3. fejezet: BŐVEBB LEÍRÁS
A tanuló legyen képes megérteni a következőkre vonatkozó kérdéseket, és válaszolni rájuk:
– személyazonossága (Lásd 7. fejezet: 1.1. – 1.12.);
– látogatásának időtartama és célja
A tanuló legyen képes megérteni a következőkre vonatkozó kérdéseket, és válaszolni rájuk:
– van-e nála vámköteles áru;
– mit tartalmaz a poggyásza, és mennyi a benne lévő dolgok értéke;
– honnan jön, és honnan származnak a nála lévő dolgok;
– ezek személyes használatra szolgálnak, ajándéktárgyak vagy kereskedelmi célúak.
– mit tartalmaz a kézipoggyásza;
– vannak-e a poggyászában bizonyos
meghatározott dolgok (pl. elektronikus eszközök, valódi vagy játékfegyverek
stb.)
– megérteni a következőkre vonatkozó kérdéseket, és válaszolni rájuk:
– személyazonossága;
– az általa vezetett jármű adatai;
– az elvesztett vagy tőle ellopott tárgyak adatai;
– aktuális tevékenysége;
– tevékenységének célja és indoka.
– kisebb szabálysértés esetén mentségeit előadni, valamint helyzetének megértését kérni;
– a különböző szabályokkal (parkolás, épületekbe való bejutás stb.) kapcsolatban kérdéseket feltenni, és az azokra adott válaszokat megérteni (Lásd még: 1.11.);
– szükség esetén (pl. baleset, támadás,
rablás esetén) rendőri segítséget kérni
– levélben vagy telefonon szállást foglalni;
– megérdeklődni az utazási irodában, vagy érkezéskor a szállodában, panzióban, kempingben, hogy milyen szálláslehetőségek vannak;
– kitölteni a bejelentőlapot;
– szükség esetén panaszt tenni és kieszközölni a hiányosságok kijavítását;
– elvégezni a távozással kapcsolatos
teendőket: kérni a számlát stb.
– megszervezni, valamint felügyelni a költözést;
– szükség esetén intézkedni a szolgáltatásokkal, javításokkal és karbantartási munkákkal kapcsolatban;
– szóban, illetve írásban panaszt tenni a lakás tulajdonosánál.
– elolvasni és megérteni az éttermek hirdetéseit, az étlapokat stb.;
– megbeszélni az adott hely előnyeit és hátrányait (befogadóképesség, kategória, konyha, árak, várakozási idő stb.);
– asztalt kérni;
– ételt, italt rendelni;
– kérdéseket feltenni az ételekkel és elkészítési módjukkal kapcsolatban, és megérteni az azokra kapott választ;
– kérni a számlát, és megkérdezni, hogy az tartalmazza-e a kiszolgálást és az adókat;
– ellenőrizni a számlát, illetve panaszt tenni lassú kiszolgálás, nem megfelelő minőségű étel, túlszámlázás stb. esetén
– elolvasni és megérteni az újságok, magazinok stb. üzletekre és fogyasztási cikkekre vonatkozó hirdetéseit;
– megérteni az árucikkek jellegével, használati módjával és vásárlási feltételeivel kapcsolatos egyszerűbb dokumentumok lényegét;
– a szupermarketekben, áruházakban stb. elolvasni a tájékoztató feliratokat;
– megkérdezni, hogy valamely árucikk kapható-e, és hol található;
– érdeklődni egy adott árucikk lényeges tulajdonságairól, előnyeiről és hátrányairól;
– megbeszélni az árat, valamint a vásárlási feltételeket;
– fizetni, és szükség esetén reklamálni az árral, számlával stb. kapcsolatban;
– visszavinni a hibás, nem megfelelő
vagy nem kívánt árut, és kérni a kicserélését, a vételár visszatérítését
stb.
– érdeklődni az utazás árával, időpontjával, útvonalával kapcsolatban;
– érdeklődni a különböző közlekedési eszközök, közlekedési vállalatok, társaságok előnyeiről és hátrányairól (menetidő, ár, utazási feltételek stb.);
– megvenni és ellenőrizni a jegyet (pl. célállomás, utazási osztály, egyszeri utazásra szóló vagy menettérti jegy, útvonal, dátum), helyjegyet venni stb.;
– megkérdezni, hogy a jármű (repülőgép, autóbusz, vonat, hajó stb.) honnan indul (kapu, kocsiállás, vágány, móló stb.);
– feladni a poggyászát, használni a csomagmegőrzőt, bejelenteni a poggyásza vagy más tárgyai elvesztését, megrongálódását;
– megkérdezni, hogy vannak-e kedvezményes utazási lehetőségek, tarifák stb., milyen időtartamra szólnak, milyen feltételekkel vehetők igénybe.
– megérteni az utasítást és a tájékoztatást adó jelzőtáblákat;
– igénybe venni az üzemanyagtöltő és szervizállomások szolgáltatásait (üzemanyag, olaj, víz, levegő stb.);
– bejelenteni a gépkocsi meghibásodását, és kijavíttatni a műszaki hibát;
– baleset esetén kicserélni a másik
vezetővel a járművekre és a biztosításra vonatkozó legfontosabb adatokat
– érdeklődni a nyitvatartási időről, a jegyárakról, az előadások időpontjáról, az ülőhelyek jellegéről és elhelyezkedéséről;
– elővételben vagy helyben jegyet váltani;
– érdeklődni a kiegészítő szolgáltatásokról (parkoló, mosdó, büfé, programok stb.)
– a közönség számára elhelyezett egyszerűbb szabályzatokban, feliratokon megtalálni a keresett információkat;
– felvilágosítást kérni a postai díjszabásokról (pl. díjkategóriák a rendeltetési hely szerint; levél- és képeslaptípusok; légiposta, expressz és ajánlott küldemények; csomag, távirat, fax stb.);
– bélyeget, képeslapot, postautalványt, formanyomtatványokat kérni;
– postai formanyomtatványokat, utalványokat,
vámáru-nyilatkozatokat stb. kitölteni.
– elolvasni a telefon használatára vonatkozó utasításokat;
– használni a telefonkönyveket és szaknévsorokat;
– igénybe venni a tudakozó szolgáltatásait, illetve egyéb telefonos szolgáltatásokat (pontos idő, ébresztés stb.).
(Lásd még: Nyelvi
funkciók 5.21.–5.26.)
– elolvasni az ügyfeleknek szóló hirdetményeket (különösen a pénztári szolgáltatásokra, devizaszabályokra, árfolyamokra vonatkozókat);
– felvilágosítást kérni az egyes bankjegyek, utazási csekkek beváltásáról és árfolyamáról;
– tudakozódni a csekkek, hitelkártyák stb. használatával kapcsolatban;
ideiglenes tartózkodás esetén:
– felvilágosítást kérni a bankszámlákkal
kapcsolatban, illetve bankszámlát nyitni és azt használni.
– elolvasni a különböző feliratokat és hirdetményeket (pl. rendelési idő, szakrendelők, osztályok neve, rendelőintézeti, kórházi tájékoztató feliratok);
– (telefonon) időpontot kérni a házi, szak- vagy kórházi orvostól;
– elmondani, hogy milyen panaszai vannak, és válaszolni a fájdalom jellegével, helyével, illetve más tünetekkel kapcsolatos kérdésekre;
– megérteni a helyszíni vagy későbbi kezelésre vonatkozó utasításokat;
– beszerezni a gyógyszertárban a gyógyszereket.
– elolvasni a (különböző oktatási intézmények, nyelviskolák stb. által kiadott) tájékoztatókat, és elvégezni a felvétellel kapcsolatos teendőket;
– megérteni, és az ismeretszerzés, valamint a társadalmi érintkezés eszközeként használni a magyar nyelvet a tanteremben, illetve a tanulótársak körében szünetben, ebédidőben stb.
– beszélni az oktatással, tanulással, szabadidős tevékenységekkel, szállással, iskolai étkezéssel stb. kapcsolatos esetleges gondokról;
– tájékozódni a vizsgalehetőségekről, és jelentkezni a vizsgákra;
– elolvasni a vizsgaszabályokat,
a feladatok utasításait és a vizsgakérdéseket.
– tájékozódni a gyermek iskolai elhelyezésének lehetőségeiről (különböző iskolatípusok, felvételi követelmények, tandíj, tanévbeosztás, taneszközök stb.);
– beíratni a gyermeket az iskolába;
– elvégezni a gyermek iskolalátogatásával kapcsolatos napi teendőket;
– elolvasni a gyermek viselkedésével, előmenetelével kapcsolatos tanári értesítéseket;
– részt venni a szülői értekezleteken,
tanári fogadóórákon, és megbeszélni a tanárral a gyermek fejlődésével kapcsolatos
kérdéseket.
– megérteni a térképek által adott információkat (közúti, vasúti, metró-, autóbusz- és villamoshálózat; útirányok, kiegészítő információk);
– felvilágosítást kérni hivatalos személyektől, a szervizállomások alkalmazottaitól vagy általában az emberektől, hogyan juthat el egy adott helyre, hova visz egy út vagy vasútvonal, mi egy autóbusz, villamos vagy vonat célállomása stb.;
– másoknak a fentiekkel kapcsolatban
felvilágosítást adni.
– felvilágosítást kérni (pl. egy munkaközvetítő irodában) az elhelyezkedési lehetőségekről, egy adott munka jellegéről és feltételeiről (a munkakör leírása, fizetés, munkaidő, szabadnapok, szabadság, felmondási idő stb.);
– elolvasni az álláshirdetéseket;
– írásban jelentkezni egy állásra, és részt venni a felvételi beszélgetésen, valamint írásban és szóban tájékoztatást adni saját magáról, szakképzettségéről, szakmai gyakorlatáról, és válaszolni az ezekkel kapcsolatban feltett kérdésekre;
– megérteni és elvégezni a felvétellel kapcsolatos teendőket;
– a munka megkezdésekor megérteni az elvégzendő feladatokat, és kérdéseket tenni fel velük kapcsolatban;
– megérteni a munkavédelmi és biztonsági rendszabályokat és utasításokat;
– adott esetben bejelenteni egy balesetet és a kártérítési igényt;
– igénybe venni a jóléti szolgáltatásokat;
– megfelelő formában érintkezni a feletteseivel, munkatársaival és beosztottaival;
– részt venni a vállalat vagy intézmény
közösségi életében (munkahelyi étkezés, sport- vagy klubélet stb.)
1.13.1.
vendéglátóként a tanuló legyen képes:
– üdvözölni és bemutatni a vendégeket;
– beszélni a “házirendről”;
– követni a társasági érintkezés magyar szabályait, és alkalmazni a társadalmi kapcsolatteremtés megfelelő eszközeit;
– információt és véleményt cserélni személyes és társadalmi témákról;
– virágot, kisebb ajándékot átvenni a vendég érkezésekor, valamint emléktárgyakat vagy kisebb ajándékokat elfogadni és/vagy adni;
– elbúcsúzni a vendégtől, és megfelelően
reagálni a köszönetnyilvánítására.
– üdvözölni a vendéglátót és a többi (ismert vagy nem ismert) vendéget;
– követni a társasági érintkezés magyar szabályait, és alkalmazni a társadalmi kapcsolatteremtés megfelelő eszközeit;
– információt és véleményt cserélni személyes és társadalmi témákról;
– virágot, kisebb ajándékot átadni érkezéskor, valamint emléktárgyakat vagy kisebb ajándékokat adni és/vagy elfogadni;
– köszönetet mondani a vendéglátásért;
– elbúcsúzni, szükség esetén elintézni
a távozással kapcsolatos teendőket (taxirendelés stb.)
– véleményt, nézetet, valamihez való viszonyt, érzelmet, kívánságot kifejezni és megérteni;
– egyetértését kifejezésre juttatni,
és másokkal együttműködni.
– életkörülmények;
– szakma, hivatás, foglalkozás;
– tanulás;
– szabadidős tevékenységek;
– utazás, tájak, települések, látnivalók;
– fogyasztási cikkek, vásárlás, árak;
– étkezés;
– társadalmi kapcsolatok;
– politika, aktuális események;
– időjárás;
– nyelvek, nyelvtanulás, nyelvi nehézségek.
Részletesen lásd: 7. fejezet (Konkrét fogalmak).
– mind tartalmi, mind formai szempontból világos szerkezetű;
– a lényeges információ kizárólag vagy nagyrészt explicit formában van kifejtve;
– megértése nem vagy alig kívánja meg valamilyen – “az általános európai kultúrán” kívüli – idegen kultúra ismeretét;
– könnyen felfogható módon kerül közlésre:
– nyelviek: a figyelemfelhívás nyelvi eszközei; megszólítási módok; a formális és informális érintkezés eltérő szintjei (önözés, tegezés stb.); a szó átvétele; a beszélgetés befejezése; stb. az udvariasság általános szabályainak megfelelően.
A 2. ponttal összefüggésben ezenkívül
legyenek ismertek a tanuló számára a társasági érintkezés legfontosabb
viselkedési formái. Pl.:
– étkezéssel, italfogyasztással kapcsolatos szokások;
– az elfogadás és visszautasítás módjai;
stb.
– megkülönböztetni a tényeket a kommentároktól;
– felismerni a leglényegesebb információkat. Ez jelentheti azt is, hogy a tanuló meghatározza, hogy kiknek a számára jött létre a szöveg, mi a szerző alapállása és kommunikációs célja, valamint hogy következtetéseket von le a szövegben explicit módon kifejtettekből.
– olyan fogódzókra támaszkodni az
olvasott szöveg értelmezésekor, mint a címek, illusztrációk, tipográfiai
eljárások (pl. félkövér, dőlt betűs szedés, aláhúzások, nagybetűk, bekezdések);
és olyan beszédelemekre a hallott szöveg esetén, mint a hangsúlyok, a strukturális
szerepű beszédszünetek elhelyezkedése, a hanglejtés stb.
– életviszonyok;
– emberi kapcsolatok;
– fő értékek és értékrend.
– elnéző magatartást kérni egy külföldi “ügyetlenségével” szemben;
– elérni, hogy közlendőjét a nyelvi kód hibás alkalmazása esetén is megértsék;
– egy szöveg jelentését akkor is megérteni, ha ismeretlen elemek fordulnak elő benne;
– a kommunikációs partner segítségére támaszkodni a kommunikációs problémák megoldásában;
– megfelelő segédeszközökhöz folyamodni, mint pl. a szótárak, szólisták, nyelvtanok és más referenciaanyagok.