3. fejezet: BŐVEBB LEÍRÁS  

1. A tanuló legyen képes a magyar nyelv használatára a mindennapi élet gyakorlati tevékenységeivel kapcsolatos olyan kommunikációs helyzetekben, melyek viszonylag pontosan előre meghatározható nyelvhasználatot igényelnek.

1.1. Hivatalos személyekkel való érintkezés
 
A hivatalos személyekkel való érintkezés során a tanulónak mindig képesnek kell lennie arra, hogy bármely, kellőképpen meg nem értett információval, kérdéssel vagy dokumentummal kapcsolatban kérje annak megismétlését, értelmezését és megmagyarázását, illetve komolyabb nehézség esetén tolmács és/vagy jogi tanácsadó segítségét kérje.

1.1.1. Határ:
 

A tanuló legyen képes megérteni és kitölteni a szükséges dokumentumokat.

A tanuló legyen képes megérteni a következőkre vonatkozó kérdéseket, és válaszolni rájuk:

– személyazonossága (Lásd 7. fejezet: 1.1. – 1.12.);

– látogatásának időtartama és célja
 

1.1.2. Vám:
A tanuló legyen képes megérteni és kitölteni a szükséges dokumentumokat.

A tanuló legyen képes megérteni a következőkre vonatkozó kérdéseket, és válaszolni rájuk:

– van-e nála vámköteles áru;

– mit tartalmaz a poggyásza, és mennyi a benne lévő dolgok értéke;

– honnan jön, és honnan származnak a nála lévő dolgok;

– ezek személyes használatra szolgálnak, ajándéktárgyak vagy kereskedelmi célúak.

 

1.1.3. Biztonsági szolgálat
 
A tanuló legyen képes megérteni a következőkre vonatkozó kérdéseket, és válaszolni rájuk:

– mit tartalmaz a kézipoggyásza;

– vannak-e a poggyászában bizonyos meghatározott dolgok (pl. elektronikus eszközök, valódi vagy játékfegyverek stb.)
 

1.1.4. Rendőrség, közterületi felügyelet stb.
 
A tanuló legyen képes:

– megérteni a következőkre vonatkozó kérdéseket, és válaszolni rájuk:

– személyazonossága;

– az általa vezetett jármű adatai;

– az elvesztett vagy tőle ellopott tárgyak adatai;

– aktuális tevékenysége;

– tevékenységének célja és indoka.

– kisebb szabálysértés esetén mentségeit előadni, valamint helyzetének megértését kérni;

– a különböző szabályokkal (parkolás, épületekbe való bejutás stb.) kapcsolatban kérdéseket feltenni, és az azokra adott válaszokat megérteni (Lásd még: 1.11.);

– szükség esetén (pl. baleset, támadás, rablás esetén) rendőri segítséget kérni
 

1.2. Szállással kapcsolatos teendők (Lásd még: Konkrét fogalmak 2.1.–2.6.)
 
1.2.1. Szállásintézés látogatás esetén
 
A tanuló legyen képes:

– levélben vagy telefonon szállást foglalni;

– megérdeklődni az utazási irodában, vagy érkezéskor a szállodában, panzióban, kempingben, hogy milyen szálláslehetőségek vannak;

– kitölteni a bejelentőlapot;

– szükség esetén panaszt tenni és kieszközölni a hiányosságok kijavítását;

– elvégezni a távozással kapcsolatos teendőket: kérni a számlát stb.
 

1.2.2. Szállás ideiglenes tartózkodás esetén

• a lakás mérete, a helyiségek száma és típusa;
• a (heti, havi, éves) bérleti díj, valamint a bérbeadás feltételei;
• a rezsi és egyéb költségek, a nyújtott szolgáltatások és a komfortfokozat (pl. helyi adók, gáz, víz, villany, telefon, bútorzat, háztartási felszerelések stb.);
• a szükséges javítások és karbantartási munkák elvégeztetésének lehetőségei és módja;

1.3. Étterem
 
A tanuló legyen képes:

– elolvasni és megérteni az éttermek hirdetéseit, az étlapokat stb.;

– megbeszélni az adott hely előnyeit és hátrányait (befogadóképesség, kategória, konyha, árak, várakozási idő stb.);

– asztalt kérni;

– ételt, italt rendelni;

– kérdéseket feltenni az ételekkel és elkészítési módjukkal kapcsolatban, és megérteni az azokra kapott választ;

– kérni a számlát, és megkérdezni, hogy az tartalmazza-e a kiszolgálást és az adókat;

– ellenőrizni a számlát, illetve panaszt tenni lassú kiszolgálás, nem megfelelő minőségű étel, túlszámlázás stb. esetén

1.4. Vásárlás: fogyasztási cikkek
 
A tanuló legyen képes:

– elolvasni és megérteni az újságok, magazinok stb. üzletekre és fogyasztási cikkekre vonatkozó hirdetéseit;

– megérteni az árucikkek jellegével, használati módjával és vásárlási feltételeivel kapcsolatos egyszerűbb dokumentumok lényegét;

– a szupermarketekben, áruházakban stb. elolvasni a tájékoztató feliratokat;

– megkérdezni, hogy valamely árucikk kapható-e, és hol található;

– érdeklődni egy adott árucikk lényeges tulajdonságairól, előnyeiről és hátrányairól;

– megbeszélni az árat, valamint a vásárlási feltételeket;

– fizetni, és szükség esetén reklamálni az árral, számlával stb. kapcsolatban;

– visszavinni a hibás, nem megfelelő vagy nem kívánt árut, és kérni a kicserélését, a vételár visszatérítését stb.
 

1.5. Tömegközlekedési eszközök használata
 
A tanuló legyen képes:
 
– elolvasni a nyilvános tájékoztatókat (menetrendek, jegyvásárlási lehetőségek és feltételek stb.);

– érdeklődni az utazás árával, időpontjával, útvonalával kapcsolatban;

– érdeklődni a különböző közlekedési eszközök, közlekedési vállalatok, társaságok előnyeiről és hátrányairól (menetidő, ár, utazási feltételek stb.);

– megvenni és ellenőrizni a jegyet (pl. célállomás, utazási osztály, egyszeri utazásra szóló vagy menettérti jegy, útvonal, dátum), helyjegyet venni stb.;

– megkérdezni, hogy a jármű (repülőgép, autóbusz, vonat, hajó stb.) honnan indul (kapu, kocsiállás, vágány, móló stb.);

– feladni a poggyászát, használni a csomagmegőrzőt, bejelenteni a poggyásza vagy más tárgyai elvesztését, megrongálódását;

– megkérdezni, hogy vannak-e kedvezményes utazási lehetőségek, tarifák stb., milyen időtartamra szólnak, milyen feltételekkel vehetők igénybe.

 
1.6. Egyéni közlekedési eszköz (gépkocsi) használata
 
A tanuló legyen képes:
 
– elolvasni a gépkocsibéreléshez szükséges dokumentumokat, kérdéseket tenni fel velük kapcsolatban, és kitölteni őket;

– megérteni az utasítást és a tájékoztatást adó jelzőtáblákat;

– igénybe venni az üzemanyagtöltő és szervizállomások szolgáltatásait (üzemanyag, olaj, víz, levegő stb.);

– bejelenteni a gépkocsi meghibásodását, és kijavíttatni a műszaki hibát;

– baleset esetén kicserélni a másik vezetővel a járművekre és a biztosításra vonatkozó legfontosabb adatokat
 

(Lásd még 1.1.4.: “Rendőrség, közterületi felügyelet stb.”, valamint 1.11.: “Tájékozódás”)
 
1.7. Információs szolgáltatások igénybevétele
 
A tanuló legyen képes:
 
– személyesen vagy telefonon információt kérni
 
1.8. Nyilvános kulturális intézmények és szórakozóhelyek (múzeum, színház, mozi, stadion, diszkó stb.) látogatása
 
A tanuló legyen képes:
 
– elolvasni az idegenforgalmi eseményekre, látványosságokra vonatkozó hirdetményeket, a sajtóban megjelenő műsorismertetéseket, az egyes intézmények brosúráit, műsorfüzeteit, a plakátokat, szórólapokat stb.;

– érdeklődni a nyitvatartási időről, a jegyárakról, az előadások időpontjáról, az ülőhelyek jellegéről és elhelyezkedéséről;

– elővételben vagy helyben jegyet váltani;

– érdeklődni a kiegészítő szolgáltatásokról (parkoló, mosdó, büfé, programok stb.)

 
1.9. Közszolgáltatások igénybevétele
 
1.9.1. Postahivatal
 
A tanuló legyen képes:

– a közönség számára elhelyezett egyszerűbb szabályzatokban, feliratokon megtalálni a keresett információkat;

– felvilágosítást kérni a postai díjszabásokról (pl. díjkategóriák a rendeltetési hely szerint; levél- és képeslaptípusok; légiposta, expressz és ajánlott küldemények; csomag, távirat, fax stb.);

– bélyeget, képeslapot, postautalványt, formanyomtatványokat kérni;

– postai formanyomtatványokat, utalványokat, vámáru-nyilatkozatokat stb. kitölteni.
 

1.9.2. Telefon
 
A tanuló legyen képes:

– elolvasni a telefon használatára vonatkozó utasításokat;

– használni a telefonkönyveket és szaknévsorokat;

– igénybe venni a tudakozó szolgáltatásait, illetve egyéb telefonos szolgáltatásokat (pontos idő, ébresztés stb.).

(Lásd még: Nyelvi funkciók 5.21.–5.26.)
 

1.9.3. Bank
 
A tanuló legyen képes:

– elolvasni az ügyfeleknek szóló hirdetményeket (különösen a pénztári szolgáltatásokra, devizaszabályokra, árfolyamokra vonatkozókat);

– felvilágosítást kérni az egyes bankjegyek, utazási csekkek beváltásáról és árfolyamáról;

– tudakozódni a csekkek, hitelkártyák stb. használatával kapcsolatban;

ideiglenes tartózkodás esetén:

– felvilágosítást kérni a bankszámlákkal kapcsolatban, illetve bankszámlát nyitni és azt használni.
 

1.9.4.  Orvosi ellátás
 
A tanuló legyen képes:

– elolvasni a különböző feliratokat és hirdetményeket (pl. rendelési idő, szakrendelők, osztályok neve, rendelőintézeti, kórházi tájékoztató feliratok);

– (telefonon) időpontot kérni a házi, szak- vagy kórházi orvostól;

– elmondani, hogy milyen panaszai vannak, és válaszolni a fájdalom jellegével, helyével, illetve más tünetekkel kapcsolatos kérdésekre;

– megérteni a helyszíni vagy későbbi kezelésre vonatkozó utasításokat;

– beszerezni a gyógyszertárban a gyógyszereket.

 
1.10. Oktatási szolgáltatások (ideiglenes tartózkodás esetén)
 
1.10.1. Diákként
 
A tanuló legyen képes:

– elolvasni a (különböző oktatási intézmények, nyelviskolák stb. által kiadott) tájékoztatókat, és elvégezni a felvétellel kapcsolatos teendőket;

– megérteni, és az ismeretszerzés, valamint a társadalmi érintkezés eszközeként használni a magyar nyelvet a tanteremben, illetve a tanulótársak körében szünetben, ebédidőben stb.

– beszélni az oktatással, tanulással, szabadidős tevékenységekkel, szállással, iskolai étkezéssel stb. kapcsolatos esetleges gondokról;

– tájékozódni a vizsgalehetőségekről, és jelentkezni a vizsgákra;

– elolvasni a vizsgaszabályokat, a feladatok utasításait és a vizsgakérdéseket.
 

1.10.2. Szülőként
 
A tanuló legyen képes:

– tájékozódni a gyermek iskolai elhelyezésének lehetőségeiről (különböző iskolatípusok, felvételi követelmények, tandíj, tanévbeosztás, taneszközök stb.);

– beíratni a gyermeket az iskolába;

– elvégezni a gyermek iskolalátogatásával kapcsolatos napi teendőket;

– elolvasni a gyermek viselkedésével, előmenetelével kapcsolatos tanári értesítéseket;

– részt venni a szülői értekezleteken, tanári fogadóórákon, és megbeszélni a tanárral a gyermek fejlődésével kapcsolatos kérdéseket.
 

1.11. Tájékozódás (az országban, a városban)
 
A tanuló legyen képes:

– megérteni a térképek által adott információkat (közúti, vasúti, metró-, autóbusz- és villamoshálózat; útirányok, kiegészítő információk);

– felvilágosítást kérni hivatalos személyektől, a szervizállomások alkalmazottaitól vagy általában az emberektől, hogyan juthat el egy adott helyre, hova visz egy út vagy vasútvonal, mi egy autóbusz, villamos vagy vonat célállomása stb.;

– másoknak a fentiekkel kapcsolatban felvilágosítást adni.
 

1.12. Munkahelyi kommunikáció
 
1.12.1. Ideiglenes tartózkodás esetén a tanuló legyen képes:
 
– beszerezni a munkavállalási engedélyt stb.;

– felvilágosítást kérni (pl. egy munkaközvetítő irodában) az elhelyezkedési lehetőségekről, egy adott munka jellegéről és feltételeiről (a munkakör leírása, fizetés, munkaidő, szabadnapok, szabadság, felmondási idő stb.);

– elolvasni az álláshirdetéseket;

– írásban jelentkezni egy állásra, és részt venni a felvételi beszélgetésen, valamint írásban és szóban tájékoztatást adni saját magáról, szakképzettségéről, szakmai gyakorlatáról, és válaszolni az ezekkel kapcsolatban feltett kérdésekre;

– megérteni és elvégezni a felvétellel kapcsolatos teendőket;

– a munka megkezdésekor megérteni az elvégzendő feladatokat, és kérdéseket tenni fel velük kapcsolatban;

– megérteni a munkavédelmi és biztonsági rendszabályokat és utasításokat;

– adott esetben bejelenteni egy balesetet és a kártérítési igényt;

– igénybe venni a jóléti szolgáltatásokat;

– megfelelő formában érintkezni a feletteseivel, munkatársaival és beosztottaival;

– részt venni a vállalat vagy intézmény közösségi életében (munkahelyi étkezés, sport- vagy klubélet stb.)
 

1.12.2. A vendéglátó közösség tagjaként a tanuló legyen képes segítséget adni a magyar nyelvet – anyanyelveként vagy nem anyanyelveként – beszélő látogatónak a fenti kérdésekben.
 
1.13. Magánvendéglátás
(Lásd még: Nyelvi funkciók 4.: Kapcsolatteremtés)

1.13.1. vendéglátóként a tanuló legyen képes:
 

– írásban vagy szóban meghívni valakit;

– üdvözölni és bemutatni a vendégeket;

– beszélni a “házirendről”;

– követni a társasági érintkezés magyar szabályait, és alkalmazni a társadalmi kapcsolatteremtés megfelelő eszközeit;

– információt és véleményt cserélni személyes és társadalmi témákról;

– virágot, kisebb ajándékot átvenni a vendég érkezésekor, valamint emléktárgyakat vagy kisebb ajándékokat elfogadni és/vagy adni;

– elbúcsúzni a vendégtől, és megfelelően reagálni a köszönetnyilvánítására.
 

1.13.2. vendégként a tanuló legyen képes:

• az írott szöveg jól olvasható, szükség esetén címek, alcímek, bekezdések tagolják, ábrák egészítik ki stb.;
• a szóbeli szöveg – minimális akusztikai eltéréssel – megfelel a köznyelvi kiejtési normának, illetve nagyon közel áll hozzá, és a beszédsebesség nem haladja meg a normálisnak tekintett szint legalsó sávját.
4. A fenti 1. és 2. ponttal összefüggésben a tanuló számára legyenek ismertek a legfontosabb társadalmi konvenciók:
 
– nyelven kívüliek: fizikai kontaktus (kézfogás, csók, érintés, ölelés stb.), a gesztusok és a mimika használatának legfontosabb esetei stb.;

– nyelviek: a figyelemfelhívás nyelvi eszközei; megszólítási módok; a formális és informális érintkezés eltérő szintjei (önözés, tegezés stb.); a szó átvétele; a beszélgetés befejezése; stb. az udvariasság általános szabályainak megfelelően.

Lásd még: 11. Fejezet ( Szociokulturális kompetencia)

A 2. ponttal összefüggésben ezenkívül legyenek ismertek a tanuló számára a társasági érintkezés legfontosabb viselkedési formái. Pl.:
 

– látogatás (az érkezés időpontja; virág-, ajándékadás; bevett társalgási témák; stb.);

– étkezéssel, italfogyasztással kapcsolatos szokások;

– az elfogadás és visszautasítás módjai;

stb.
 

5. A 3. ponttal összefüggésben a tanuló mind olvasóként, mind hallgatóként legyen képes alkalmazni a megfelelő értelmezési stratégiákat:
 
– megkülönböztetni az elsődleges és másodlagos kérdéseket;

– megkülönböztetni a tényeket a kommentároktól;

– felismerni a leglényegesebb információkat. Ez jelentheti azt is, hogy a tanuló meghatározza, hogy kiknek a számára jött létre a szöveg, mi a szerző alapállása és kommunikációs célja, valamint hogy következtetéseket von le a szövegben explicit módon kifejtettekből.

– olyan fogódzókra támaszkodni az olvasott szöveg értelmezésekor, mint a címek, illusztrációk, tipográfiai eljárások (pl. félkövér, dőlt betűs szedés, aláhúzások, nagybetűk, bekezdések); és olyan beszédelemekre a hallott szöveg esetén, mint a hangsúlyok, a strukturális szerepű beszédszünetek elhelyezkedése, a hanglejtés stb.
 

6. A tanulónak legyenek bizonyos ismeretei a magyar kultúráról, mindenekelőtt a következőkkel kapcsolatban:
 
– mindennapi élet;

– életviszonyok;

– emberi kapcsolatok;

– fő értékek és értékrend.
 

7. A tanuló legyen képes olyan technikák és stratégiák alkalmazására, melyek lehetővé teszik számára hogy boldoguljon a nyelvi és/vagy nem nyelvi repertoárján kívül eső helyzetekben is. Pl.:   – elnyerni a kommunikációs partner együttműködését annak érdekében, hogy saját hiányosságai ne váljanak a kommunikáció akadályává;

– elnéző magatartást kérni egy külföldi “ügyetlenségével” szemben;

– elérni, hogy közlendőjét a nyelvi kód hibás alkalmazása esetén is megértsék;

– egy szöveg jelentését akkor is megérteni, ha ismeretlen elemek fordulnak elő benne;

– a kommunikációs partner segítségére támaszkodni a kommunikációs problémák megoldásában;

– megfelelő segédeszközökhöz folyamodni, mint pl. a szótárak, szólisták, nyelvtanok és más referenciaanyagok.