5.1. |
A nyomatékos elem
helye általában a B1 pozíció (1-6., 8-14., 16-24, 33-61,
63-69. mondat), illetve ennek üresen maradásakor a C1
pozíció (7., 15., 26-28., 30-32. 62., 70. mondat). A nyomatékos elem lehet
a kiegészítendő kérdő mondat kérdőszava (ki? mi? milyen? hol? hova?
stb.); szószerkezet alárendelt tagjára feltett kérdésnél a kérdőszó és
a főelem (milyen házban? hány órakor? kinek az autóját? stb.); eldöntendő
kérdésnél az a szó, szószerkezet, amelyre kérdezünk (Péter? Gábor? fáradt?
itt? a bárba? ezt a könyvet? ötszáz forintba? az én táskámban? stb.);
a kérdésekre válaszoló szó vagy szószerkezet; illetve kérdés nélkül is
bármely összetevője a mondatnak, amelynek kontrasztív nyomatékot akarunk
adni. Ha maga az ige (C1) nyomatékos, a B1
pozíció üres marad (7., 15., 26-28., 30-32. 62., 70. mondat). |
5.1.1. |
Névszói-igei állítmány
esetén a névszói rész a C2 pozícióba kerül, ha más elemre
kérdezünk, illetve ilyen kérdésre válaszolunk (1-5. és 9-13. mondat). Ha
magára az névszói-igei állítmányra kérdezünk, a kérdésben a névszói rész
a B1 pozícióban marad, és kétféle választ adhatunk: a
7. és 15. mondat általános tagadást tartalmaz (“nem fáradt”, “nem volt
vidám”), míg a 8. és 16. mondat csak a névszói elemet tagadja, mintegy
szembeállítva más, hozzátehető, bár jelen esetben hiányzó lehetőséggel:
“nem fáradt” (hanem valami más, például beteg), “nem vidám” (hanem valami
más, például részeg). Az első esetben a B1 pozíció üresen
marad, és a nyomatékot a C1 kapja meg, a másodikban a
tagadott elemek a B1 pozícióban maradnak. |
5.1.2. |
Igés mondatban,
ha van igemódosító, illetve igekötő, és a kiemelt rész valami más, az igemódosító,
illetve az igekötő a C2 pozícióba kerül (33-35., illetve
41-50. mondat). |
5.1.3. |
Segédigés mondatban
a C2 pozíciót eredetileg a főnévi igenév foglalja el,
ehhez csatlakozik, ha a B1 pozícióból valamely más elem
kiszorítja, az igemódosító (51-53. és 57-58. mondat), illetve az igekötő
(63-68. mondat). Ugyanez a helyzet, ha a B2 pozíció üresen
marad, mert az ige kapta meg a hangsúlyt (62. és 70. mondat). A C2
pozícióban az igemódosító és az igekötő, az eredeti szórendnek megfelelően,
mindig megelőzi a főnévi igenevet, és az igekötőt a főnévi igenévvel egy
szóba írjuk. |
5.2. |
Ha kérdésre felelünk,
a rövid felelet a nyomatékos elemre szorítkozik: 3. mondat: “Péter.”; 5.
mondat: “Nem Gábor.”; 22. mondat: “Az utas.”; 38. mondat: “Moziba.”; 61.
mondat: “Be.”; 62. mondat: “Nem fognak.” stb. |