7. Fejezet: Konkrét fogalmak
 

A következő listában a küszöbszintnek megfelelő “konkrét fogalmakat” 14 témakörbe soroltuk be:
    1. egyén és család
  2. ház, otthon, környezet
  3. mindennapi élet
  4. szabadidő, szórakozás
  5. utazás
  6. társadalmi kapcsolatok
  7. egészség és higiénia
  8. tanulás
  9. vásárlás
10. ételek és italok
11. szolgáltatások
12. útbaigazítás
13. nyelvek
14. időjárás
  Ezek a témakörök kapcsolódhatnak olyan szituációkhoz, melyekben valamilyen konkrét tevékenység megy végbe (pl. vásárlás egy üzletben), de ugyanígy valamilyen kommunikatív interakcióhoz is (pl. a vásárlási lehetőségekről való beszélgetéshez). Minden témakör címe alatt megjelöljük, hogy mit lehet elvárni az adott területen a tanulótól a küszöbszinten. Ezek az útmutatások azonban szükségszerűen elégtelenek, és ki kell egészítenünk őket a leírás más elemeivel.

Hogy könnyebben tudjunk utalni rájuk, a konkrét fogalmakat altémakörökbe soroltuk. Akárcsak az “általános fogalmak” esetében, a “konkrét fogalmakat” is “javasolt” nyelvi megfelelőjük képviseli (lásd az általános fogalmak listájának bevezetőjét). Alapjában véve azonos fogalom alternatív megfelelőit a következőképpen mutatjuk be: keresztnév/utónév. Ilyen esetben a tanulónak képesnek kell lennie ezek közül legalább egynek az aktív használatára, de a többit is meg kell értenie.

A részletes leírásban több nyitott egységet találunk, ezeket dőlt betűs szedéssel jelezzük (pl. foglalkozásnevek). Ilyen esetekben a tananyagtervezőkre, tanárokra és tanulókra bízzuk, hogy – szükség esetén – meghatározzák azokat a konkrét fogalmakat, melyek céljaiknak leginkább megfelelnek. Hogy támpontot adjunk azzal kapcsolatban, hogy véleményünk szerint mely fogalmak jöhetnek leginkább számításba, számos esetben a “pl.” jelzéssel bevezetett kiegészítő listát adunk. Szem előtt kell azonban tartani, hogy az ezekben a felsorolásokban szereplő fogalmakat csupán sugalljuk, és nem határozottan ajánlott egységekként adjuk meg őket. Ha egy szót eltérő jelentésekkel lehet használni, az adott jelentés rendszerint már a besorolásból következik (Pl. számla az “étkezés házon kívül” témakörben), ellenkező esetben pedig a kontextus megadásával értelmezzük (Pl. levél: Elmegyek a postára feladni egy levelet.). Ezeknek a példamondatoknak csupán az a szerepük, hogy értelmezzék a kérdéses szót; nem a tananyagokba való felvételre ajánlott mondatokról van szó.