1. A Küszöbszint (Magyar mint idegen nyelv) annak a sorozatnak a legújabb tagja, amelynek keretében – az Európa Tanács égisze alatt, az angol Threshold Level mintájára – már több mint húsz európai élő nyelv alapszintű leírása született meg.

A kiadvány elveiben és szerkezetében követi azt a mintát, amelyet a Threshold Level 1990 határozott meg J.A. van Ek és J.L.M. Trim szerkesztésében. Az általános részekben csak ott térünk el a minta anyagától, ahol ezt a magyar nyelv sajátosságai szükségessé teszik. A magát a nyelvleírást tartalmazó fejezetek természetesen minden szempontból rugalmasan igazodnak a magyar nyelv rendszeréhez, és ez a rugalmasság érvényes a nyelven kívüli de nyelvspecifikus tényezők kezelésére is.

2. A Küszöbszint célja egy olyan nyelvleírás közreadása, amely a magyarral mint idegen nyelvvel foglalkozó különböző felhasználók – nyelvkönyv- és tananyagírók, tanfolyamtervezők, nyelvtanárok, teszt- és vizsgaanyag-készítők, tanulók stb. – igényeit egyaránt kielégíti. Nem tankönyv és nem is zárt rendszer, hanem keret, amely magában foglalja mindazt, amit küszöbszinten – azaz körülbelül a szokásos értelemben vett alapfokon – a nyelvtanulónak (nyelvhasználónak) tudnia kell. A Küszöbszint nemcsak az elvárható nyelvtudás kereteit adja meg, hanem kitér mindarra, amit az eredményes nyelvhasználathoz a tanulónak a szoros értelemben vett nyelvi kompetencián túl is ismernie kell, így pl. foglalkozik a szociokulturális kompetenciával, a kommunikációs zavar esetén olyannyira szükséges kompenzációs stratégiákkal és a nyelvi és nyelvtanulási készségek fejlesztésének főbb módjaival. A nyelvi küszöbszint ilyen tág értelmezése a Threshold Levelnek mint mintának és a sorozat többi tagjának a felfogását követi. Ennek a nyelvszemléletnek a középpontjában a kommunikatív megközelítés, a sokoldalú gyakorlati felhasználhatóság áll.

3. A Küszöbszint – mint a sorozat többi tagja – a kommunikatív és praktikus megközelítést elvi alapon is magáénak vallja, mivel a “műfaj” kimondott célja olyan nyelvleírások közreadása, melyek elősegítik a népek közötti soknyelvű kommunikáció megteremtését, a gondolatok és emberek nemzetek közötti szabad mozgását. Ebből kiindulva a magyar nyelvi küszöbszint célcsoportjait elsősorban azok alkotják, akik a magyar nyelvet meghatározott “szakmai” céllal: turisztika, tanulás, munkavállalás, üzleti vagy egyéb tevékenység, Magyarországon való hosszabb tartózkodás miatt kívánják alapfokon elsajátítani. Természetesen a Küszöbszintnek nem az a célja, hogy a nyelvtudást erre a viszonylag alacsony szintre korlátozza, hanem mint irányadó alap és keret lehetőséget teremt – mind a nyelvoktatók, mind pedig a nyelvtanuló szempontjából – arra, hogy a benne leírtak teljes vagy részleges megtanulása után a tanuló továbbhaladjon a nyelvismeret magasabb szintje felé.

Úgy érezzük, külön kell pár szót szólnunk arról a kérdésről, hogy a nyelvtanuló számára milyen a magyar nyelv. Könnyű vagy nehéz?

A magyar nyelvvel kapcsolatban széleskörűen elterjedt hiedelem, hogy nehezebb az átlagnál. Sajnos ezt a nézetet sokszor a magyart mint idegen nyelvet tanító tanárok is magukénak vallják, a munkájuk során felmerülő nehézségeket a magyar nyelv “nehéz“ voltának tudva be. Határozottan le kell szögeznünk, hogy a magyar nyelv egyáltalán nem nehezebb, mint bármely más nyelv, sőt bátran állíthatjuk, hogy nincs nehéz és könnyű nyelv. Ha az írásrendszereknek mint a nyelvet kiegészítő másodlagos jelrendszereknek az eltérő (és valóban egyszerűbb vagy bonyolultabb) voltából eredő objektív különbségektől eltekintünk, azt látjuk, hogy nem könnyebb és nehezebb nyelvekről, hanem egy-egy nyelvpár közötti távolságról (amely természetesen mindkét irányból indulva ugyanakkora marad), valamint a már korábban tanult idegen nyelvek pozitív vagy negatív hatásáról kell beszélnünk. Tehát egy “tiszta lappal” induló, az angolt első idegen nyelvként tanuló magyar ember számára ez a “könnyű nyelv” címkével ellátott világnyelv pontosan olyan nehéz/könnyű, mint a hasonló feltételek (és egyéni adottságok, anyanyelvi készségek, iskolázottsági szint, tanulási jártasság stb.) birtokában az angol felől induló tanuló számára a “nehéz” nyelvnek kikiáltott kis magyar nyelv. A fenti “babona” tehát nem objektív, hanem szubjektív tényezőkön alapul. Hiszen a magyar nyelvvel ismerkedő, többnyire indoeurópai anyanyelvi háttérrel rendelkező tanuló tudatában – korábbi tapasztalatai következtében – a nyelvtanulás fogalma egybeesik valamely közelebbi vagy távolabbi rokonnyelv tanulásával. Amikor azután egy egészen más nyelvcsaládhoz (esetünkben a finnugorhoz) tartozó, eltérő nyelvi rendszerrel szembesül mint tanuló, azt tapasztalja, hogy számára a magyar nyelv sokkal nehezebb, mint a korábban tanult idegen nyelv. (Persze hasonló feltételek mellett ugyanezt mondja/mondaná a finn, török, arab, baszk stb. nyelvről is.) Az igazsághoz persze hozzátartozik még egy körülmény: abból, hogy két pont között a távolság mindkét irányból indulva azonos, még nem következik, hogy az út megtételéhez szükséges energiabefektetés időben azonos módon oszlik meg. Lehet, hogy az egyik irányból indulva az út elején vannak a nagyobb nehézségek (emelkedők), és a másik oldalról indulva éppen a végén. Ilyen jellegű “objektív” eltérésekkel a nyelvtanulók is találkoznak. Így például a magyarban – és a hasonló, alaktanilag gazdag nyelvekben – az első lépések mindig nehezebbek, míg az ebből a szempontból kevésbé bonyolult angolban az első lépések könnyebbeknek tűnnek, a nehézségek később jönnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az angolban például könnyebb eljutni a funkcionálisan működő, de sok nyelvi hiányosságot magában hordozó szintre, mint a magyarban; azonban a küszöbszintű, többé-kevésbé korrekt nyelvhasználat eléréséhez már szinte ugyanannyi nehézséget kell legyőzni mindkét irányból indulva; ha pedig magasabb szintű nyelvtudás elérése a cél, a befektetett munka, energia azonos feltételek mellett mindkét esetben ugyanazt az eredményt hozza.

A fentiekből anyagunk szempontjából az következik, hogy a “Nyelvi funkciók” bevezetőjében a cél eléréséhez feltételezett tanulói terheléssel kapcsolatban megfogalmazottak (“… a kiválasztott funkciók … együttesen nem haladhatják meg azt az átlagos terhelési szintet, amit egy 2–3 éves, átlagos intenzitású – tehát évi 35–40 hetes és heti 2–3 órás – tanfolyam a tanulók számára jelent.”) kiegészítésre szorulnak. Egy ilyen jellegű tanfolyamnál általában hasonló értékeket szokás említeni, s ugyanezek szerepelnek a sorozat más nyelvekre elkészült tagjainak többségében. Az, hogy a megadott értékek közül az alsó vagy a felső határt kell néznünk (a különbség több mint jelentős: 2x35x2=140 óra, 3x40x3=360 óra) nyilvánvalóan egész sor különböző tényezőtől függ, melyek zöme (egyedi adottságok, motiváltság, életkor, egyéni tanulásra szánt idő stb.) nem tartozik jelen vizsgálatunk körébe. Van azonban két tényezőcsoport, melyet nem hagyhatunk említés nélkül: ezek egyrészt a forrásnyelv (a tanuló anyanyelve), az esetleg már korábban tanult idegen nyelvek és a célnyelv (esetünkben a magyar nyelv) viszonya, másrészt a tanfolyam helyszíne (a tanuló a tanfolyam ideje alatt a célországban tartózkodik vagy sem). Tehát a fenti megfogalmazást azzal kell kiegészítenünk, hogy alapesetben (indoeurópai anyanyelvi háttérrel rendelkező, korábban más nem indoeurópai nyelvet mint idegen nyelvet nem tanuló és nem tartósan a célországban, tehát Magyarországon, illetve magyar nyelvi környezetben tartózkodó nyelvtanuló, csoport stb. esetében általában a felső értékeket kell figyelembe venni (3x40x3=360 óra). A “Küszöbszint” célkitűzéseinek elérése ennél kisebb terheléssel csak akkor biztosítható, ha a fenti alapesettől pozitív irányban eltérést tapasztalunk: állandó magyarországi tartózkodás, illetve magyar nyelvi környezet, a magyarhoz szerkezetében közeli (rokon vagy tipológiailag hasonló) anyanyelv, vagy korábban tanult idegen nyelv (finn, török stb.), esetleg kiemelkedő egyéni nyelvtanulási készségek és motiváció. Megnyugtatásul hozzátehetjük, hogy egy korábban idegen nyelvet nem tanuló, átlagos képességekkel rendelkező, nem célnyelvi környezetben élő magyar, finn, török stb. felnőtt számára legalább ugyanekkora terhelésre van szükség a Threshold Level angol nyelvi célkitűzéseinek eléréshez.