A nyelvi formák rendszere

B. Szavak

 5. Névmások
  5.1.    Személyes névmás
              A személyes névmások ragos alakjai
5.2.    Birtokos névmás
5.3.    Visszaható névmás
5.4.    Kölcsönös névmás
5.5.    Mutató névmás
5.5.1. Főnévi mutató névmás
5.5.2. Melléknévi mutató névmás
5.5.3. Számnévi mutató névmás
5.5.4. az ugyan- előtag
5.6.    Kérdő névmás
5.7.    Vonatkozó névmás
5.8.    Határozatlan és általános névmások
             Kérdő, vonatkozó, határozatlan és általános névmások
 
5.1. Személyes névmás:  
5.1.1. alapformák én, te, ő, mi, ti, ők
5.1.2. formális (3. személyű) megszólítás ön, maga, önök, maguk
5.1.3. a személyes névmások ragozása (viszonyragokkal való kombinálása) 
a személyes névmásoknak van tárgyi alakjuk, valamint a határozóragok közül az B/2.4.4.2.1.-2.4.4.2.12. pontoknak megfelelő alakjuk; 
a formális megszólítás alakjait (5.1.2.) ugyanúgy ragozzuk, mint egy azonos alakú főnevet; 
az alapformáknak (5.1.1.) viszont külön alakjuk van minden esetben (általában a rag, illetve annak valamilyen változata + a birtokos személyrag)
Kit vársz? Téged. 
Szeretnék beszélni magával. 
 
 
 

önt, önre, önnel, önhöz, önöket, önöknek; magát, magáról, magára, magukkal stb.

 

 
 

A személyes névmások ragos alakjai
 
1
2
3
1 1
2 2
3 3
  én te ő mi ti ők
-t/-ot/-at/-et/-öt
engem téged őt minket titeket őket
-n/-on/-en/-ön
rajtam rajtad rajta rajtunk rajtatok rajtuk
-ban/-ben
bennem benned benne bennünk bennetek bennük
-nál/-nél
nálam nálad nála nálunk nálatok náluk
-ra/-re
m d nk tok juk
-ba/-be
belém beléd bele belénk belétek beléjük
-hoz/-hez/-höz
hozzám hozzád hozzá hozzánk hozzátok hozzájuk
-ról/-ről
rólam rólad róla rólunk rólatok róluk
-ból/-ből
belőlem belőled belőle belőlünk belőletek belőlük
-tól/-től
tőlem tőled tőle tőlünk tőletek tőlük
-nak/-nek
nekem neked neki nekünk nektek nekik
-val/-vel
velem veled vele velünk veletek velük
-ért
értem érted érte értünk értetek értük
 
5.1.3.1. a személyes névmás ragos alakjainak a használata:  
5.1.3.1.1. személyre vonatkoztatva:  
ugyanazokat a viszonyokat fejezik ki, mint a személyt jelölő főnév + viszonyrag kapcsolat (melyet mindig helyettesíthetnek)
Délután elmegyek érted az irodába. 

Szeretném meghívni önöket.

5.1.3.1.2. tárgyra, dologra alkalmazva: ugyanazokat a viszonyokat fejezik ki, mint a főnév + viszonyrag kapcsolat (melyet azonban csak bizonyos esetben, a már említett dologra való utaláskor, helyettesíthetnek) - Tessék egy doboz. 
- Mi van benne? 

Győr a kedvenc városom. Szívesen beszélek róla.

5.2. Birtokos névmás Ez a bőrönd nem az enyém. 
A mi szállodánk elég jó. És a tietek?
5.2.1. egy birtok: enyém, tied, övé, mienk, tietek, övék
5.2.2. több birtok: enyéim, tieid, övéi, mieink, tieitek, övéik
5.2.3. a formális megszólítás formái szabályosan megkapják az -é/-éi birtokjelet öné(i), magáé(i), önöké(i), maguké(i)
5.2.4. a birtokos névmás ragozása: a birtokos névmások megkaphatják a B/2.4.4.1. és a B/2.4.4.2.1.-B/2.4.4.2.15. viszonyragokat, melyek ugyanúgy kapcsolódnak hozzájuk, mint a főnevekhez (lásd. B/2.4.4.) Megvan a pénztárcád? Az enyémet ellopták. 
enyémet, enyémben, enyémből, enyémmel, enyémig; tieidet, tietekhez, övéiknek; 
önébe, önéiről, magukéivá stb.
5.3. Visszaható névmás Hogy érzi magát Budapesten?
5.3.1. a visszaható névmás alapalakjai: magam, magad, maga 
magunk, magatok, maguk
5.3.2. toldalékok: 
megkaphatják a főnév tipikus végződéseit (B/2.4.4.1. és B/2.4.4.2.1.-2.4.4.2.12.), melyek szabályosan illeszkednek (a II., “a”-s típus szerint) 
E.sz. 1. és 2.sz.-ben a tárgyrag elmaradhat
Nem szívesen beszélek magamról. 

magam(at), magadat, magát, magunkat, magatokat, magukat, magamban, magamról, magamnak, magamhoz, maguknak, magukkal stb.

5.3.3. a “saját” és az “ön-” szó, illetve előtag: 
a visszaható névmás hangsúlyozására, általában kontrasztív értékben használjuk ezt a két formát
Nem a férjemnek akarok könyvet venni, hanem saját magamnak 
Péter önmagát sem ismeri. 
saját magamat, saját magadnak, önmagáról, önmaguknak
5.4. Kölcsönös névmás: egymás; 
csak viszonyragokkal, illetve az azokkal egyenértékű névutókkal együtt fordul elő: megkaphatja a főnév tipikus végződéseit (B/2.4.4.1. és B/2.4.4.2.1.-2.4.4.2.12.), melyek szabályosan illeszkednek hozzá
Ismerjük már egymást? 

egymáshoz, egymásnak, egymástól, egymáshoz, egymásért stb. 
egymás mellett, egymás nélkül, egymás után stb.

 
5.5. Mutató névmás Mi ez? 
Ismered azokat a lányokat? 
Én is ilyen házat szeretnék. 
Ez a kabát is ugyanannyiba kerül.
5.5.1. Főnévi mutató névmás  
5.5.1.1. egyes szám: ez, az  
5.5.1.2. többes szám: ezek, azok  
5.5.1.3. viszonyragos alakok:  
az egyes számú alakokhoz a B/2.4.4.1. és a B/2.4.4.2.1.-B/2.4.4.2.16. ragok, a többes számúakhoz a B/2.4.4.1. és a B/2.4.4.2.1.-B/2.4.4.2.15. ragok kapcsolódhatnak;  
egyes számban számos alak módosul; 

a többes számú alakokhoz a ragok ugyanúgy kapcsolódnak, mint a főnevekhez (lásd. B/2.4.4.)

ezt, ezen, ebben, ennél, erre, ebbe, ehhez, erről, ebből, ettől, ennek, ezzel/evvel, ezért, eddig, ekként, ezzé, ekkor; 
azt, azon, abban, annál, arra, abba, ahhoz, arról, abból, attól, annak, azzal/avval, azért, addig, akként, azzá, akkor 
ezeket, azokat, ezekhez, azokhoz, ezekkel, azokkal, ezekig stb.
5.5.2. Melléknévi mutató névmás ilyen, olyan, ekkora, akkora
5.5.2.1. toldalékos alakok: 
a többes szám jele, illetve a viszonyragok ugyanúgy kapcsolódnak hozzájuk, mint a főnevekhez (lásd. B/2.4.4.),  
de (ilyent)® ilyet, (olyant) ® olyat
ilyenek, olyanok, ekkorák, akkorák; 
ilyet, olyat, ilyeneket, ilyenben, ilyenhez, olyanná, olyannal, olyanként, ekkorában, akkorákra stb.
5.5.3. Számnévi mutató névmás ennyi, annyi
5.5.3.1. toldalékos alakok: többes számuk nincs; a viszonyragok ugyanúgy kapcsolódnak hozzájuk, mint a főnevekhez (lásd. B/2.4.4.); 
megkaphatja a módhatározóragot és a tipikus számnévi ragot is: -an/-en-, illetve szor/-szer
ennyiben, ennyire, ennyitől, annyiból, annyival stb. 
 

ennyien, annyian, ennyiszer, annyiszor

5.5.4. az ugyan- előtag az azonosítás hangsúlyozására kapcsolható valamennyi mutató névmáshoz Én is ugyanazt kérem, amit te. 
ugyanez, ugyanaz, ugyanezek, ugyanezekkel, ugyanilyen, ugyanilyenekről, ugyanannyi, ugyanannyit stb.
5.6. Kérdő névmás  
5.6.1. Főnévi kérdő névmás: ki? mi? Ki a vállalat igazgatója? 
Mi ez?
5.6.2. Melléknévi kérdő névmás: milyen? melyik? mekkora? Milyen cipőt keres? 
Melyik szobát választja? 
Mekkora házra van szüksége?
5.6.3. Számnévi kérdő névmás: hány? mennyi? hányadik? Hány óra van? 
Hányadik kerületben lakik? 

Mennyi pénzre van szükséged?

5.6.4. A kérdő névmások toldalékolása: 
a kérdő névmások értelemszerűen megkaphatják a főnévi viszonyragokat, illetve a főnévi (“a mi?” ritkán) és melléknévi névmások a többes szám jelét; 
rendhagyó alakok: 
mi? + -ig ® meddig? 
mi? + -től ® mitől?/mettől? 
melyik? + -ek ® melyek? 
milyen? + -t ® (milyent?)/milyet?
Kire vársz? Mivel kéri a húst? Milyenre gondol? Melyikből hiányzik az elem? Mekkorát kér? Hányra van szükséged? Hányadikat nyissam ki? 
kinek? kihez? kiért? kikért? mivel? minek? (mikben?), milyenné?, milyenekkel?, melyikért?, melyekből?, hányszor?, hányan? hányra?, mennyit?, mennyire? mennyiért? hányadikban? hányadikként?
5.7. Vonatkozó névmás Arra gondolok, aki ott áll. Azt vehetsz, amit csak akarsz. Azon az asztalon van a telefon, amelyiken a tévé. Olyat hozok, amilyet kérsz.  
Annyit várok, amennyit kell.
5.7.1. a B/5.5.1.-5.5.3. alakok, a B/5.5.4. szerint toldalékolva, az “a-” előtaggal bővítve aki, akivel, akiknek, ami, amikhez, ameddig, amilyen, amilyet, amilyeneket, amelyik, amelyikről, amelyekből, amekkorát, ahány, ahányra, ahányszor, amennyi, amennyien, ahányadik, ahányadikra, ahányadikig
5.8. Határozatlan és általános névmások: 
a B/5.5.1.-B/5.5.3. alakok, a B/5.5.4. szerint toldalékolva, a vala-, se-/sem-/sen-, akár-, bár- előtaggal bővítve, illetve a mind(en) névmás különböző formái; 
többes számuk nem használatos
Szeretnék tanácsot kérni valakitől. 
Akármelyik nap indulhatunk. 
Itt senkit sem ismerek. 
Mindent megmagyarázok. 
Ebben a boltban bármit megtalálhatsz.
5.8.1. vala- + kérdő névmás valaki, valakit, valakivel, valakiért; valami, valamiben, valamiről; valamilyen, valamelyik, valamennyi
5.8.2. minden + ki ® mindenki 
minden (+ mi) ® minden 
minden (+ milyen) ® minden(féle) 
minden (+ melyik) ® mindegyik 
minden (+ hány/mennyi) ® mind(en) 
minden (+ hányadik) ® mindegyik/mind
mindenki, mindenkit, mindenkire, mindent, mindenben, mindegyik, mindenféléről,  
mindegyiket,  
mindet, mindben,  
mindegyikért
5.8.3. sen- + ki ® senki 
sem + mi ® semmi  
sem + milyen ® semmi(lyen) 
a többi alak se + névmás 
a ”sehány”, “sehányadik” és “semennyi” alakot ritkán használjuk, általában az “egy sem”, “egyik sem”, “semmi” alakok állnak helyettük
senkit, senkinek, senkivel, semmi, semmire, semmiből, semmivé, semmilyen, semmilyet, semennyi
5.8.4. akár-/bár- + kérdő névmás 
kivétel: a “bár-” forma a “hány” és “hányadik” névmásokhoz nem kapcsolódhat
akárki, akárkire, bárkivel, bármit, bármiért, akármivé, bármilyet, akármelyikben, bármennyi, akárhányat
 
Kérdő, vonatkozó, határozatlan és általános névmások
5.6.
5.7.
5.8.1
5.8.2.
5.8.3.
5.8.4.
ki? aki valaki mindenki senki akárki bárki
mi? ami valami minden semmi akármi bármi
milyen? amilyen valamilyen mindenféle semmilyen akármilyen bármilyen
melyik? amelyik valamelyik mindegyik mind(en) semelyik akármelyik bármelyik
mekkora? amekkora valamekkora
semekkora akármekkora bármekkora
hány? ahány (valahány) 
valamennyi
(mindahány) mind(en) (sehány) 
egy sem
akárhány
mennyi? amennyi valamennyi mind(en) (semennyi) semmi akármennyi bármennyi
hányadik? ahányadik (valahányadik) valamelyik mindegyik mind(en) (sehányadik) egyik sem akárhányadik