E.
Az egyszerű mondat szórendje
6. A speciális elemekkel módosított
mondat szórendje: is, sem; csak, nemcsak; általános és határozatlan
névmások; pozitív összefoglaló értékű határozószók; stb.
|
|
|
|
|
|
|
1.
|
|
el
|
megyek |
|
||
2.
|
El
|
megyek |
|
|||
3.
|
|
|
|
|
||
4.
|
|
|
|
|||
5.
|
|
|
||||
6.
|
|
|
|
|||
7.
|
|
|
||||
8.
|
|
|
|
|
||
9.
|
|
|
|
|||
10.
|
|
|
|
|||
11.
|
|
|
|
|||
12.
|
|
|
|
|
||
13.
|
|
|
|
|
||
14.
|
|
meg
|
kapta |
|
||
15.
|
Meg
|
kapta |
|
|||
16.
|
|
|
|
|
|
|
17.
|
|
|
|
|
||
18.
|
|
meg
|
veheted |
|
||
19.
|
Meg
|
veheted |
|
|||
20.
|
|
|
|
|
||
21.
|
|
|
|
|
||
22.
|
|
|
meg
|
történhet. | ||
23.
|
|
meg
|
történhet |
|
||
24.
|
|
meg
|
ismertem |
|
||
25.
|
|
meg
|
kapták |
|
||
26.
|
|
meg
|
vettem |
|
||
27.
|
|
|
|
|||
28.
|
|
meg
|
értettem |
|
||
29.
|
|
|
|
|||
30.
|
|
meg
|
érkeznek |
|
6.1. | “is” (1-7. mondat): bár az az összetevő, amelyet kiegészít, logikailag és a kiejtésben is hangsúlyos, általában B2-t foglalja el, és áthelyezhető D-be; csak akkor kerül B1-be, illetve C1-be, ha igemódosítót vagy igekötőt kísér, illetve magát az igét egészíti ki; | Én is
elmegyek az előadásra. (nemcsak a feleségem)
Holnap is nyitva lesz az áruház. (nemcsak ma van nyitva) Rendet is csinálok. (nemcsak ebédet főzök) El is olvasom ezt a könyvet. (nemcsak megveszem) Reggel futok is. (nemcsak tornázom.) |
6.2. | “sem” (8-11. mondat): mivel a tagadás által nyomatékosított elem, B1-et foglalja el, de átkerülhet D-be is; ez utóbbi esetben viszont az igét C1-ben tagadni kell; | Ő sem
hívta ki a mentőket.
Nem hívta ki a mentőket ő sem. (én sem, más sem) Júniusban sem leszek itthon. Nem leszek itthon júniusban sem. (nemcsak júliusban nem leszek itthon) |
6.3. | “csak”, “nemcsak”: (12-13. mondat): megszorító (tagadó megszorító) értelme miatt kötelezően B1-be kerül; | A családom csak
szeptemberben jön utánam.
Mi nemcsak őket fogjuk meghívni. |
6.4. | általános és határozatlan névmás (mind-/minden-, vala-, se-/sen-/sem-, akár-, bár- előtagú névmások, névmási határozószók) (14-23. mondat): a “vala-” előtagú formák kivételével logikailag és a beszédben is hangsúlyosak, azonban a tagadó értelmű “se-” stb. előtagú formák kivételével nem B1-be, hanem B2-be kerülnek, és áthelyezhetők D-be; | Mindenki
megkapta a kulcsát.
Valahogyan be kell jutnunk a házba. Akárhol megveheted ezt a lemezt. Imre senkitől sem búcsúzott el. Ez bárkivel megtörténhet. |
6.5. | pozitív összefoglaló értékű határozók stb. (jól, egészen, teljesen, nagyon, inkább, már, még, gyakran, biztosan, valószínűleg, alaposan, gondosan, szívesen, általában stb.) (24-30. mondat): általában B2-ben vannak, és csak ritkán kerülnek át D-be. | Nagyon jól
megismertem ezt a vállalatot.
Sokan megkapták a választ. Már megvettem a jegyeket. Még itthon vagyunk. Tökéletesen megértettem a kérdést. Teljesen igazad van. Biztosan megérkeznek a kezdésre. |