| 7.1. |
Névelő
(a/az, egy, Ć ) |
|
| 7.1.1. |
típusai |
|
| 7.1.1.1. |
határozott névelő
(5.1.1., 6.8.1.1.1.) |
Az áruház nyolckor nyit. |
| 7.1.1.1.1. |
alakok:
mássalhangzó előtt : a
magánhangzó előtt: az |
a szék, a könyv, a gépek,
a lányaitokról, az asztal, az autóbuszok, az
előadásod, a piros, a kékek, az alacsonyak,
a hetedik, az utolsó, az enyém, a tied |
| 7.1.1.2. |
határozatlan névelő:
egy |
Tudna adni, kérem egy tollat?
egy férfi, egy ember, egy
nőt, egy új, egy régi, egy alacsonyat |
| 7.1.2. |
használata |
|
| 7.1.2.1. |
egyedi |
|
| 7.1.2.1.1. |
határozott névelő |
|
| 7.1.2.1.1.1. |
egyedítés (ismert, maghatározott)
egyes vagy többes szám |
A telefon az asztalon
van.
a könyv, az erkély, az autóm, az enyém,
a piros, az első, a
fák, az ablakaink, a tieid, az alsók |
| 7.1.2.1.1.2. |
általánosítás
általában egyes szám, de (többnyire jelzővel)
lehet többes szám is |
Az autó közlekedési eszköz.
a rádió, a modern rádiók, az emberek, a növények,
a telefon, a régi telefonok |
| 7.1.2.1.1.3. |
elvont fogalom
csak egyes szám |
A szépség nem minden.
az élet, az irodalom, a jóság |
| 7.1.2.1.1.4. |
anyagnév
általában egyes szám |
A víz nélkülözhetetlen az élethez.
az arany, a fa, az üveg, a bor |
| 7.1.2.1.1.4.1. |
többes számban fajtákat, típusokat jelent |
Szeretem a magyar borokat.
a sörök, a húsok, a szövetek |
| 7.1.2.1.1.5. |
cselekvésnév
csak egyes szám |
Az úszás nagyon egészséges.
a tanulás, a szórakozás, az evés, az alvás |
| 7.1.2.1.1.6. |
egyéb esetek |
|
| 7.1.2.1.1.6.1. |
cím + úr, -nő stb.
(nem megszólítás) |
A mérnök úrral szeretnék beszélni.
a doktornő, a miniszter
asszony |
| 7.1.2.1.1.6.2. |
földrajzi nevek |
|
| 7.1.2.1.1.6.2.1. |
hegyek, folyók, tájak stb. |
Hétvégén felmegyünk a
Dobogókőre.
a Duna, a Szajna, a Földközi tenger, a Mátra,
a Gellérthegy, az Alföld, a Dunántúl |
| 7.1.2.1.1.6.2.2. |
országnevek (mint szervezetnév) |
Az Amerikai Egyesült Államokban lakom.
a Magyar Köztársaság, az Egyesült Királyság |
| 7.1.2.1.1.6.2.3. |
földrészek, országok,
városok neve jelzővel |
Nagyon szeretem a régi Budát.
a modern London, az új Európa, a kis Svájc, a
boldog Svédország |
| 7.1.2.1.1.6.3. |
birtokos névmás |
Ez a kocsi nem az enyém.
a tied, a tieid, az övé, az öné, a magáé,
a magukéi |
| 7.1.2.1.1.6.4. |
személyes névmás
mint birtokos jelző |
A mi irodánk a földszinten van.
a te neved, a ti családotok, az önök gyerekei,
a mi hibánk |
| 7.1.2.1.2. |
határozatlan
névelő |
|
| 7.1.2.1.2.1. |
egyedítés (ismeretlen, nem meghatározott) |
Az asztalon van egy telefon.
Ez egy új márka.
egy könyv, egy gyerek, egy kicsiben, egy olcsóval |
| 7.1.2.2. |
nem egyedi: Ć |
|
| 7.1.2.2.1. |
általánosítás |
|
| 7.1.2.2.1.1. |
nagyobb osztály (egyes és többes szám) |
A bátyám mérnök.
Ez nem bor.
Ezek a lányok diákok.
állat, orvos, hiba, étel, tanárok,
diákok |
| 7.1.2.2.1.2. |
általános utalás
a főnév által megnevezett dologra: igemódosító (az ige és a névelő nélküli
főnév egy egységet alkotva komplex cselekvést fejez ki) (csak egyes szám) |
Este mindig tévét nézek.
könyvet olvas, levelet ír, vacsorát
főz, moziba megy, helyre tesz |
| 7.1.2.2.2. |
partitívuszi használat (csak egyes szám) |
Vizet kérek. |
| 7.1.2.2.3. |
anyagnév (csak egyes szám) |
Ez a táska bőrből
van. |
| 7.1.2.2.4 |
létezésmondat (egyes és többes szám) |
Nincs baj.
Van idő.
Budapesten vannak múzeumok. |
| 7.1.2.2.5. |
birtoklásmondat (egyes és többes szám) |
Most van időm.
Kovács úrnak van autója.
Nincsenek barátaitok? |
| 7.1.2.2.6. |
egyéb esetek |
|
| 7.1.2.2.6.1. |
személynév |
Péter is itt dolgozik.
Péter, Kovács Éva, Kiss Gézáné |
| 7.1.2.2.6.2. |
név / név + úr, kisasszony stb. / név + cím |
Pétert keresem.
Kovács kisasszony bent van?
Hol van Varga igazgató úr? |
| 7.1.2.2.6.3. |
megszólítás: név / (név) + úr, kisasszony stb.
/ (név) + cím |
Péter! Kérdezhetek valamit?
Kovács kisasszony! Uram! Asszonyom! Fiatalember!
Kislány! Mérnök úr! Doktornő! |
| 7.1.2.2.6.4. |
földrajzi nevek: földrészek, tájak, országok
(de nem szervezetnévként), városok |
Magyarország Közép-Európában van.
Ázsia, Amerika, Dél-Amerika, Anglia, Franciaország,
Ausztria, Bécs, London, Budapest, Szeged |
| 7.2. |
Névutók (és
névutószerűen használt ragos főnevek) |
|
| 7.2.1. |
jelentésük |
|
| 7.2.1.1. |
hely |
|
| 7.2.1.1.1. |
elhelyezkedés (6.2.2.) |
alatt, előtt,
fölött, körül, között, mellett, mögött;
(vmin) belül, kívül, túl; (vminek a/az) elején, közepén,
szélén, végén |
| 7.2.1.1.2. |
célpont, irány (6.2.5.) |
alá, elé, fölé, köré,
közé, mellé, mögé, felé |
| 7.2.1.1.3. |
eredet (6.2.6.) |
alól, elől,
fölül, közül, mellől,
mögül, felől |
| 7.2.1.1.4. |
távolság (6.2.3.) |
(vminek a) környékén, közelében |
| 7.2.1.2. |
idő (6.3.) |
|
| 7.2.1.2.1. |
időpont (6.3.1.,
6.3.4.) |
múlva, (vmivel)
ezelőtt, azelőtt |
| 7.2.1.2.2. |
időtartam
(6.3.5.) |
alatt, óta; (vmin) keresztül,
át |
| 7.2.1.2.3. |
előidejűség (6.3.8.) |
előtt,
(vmivel) ezelőtt, azelőtt |
| 7.2.1.2.4. |
utóidejűség (6.3.9.) |
múlva, után; (vmivel) azután, |
| 7.2.1.2.5. |
egyidejűség (6.3.11.) |
alatt, közben |
| 7.2.1.2.6. |
jövőre való utalás
(6.3.12.) |
múlva; (vmin) belül |
| 7.2.1.2.7. |
kezdet (6.3.25.) |
óta |
| 7.2.1.3. |
ellentét (6.7.4.2.) |
(vnek az) ellenére |
| 7.2.1.4. |
bennfoglalás, kizárás (6.7.4.4.) |
nélkül, (vnek a) kivételével,
(vvel) együtt, (vn) kívül |
| 7.2.1.5. |
ok, magyarázat (6.7.4.5.) |
miatt |
| 7.2.1.6. |
feltétel |
(vnek az) esetében, esetén |
| 7.2.1.7. |
mód, körülmény |
helyett, szerint |
| 7.2.1.8. |
hasonlóság, különbség (6.7.2.2.) |
között, közül, (vhez) képest |
| 7.2.1.9. |
referencia (7.4.9.) |
(vhez) képest, (vvel) kapcsolatban |
| 7.2.7.10. |
cselekvő (6.7.1.1.) |
által |
| 7.2.7.11. |
részes viszony (6.7.1.5.) |
(vnek a) részére, számára |
| 7.2.2. |
szerkezetük |
|
| 7.2.2.1. |
főnév (névszó)
+ névutó |
vmi/vki alatt, előtt,
közé, mellől, felé,
közben, múlva, helyett, által stb. |
| 7.2.2.2. |
főnév (névszó)
+ birtokviszony + névutó
többes számú főnév esetén is egyes számú
(alap) forma: a városok környékén, a lányok esetében |
(vnek a/az) elején, végén, környékén,
esetében, ellenére, részére stb. |
| 7.2.2.3. |
főnév (névszó)
+ viszonyrag + névutó |
vmin belül, túl; vmihez képest;
vvel szemben, ezelőtt,
együtt stb. |
| 7.2.3. |
a névutó személyre vonatkoztatva:
névutó + személyrag szerkezet
(a B/7.2.3.1.-7.2.3.3. pontokban fel nem soroltakat általában ilyen
módon nem használjuk) |
Egy teherautó jön mögöttünk. Levelet
hozott számodra a postás.
Egy kamion jött velünk szemben. |
| 7.2.3.1. |
névutó + birtokos személyrag:
a névutó szabályosan megkapja (hangrend szerint illeszkedve) az “a”-s,
illetve “e”-s csoport személyragjait
(ön/önök, maga/maguk a főnevekhez hasonlóan:
ön előtt, maguk között stb.) |
alattam, alattad,
alatta, alattunk, alattatok,
alattuk;
előttem, előtted,
előtte, előttünk,
előttetek, előttük
alatt, előtt, fölött,
körül, között, mellett, mögött; alá, elé,
fölé, köré, közé, mellé, mögé, felé;
alól, elől, fölül,
közül, mellől, mögül,
felől; után; nélkül, miatt,
helyett, szerint; által |
| 7.2.3.2. |
alapszó + birtokos
személyrag + viszonyrag
a névutónak a viszonyrag előtti része
(környék-, eset-, szám-, rész- stb.) szabályosan megkapja (hangrend szerint
illeszkedve) az “a”-s, illetve “e”-s csoport személyragjait |
számomra, számodra,
számára, számunkra, számotokra,
számukra;
részemre, részedre, részére,
részünkre, részetekre, részükre
minden személy:
(vnek a) környékén, közelében, kivételével, esetében,
részére, számára
csak E. és T. sz. 3. személy (csak dolog): (vminek a/az) elején,
közepén, szélén, végén |
| 7.2.3.3. |
személyes névmás
ragos formája + névutó
a személyes névmás ragos formáját szabályosan
képezzük a B/5.1.3. pontnak megfelelően |
velem, veled, vele,
velünk, veletek, velük együtt
hozzám, hozzád, hozzá, hozzánk,
hozzátok, hozzájuk képest
vn (rajtam stb.) kívül, túl, át, keresztül
vvel (velem stb.) együtt, kapcsolatban,
vhez (hozzám stb.) képest |
