyértelműsége ezt megkívánja |
A lakásnak két erkélye van.
Az orvosoknak sok dolguk van. Önöknek is van
vízumuk? Van autótok. Van néhány kérdésem.
Nincsenek gyerekeink. Nincs sok könyvem.
Nekem új autóm van. (de neked régi) Nektek is van kertetek. (nemcsak nekünk) stb. (Gáborék tegnap nem jöttek el hozzánk.) Nem volt idejük. (A bátyám sokat olvas.) Rengeteg könyve van. |
| 4.1.2.5.2. | állandósult birtoklásszerkezetek:
valakinek melege van; valakinek igaza van; valakinek szerencséje van; valakinek jó/rossz kedve van; valakinek van/nincs kedve vmit csinálni; vkinek szüksége van valamire; stb. |
Nagyon melegem van.
Nincs kedved inni egy sört? Sajnos nem volt szerencsém. Szükségem lenne egy jó szótárra. Stb. |
| 4.1.3. | megvan / nincs meg
valami meglétének az állítása, illetve tagadása (minden módban és időben) az alany mindig egyedi, általában határozott
névelős (esetleg számneves, névmásos) főnévi szerkezet
|
Megvan az új autóm. Nincs meg a könyv. Megvannak a kulcsok? Megvannak a csomagjai? Meglesznek a vízumok. Nem volt meg a telefonszámod. Két cím megvolt, de a többi nem volt meg. |
| 4.1.4. | a “valami van” (“nincs valami”) szerkezet | |
| 4.1.4.1. | időpontmegjelölés | |
| 4.1.4.1.1. | óra | Nyolc óra van. Negyed kettő van. Még nincs tizenkettő. |
| 4.1.4.1.2. | napszak | Reggel van. Éjfél van. Nincs este. |
| 4.1.4.1.3. | a hét napjai | Hétfő van. Vasárnap van. Nincs kedd. (Nem kedd van.) |
| 4.1.4.1.4. | hónapok | Január van. November van. Nincs augusztus. (Nem augusztus van.) |
| 4.1.4.1.5. | évszakok | Tavasz van. Tél van. Nincs nyár. (Nem nyár van.) |
| 4.1.4.1.6. | dátum | Március 15-e van. 1998. november 4-e van. Nincs május 24-e. (Nem május 24-e van.) |
| 4.1.4.2. | időjárási jelenségek | Milyen idő
van? Jó/Rossz/Kellemes / Remek/Pocsék/Stb. idő van. Hideg van. Meleg van.
Köd van. Fagy van. Kánikula van. Szél van.
Nincs jó idő. Nincs meleg. Nincs szél. |
| 4.1.4.3. | egyéb körülmények | Baj van. Zaj van. Csend van. Szünet van.
Nincs baj. Nincs csend. |
| 4.1.5. | van + határozó szerkezetek
(hely, idő, állapot stb. határozók) az alany határozott főnévi csoport (tulajdonnév, határozott névelős, birtokos személyragos stb. főnév), vagy azt helyettesítő melléknévi, számnévi csoport, illetve névmás (bármely személyben) |
|
| 4.1.5.1. | van + helyhatározó | Siófok a Balatonnál van. A büfé a földszinten van. Mind otthon vagyunk. Bent vagy az irodában? A meccs a Népstadionban volt. |
| 4.1.5.2. | van + időhatározó | Az ebéd tizenkettőtől kettőig van. Tegnap este volt a koncert. Az indulás este lesz. |
| 4.1.5.3. | van + állapothatározó | |
| 4.1.5.3.1. | közérzet: van + jól, rosszul, remekül, pocsékul, jobban stb. | Remekül vagyok. Már jobban
van?
Hogy vagy? |
| 4.1.5.3.2. | személy, dolog állapota: van + határozói igenév (-va/-ve) | Az ajtó nyitva van. Az üzlet zárva van. Péter be van rúgva. Kati le van törve. |
| 4.1.5.4. | van/nincs + eredethatározó (-ból/-ből) | Miből van ez a táska? Ez a gyűrű aranyból van. Nem vagyok fából. |
| 4.2. | általános igei szerkezetek | |
| 4.2.1. | szerkezettípusok | |
| 4.2.1.1. | igekötő nélküli ige + bővítmény (tárgy, határozó) | olvasom a könyvet, egy filmet nézek, a fürdőszobába megyek, a városban maradok, egyedül utazom |
| 4.2.1.2. | igekötős ige + bővítmény (tárgy, határozó) | elolvasom a könyvet, megnézem a filmet, bemegyek a fürdőszobába, lemaradok a többiektől, elutazom külföldre |
| 4.2.1.3. | komplex ige (= igemódosító: névelő nélküli tárgy vagy határozó + igekötő nélküli ige szoros egysége) | könyvet olvasok, tévét nézek, moziba megyek, csendben maradok, külföldre utazom |
| 4.2.2. | szerkezetek | |
| 4.2.2.1. | tárgyas szószerkezet | könyvet olvasok, a könyvet olvasom |
| 4.2.2.1.1. | alanyi ragozású ige + határozatlan
(névelő nélküli vagy határozatlan névelős) főnévi szerkezet, melléknév,
számnév vagy névmás: könyvet / egy könyvet / két könyvet / új könyvet /
néhány új könyvet / könyveket / új könyveket;
újat, érdekeset; egyet, kettőt tizenötöt sokat; valamit, valamilyet, hányat, mindent, ilyet stb. |
könyvet olvasok, két zsemlét kérek, egy jó szótárat keresek, valamit látok, mindent értek, kettőt választok, egy pirosat kérek stb. |
| 4.2.2.1.2. | tárgyas ragozású
ige + határozott (határozott névelős) főnévi szerkezet, melléknév,
számnév vagy névmás:
a könyvet / ezt a könyvet / a két új könyvet / az új könyvet / a könyveket / az új könyveket / ezeket az új könyveket / a régieket / a másodikat / mindegyiket stb. |
a könyvet olvasom, kérem a desszertet, a szótáramat keresem, látom őket, ezt értem, a harmadikat kérem, a pirosat kérem stb. |
| 4.2.2.1.2.1. | a határozott tárgy fő esetei | |
| 4.2.2.1.2.1.1. | tulajdonnév | Pétert, Kovács Gábornét, Kiss urat, Budapestet, a Dunát stb. |
| 4.2.2.1.2.1.2. | határozott névelős főnév vagy melléknév | a könyvet, az országot, a lányokat; a kicsit, az újakat, a régieket |
| 4.2.2.1.2.1.3. | birtokos személyragos főnév | a barátomat, egy barátomat, minden
barátomat, a lakásotokat, apádat
barátaimat, a kulcsaidat |
| 4.2.2.1.2.1.4. | birtokjeles főnév (melléknév, számnév) | a városét, Péterét, egy orvosét, az újét, egy régiét, néhány drágáét, kettőét |
| 4.2.2.1.2.1.5. | a birtokos személyragos vagy birtokjeles kérdő névmás | midet, mijét, kiét, kikét, miét |
| 4.2.2.1.2.1.6. | birtokos névmás | az enyémet, a tiedet, az övét,
az önét, a magáét, a mienket, a tieteket, az
övéket, az önökét, a magukét
az enyéimet, a tieidet stb. |
| 4.2.2.1.2.1.7. | mutató névmás | ezt, azt, ezeket, azokat |
| 4.2.2.1.2.1.8. | mutató névmással kiegészített főnév (melléknév, számnév) | ezt a könyvet, azokat a képeket, ezt a kicsit, azt a nagyot, ezt a kettőt |
| 4.2.2.1.2.1.9. | 3. személyű személyes névmás | őt, őket |
| 4.2.2.1.2.1.10. | a formális megszólítás személyes névmása | önt, önöket, magát, magukat |
| 4.2.2.1.2.1.11. | visszaható névmás | magamat, magadat, magát, magunkat, magatokat, magukat |
| 4.2.2.1.2.1.12. | kölcsönös névmás | egymást |
| 4.2.2.1.2.1.13. | -ik végződésű névmás | melyiket, hányadikat, egyiket, másikat, mindegyiket, amelyiket, ahányadikat, valamelyiket, akármelyiket, akárhányadikat, bármelyiket, semelyiket |
| 4.2.2.1.2.1.14. | -ik végződésű névmással
kiegészített főnév (melléknév, számnév)
kivétel: a “másik” névmás névelő nélküli vagy határozatlan névelős alakja, pl. (egy) másikat kérek |
melyik könyvet, hányadik ajtót, az egyik kicsit, a másik kettőt, mindegyik asztalt, amelyik bankot, ahányadik kérdést, valamelyik újat, akármelyik számot, akárhányadik nevet, bármelyik hármat, semelyik képet (sem) |
| 4.2.2.1.2.1.15. | sorszámnév, illetve sorszámnévvel kiegészített főnév (melléknév) | a harmadikat, a negyediket, az ötödik taxit, a századik napot, a második nagyot, az első kettőt |
| 4.2.2.1.2.1.16. | a valamennyi névmás, ha a jelentése: összes/mindegyik, illetve a vele kiegészített főnév (melléknév) | valamennyit, valamennyi hibát |
| 4.2.2.1.2.1.17. | a mind névmás | mindet |
| 4.2.2.1.2.1.18. | főnévi igenév, amelynek határozott tárgya van | kinyitni az ablakot, megtalálni Jánost, mindet megvenni stb. |
| 4.2.2.1.2.1.19. | tárgyi mellékmondat | (azt), hogy / aki(...)
/ ami(...) /
amelyik(...) / ha / ahol / amikor / ahogyan / mint / stb. |
| 4.2.2.1.2.2. | az alanyi és tárgyas ragozás használata | |
| 4.2.2.1.2.2.1. | alanyi ragozást használunk, ha az igének nincs tárgya, illetve a tárgy határozatlan | Korán kelek fel. A könyvtárban olvasunk.
Moziba mentek. Tanulsz.
Levelet írok. Kérsz kávét? Kit vár? Mindenkit ismerünk. |
| 4.2.2.1.2.2.2. | tárgyas ragozást használunk, ha az igének határozott tárgya van | Megírom a levelet. Látod azt a taxit? Mutassa be őket! Kinyitnád az egyiket? |
| 4.2.2.1.2.2.2.1. | tárgyas ragozást használunk akkor is, ha a fenti eseteknek megfelelő tárgy magában a mondatban nem jelenik meg, a szövegkörnyezet (korábbi mondat/mondatok) alapján azonban hozzáértjük (látensen jelen van a határozott tárgy, illetve az azt helyettesítő névmás: őt, őket; azt, azokat; azt, hogy stb.) | Pécs szép város. Nagyon szeretem.
– Ismered Katit? – Ismerem. – Holnap zárva lesznek az üzletek.
– Rossz az autóm. Mehetek a tieddel?
Stb. |
** Az “azt” névmás speciális, partitívuszi használatakor, valamint határozatlan
fogalomra visszautaló anaforikus használatakor az ige alanyi ragozásba
kerül:
Pl. – Kávét kérsz? – Igen, azt kérek.
| 4.2.2.1.3. | -(a)lak/-(e)lek
ragú ige + 2. személyű tárgy (E. sz. 1. személyű alany mellett):
Az egyes számú tárgyat (téged) csak nyomatékos helyzetben tesszük ki; az igealak az alanyon kívül a tárgyat is egyértelműen megmutatja. A többes számú alakot (titeket), éppen az egyes számtól való megkülönböztetés érdekében, mindig ki kell tenni. |
ismerlek ( = én ismerlek téged)
várlak titeket ( = én várlak titeket)
|
| 4.2.2.1.4. | (modális segéd)ige + főnévi igenév | akar, kezd, kíván, tanul, próbál, szeret, szokott, tanul, tud + -(a/e)ni |
| 4.2.2.1.4.1. | alanyi ragozású ige + főnévi igenév (+ határozatlan tárgy) | ebédelni akarok, szeretek sétálni, szoktál táncolni, tudsz lecsót főzni, megpróbálunk kinyitni egy üveget |
| 4.2.2.1.4.2. | tárgyas ragozású ige + főnévi igenév + határozott tárgy | el akarom olvasni a könyvet,
szeretném kinyitni az ajtót,
meg tudom javítani az autómat |
| 4.2.2.1.5. | a tárgyas szószerkezet használata | |
| 4.2.2.1.5.1. | a cselekvés tárgya (6.7.1.2.) | Veszek egy kabátot. |
| 4.2.2.1.5.2. | a cselekvés célja (6.7.4.7.) | Elkészítjük a vacsorát. |
| 4.2.2.1.5.3. | a cselekvés helye (5.2.5.) | Végigjártuk a várost. |
| 4.2.2.1.5.4. | a cselekvés időtartama (5.3.5.) | Vártak fél órát. |
| 4.2.2.1.5.5. | a cselekvés ismétlésének száma (6.3.18.) | Lépj hármat az ablak felé. |
| 4.2.2.1.5.6. | a cselekvés mértéke, foka (6.4.3.) | Egy kicsit félek. |
| 4.2.2.1.5.7. | a cselekvés módja (6.7.1.8.) | Sétáltam egy jót. |
| 4.2.2.1.5.8. | a cselekvés oka (6.7.4.5.) | Mit vitatkozol vele? |
| 4.2.2.2. | határozós szószerkezetek | |
| 4.2.2.2.1. | fő típusok:
ige + ragos/névutós főnév / személyes névmás ragos vagy névutós alakja / ragos melléknév / ragos számnév / ragos névmás / főnévi igenév / határozószó (a főnevet a legtöbb esetben helyettesítheti melléknév vagy számnév) |
|
| 4.2.2.2.1.1. | ige + főnév/névmás + viszonyrag | moziba megy, szombatig marad,
tollal ír, válaszol a kérdésre,
velem beszélget, azzal utazik |
| 4.2.2.2.1.2. | ige + főnév/névmás + névutó | a fa alatt áll, leül az ablak mellé,
évek óta sportol
közöttünk ül, azóta hiányzik |
| 4.2.2.2.1.3. | ige + főnév/névmás + viszonyrag + névutó | a folyón túl lakik, a családjával együtt utazik, fél órán belül megjön, velük együtt megy, ezen keresztül halad |
| 4.2.2.2.1.4. | ige + főnév + birtokos személyrag | három éve dolgozik |
| 4.2.2.2.1.5. | ige + melléknév + módhatározó rag | jól él, szépen énekel, magyarul beszél |
| 4.2.2.2.1.6. | ige + számnév/névmás + viszonyrag | kétszer csenget, sokszor telefonál, hatan mennek, sokan játszanak |
| 4.2.2.2.1.7. | ige + határozószó | most indul, reggel érkezik, otthon tanul, felfelé halad, egyedül megy |
| 4.2.2.2.1.8. | ige + főnévi igenév | teniszezni megy, ebédelni indul |
| 4.2.2.2.1.9. | ige + határozói igenév | nevetve válaszol, állva utazik |
| 4.2.2.2.2. | a határozó jelentése | |
| 4.2.2.2.2.1. | részes viszony (datívusz) (kinek? / minek?) (6.7.1.5.) | |
| 4.2.2.2.2.1.1. | tárgy nélkül | telefonál a barátjának, segít neki, kell a gyerekeknek, ír a vállalatnak, távirat jön a részére |
| 4.2.2.2.2.1.2. | tárgy + datívusz | levelet ír az anyjának, csomagot küld a családjának, tanácsot ad neki, táviratot hoz a részére, cipőt vesz a számára |
| 4.2.2.2.2.1.3. | segédige + (személyragos) főnévi igenév + datívusz | Árpádnak pihennie kell, nekünk is illik segítenünk |
| 4.2.2.2.2.2. | hely (6.2.) | |
| 4.2.2.2.2.2.1. | elhelyezkedés (Hol?) (6.2.1-3.) | a szobában ül, a folyó mellett sétál, az út szélén áll, bent dolgozik |
| 4.2.2.2.2.2.2. | eredet, kiindulási pont (Honnan? Merről?) (6.2.6.) | a könyvtárból jön, a folyó felől közeledik, leesik a lóról, a hídtól indul |
| 4.2.2.2.2.2.3 | cél, irány (Hova? Merre?) (6.2.5.) | bemegy a gyógyszertárba, felmegy a hegyre, a célig fut, dél felé halad |
Természetesen más variációk is lehetségesek, de kevésbé jellemzőek. Egy mondatban általában csak egy helyviszony szokott szerepelni, néha kettő, mind a három nagyon ritkán.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a fürdőszobába / az irodába / a boltba / a templomba / a városba |
|
|
|
a szobába / az irodába |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az erkélyre / az előszobába / a konyhába |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a színházba / a koncertre / a könyvtárba / a múzeumba |
|
|
|
|
||
|
|
a troliról / a vonatról |
||
|
|
|
||
|
|
az autóból |
||
|
|
a troliról / a metróról / a vonatról / a repülőgépről / a taxiról |
a vonatra / a repülőgépre / a taxira |
|
|
|
a villamoson / a nézőtéren |
az asztal mellé, / a tévé elé / az üres helyre |
| 4.2.2.2.2.3. | idő (6.3.) | |
| 4.2.2.2.2.3.1. | időpont (mikor?) | |
| 4.2.2.2.2.3.1.1. | általános, jelen és egyidejű (6.3.4., 6.3.11., 6.3.14.) | nyolckor nyit, délben telefonál, huszadikán kezdődik, hétfőn ír, hét óra körül érkezik, ősszel nyit, most fizet |
| 4.2.2.2.2.3.1.2. | előidejű, múlt (6.3.8., 6.3.14.) | tegnap jött, két napja érkezett, tíz évvel ezelőtt született, nemrég vett autót, akkor válaszolt |
| 4.2.2.2.2.3.1.3. | utóidejű, jövő (6.3.9., 6.3.12.) | holnap indul, három nap múlva jön, néhány napon belül elkészül, akkor érkezik (majd), nemsokára vizsgázik |
| 4.2.2.2.2.3.2. | kezdet (mióta? mettől? mikortól?) (6.3.5.) | reggel óta dolgozik, júniustól nyaral, azóta ismer, tegnapról maradt |
| 4.2.2.2.2.3.3. | végpont (meddig? mikorra?) (6.3.26.) | nyolcig vár, péntekre elkészül |
| 4.2.2.2.2.3.4. | időtartam (meddig? mennyi ideig? mióta? mennyi idő alatt?) (6.3.5.) | hónapokig fekszik, két héten át vár, két nap alatt elkészül, három éve tanul magyarul, évek óta él Győrben |
| 4.2.2.2.2.3.5. | gyakoriság (milyen gyakran? mennyi időnként?) (6.3.18.) | hetente kétszer teniszezik, három óránként jár, mindennap fürdik, ritkán énekel |
| 4.2.2.2.2.4. | szám, ismétlődés | |
| 4.2.2.2.2.4.1. | a cselekvés száma, ismétlődése (hányszor? hányadszor? milyen gyakran?) (6.3.18.) | kétszer megy színházba, harmadszor jön Magyarországra, néha nagyon hideg van |
| 4.2.2.2.2.4.2. | a cselekvő(k) száma (hányan?) | ketten jönnek, sokan hiányoznak, egyedül megy be |
| 4.2.2.2.2.5. | mód (hogy[an]?) (6.7.1.8.) | lassan vezet, rosszul tanul, szótár nélkül fordít, sietve megy, örömmel megy, gyalog jön, gyógyszerként használ |
| 4.2.2.2.2.6. | állapot (hogy[an]?) (6.7.1.9.) | |
| 4.2.2.2.2.6.1. | a cselekvő állapota, minősége (6.7.1.9.1.) | betegen fekszik, rosszul érzi magát, vendégként érkezik, (mint vendég érkezik), állva eszik, a főnöke helyett dolgozik |
| 4.2.2.2.2.5.1. | a cselekvés tárgyának, célpontjának állapota, minősége (6.7.1.9.2.) | hidegen issza a sört, szépen énekel, magyarul beszél, feleségül vesz, sütve szereti a húst, példaképpen említ, barátjának nevez, orvosnak készül |
| 4.2.2.2.2.7. | fok, mérték (Mennyire?[Mennyivel?]) (6.4.3.) | nagyon szeret, a legjobban ért, inkább vár, alig ismer, két góllal győz, öt fokkal csökken, annyira fél |
| 4.2.2.2.2.8. | eszköz (Mivel? Kivel? [Hogyan?]) (6.7.1.6.) | késsel és villával eszik, ezzel ír, vonattal utazik, villamoson megy, telefonon beszél, a barátjával küldi a levelet |
| 4.2.2.2.2.9. | társ (Kivel? Mivel?) (6.7.1.7.) | a barátnőjével utazik, két bőrönddel utazik, családostul költözik, a sofőrrel együtt ebédel, vele lakik |
| 4.2.2.2.2.10. | eredet (Miből? Kiből?) | fémből készül, fából készíti a kaput, jó mérnök lett belőle, választ egyet közülük |
| 4.2.2.2.2.11. | eredmény (Mivé? Kivé?) | szobává alakít, átépíti a lakást irodává, elnökké választ, barátjává válik |
| 4.2.2.2.2.12. | ok (Miért? Mi/Ki miatt? Mitől?) | bocsánatot kér a késésért, betegség miatt hiányzik, fáj a feje a zajtól |
| 4.2.2.2.2.13. | cél (Miért? Kiért?) | visszamegy a kulcsért, pénzért dolgozik, elmegy a gyerekekért az iskolába |
| 4.2.2.2.2.13.1. | (mozgást jelentő)
ige + főnévi igenév
megy, jön, siet, szalad, fut, indul, ül, marad, készül |
fürdeni megy, siet ajtót nyitni, hazaszalad ebédelni, bent marad dolgozni, leül olvasni, vacsorázni készül |
| 4.2.2.2.2.14. | igei vonzatok | a családjára gondol, sokba kerül, fél a kutyáktól, hasonlít az anyjára, az időtől függ, ért a számítógéphez, vigyáz a gyerekekre, matematikával foglalkozik, részt vesz a munkában stb. |
