A nyelvi formák rendszere

C. Szószerkezetek

1. a főnévi csoport (FCs)
  1.1.       típusai
1.1.1.    főnév
1.1.2.    jelző + főnév
1.1.2.1. melléknév + főnév
1.1.2.2. számnév + főnév
1.1.2.3. birtokviszony
1.1.2.4. mutató névmás + főnév
1.1.2.5. kérdő névmás + főnév
1.1.2.6. több különböző jelző + főnév
1.1.3.    főnév + határozó
 
1.1. típusai  
1.1.1. főnév A polcra könyveket teszek.
1.1.1.1. névelő nélkül A polcra könyveket teszek. 
Magyarország, Pista, asztal, hiba, lehetőség, lányok, könyvek, kérdések, stb. 
Magyarországot, Pistáról, asztalon, hiba nélkül, lehetőségekkel, lányokat, könyvekről, kérdésekre stb.
1.1.1.2. névelő + főnév 
a határozott névelő többes számú főnév mellett is változatlan; 
határozatlan névelő csak egyes számú főnévvel állhat; 

a névelő nem változik a főnév ragozásakor

A polcra könyveket teszek.  
a Magyar Köztársaság, a/egy fiatalember, a Duna, az/egy asztal, a/egy hiba, a/egy lehetőség, az országok, a lányok, a könyvek, a kérdések stb. 

a Magyar Köztársaságot, a/egy fiatalemberről, a Dunában, az/egy asztalon, a/egy hiba miatt, a/egy lehetőséget, az országoknak, a lányokkal, a könyvekről, a kérdésekre stb.

1.1.2. jelző + főnév Megveszem ezt a két szép kalapot.
1.1.2.1. melléknév + főnév 
a melléknév a névelő és a főnév közé kerül;  
 
 

a melléknév többes számú főnév mellett is változatlan (egyes számú) marad 

a melléknév a főnév ragozása esetén is változatlan marad

A szomszédaim rendes emberek. 
(egy/a) kis ország, a mai Magyarország, (a/egy) magas fiatalember, (a/egy) nagy folyó, a kék Duna, (a/egy) kerek asztal, (a/egy) súlyos hiba, (a/egy) jó lehetőség

(az) európai országok, (a) vidám lányok
(az) érdekes könyvek, (a) nehéz kérdések stb. 

(egy/a) kis országban, a mai Magyarországon, (a/egy) magas fiatalemberről, (a/egy) nagy folyóban, a kék Dunán, (a/egy) kerek asztalra, (a/egy) súlyos hiba miatt, (a/egy) jó lehetőséget, (az) európai országoknak, (a) vidám lányokkal, (az) érdekes könyvekről, (a) nehéz kérdésekre stb.

1.1.2.2. számnév + főnév 
a főnév mindig egyes számban áll mellette
Két jegyet kérek az esti előadásra.
1.1.2.2.1. tőszámnév + főnév egy ember, két ajtó, három személy, négy hiba, tizennyolc nap, ötven év stb.
1.1.2.2.2. határozatlan számnév + főnév sok ember, kevés pénz, néhány nap stb.
1.1.2.2.3. sorszámnév + főnév 
többnyire határozott névelő előzi meg a sorszámnevet
az első hét, a második utca, a harmadik ajtó, a negyedik sor stb.
1.1.2.3. birtokviszony Elveszett Gábor táskája.
1.1.2.3.1. a birtokos: főnév 
főnév (+ -nak/-nek a/az) + főnév + birtokos személyrag 
teljes birtokviszony esetén (főnév + főnév) a T. sz. 3. személyű birtokos személyrag helyett az E. sz. 3. személyt használjuk
a szálloda címe (a szállodának a címe), 
a lakások bére (a lakásoknak a bére), 
az autó kerekei (az autónak a kerekei), 
az utasok csomagjai (az utasoknak a csomagjai)
1.1.2.3.1.1. szórendi változatok  
1.1.2.3.1.1.1. fordított szórendű birtokviszony 
főnév + birtokos személyrag + főnév + -nak/-nek 
(a -nak/-nek rag használata kötelező)
Elveszett a táskája Gábornak. 
a címe a szállodának
a bére a lakásoknak
a kerekei az autónak
a csomagjai az utasoknak
1.1.2.3.1.1.2. más mondatrész van a birtokos jelző és a birtokszó között 
főnév + -nak/-nek (a/az) + .......... + főnév + birtokos személyrag 
(a -nak/-nek rag használata kötelező)
Gábornak az úton elveszett a táskája.
1.1.2.3.1.2. birtokos + -ás/-és képzős főnév Nagyon várom Márta érkezését. 
Csak a számla ellenőrzése után fizessen!
1.1.2.3.1.3. a birtokos bővítése  
1.1.2.3.1.3.1. + melléknév vagy számnév 
(a birtokos szerkezet nem változik)
Hol van a német vendég(nek a) szobája?
1.1.2.3.1.3.2. + ez/az 
a mutató névmás és a birtokos is kötelezően felveszi a -nak/-nek ragot: 
ennek/annak/ezeknek/azoknak  
a/az _ _ _-a/-e/-ja/-je
Ki ennek a szállodának az igazgatója? 

ennek a csoportnak a vezetője, annak a taxinak a sofőrje, ezeknek a kutyáknak a gazdája, azoknak az utasoknak a gépe

1.1.2.3.1.3.3. + főnév (kettős/többszörös birtokviszony) 
a második (utolsó) birtokos kötelezően megkapja a -nak/-nek ragot
Judit családjának a nyaralója most üres.  

az autó motorjának a hibája, Éva munkájának az eredménye, az iroda vezetőjének a titkárnője, Géza táskáinak a súlya

1.1.2.3.2. a birtokos személyes névmás: 
a/az + személyes névmás + birtokos személyragos főnév (B/2.4.2.); 
a T. sz. 3. személyű személyes névmás helyett az E. sz. 3. személyű alakot használjuk; 
a formális megszólítás T. sz. 3. személyű alakjai mellett (önök, maguk) a birtokos személyrag E. sz. 3. személyű alakjait használjuk
1: az én házam/családom/könyveim 
2: a te szobád/életed/gyerekeid 
3: az ő levele/kabátja/csomagjai 
3: az ön felesége/hazája/barátai 
3: a maga pénze/bankja/újságjai 
1 1: a mi problémánk/vonatunk/hibáink 
2 2: a ti kutyátok/hivatalotok/vizsgáitok 
3 3: az ő bajuk/rokonuk/autóik 
3 3: az önök érkezése/étterme/tanárai 
3 3: a maguk erkélye/portása/ablakai
1.1.2.4. mutató névmás + főnév Mi is ezzel a járattal utazunk.
1.1.2.4.1. ez/az (főnévi mutató névmás) + főnév 
a mutató névmás (egyes, a Küszöbszint kereteit meghaladó speciális eseteket nem számítva) mindig megelőzi a névelőt, melynek használata ebben a szerkezetben kötelező; 
a mutató névmás számban egyezik a főnévvel; 
 

a mutató névmás (egyes és többes számban egyaránt) megkapja ugyanazt a viszonyragot (lásd a mutató névmás ragos alakjait: B/5.5.1.1.1.2.) amelyet a főnév; 
 
 

a B/7.2.2.1. típusú névutós szerkezet esetén a mutató névmás megkapja ugyanazt a névutót, amelyet a főnév 

a B/7.2.2.2. típusú névutós szerkezet esetén a mutató névmás a -nak/-nek ragot kapja meg (és kötelező a “főnév + -nak/-nek a/az” szerkezet) 
 

az B/7.2.2.3. típusú névutós szerkezet esetén a mutató névmás a névutót megelőző viszonyragot kapja meg

ez/az az ország, ez/az a fiatalember, ez/az a folyó, ez/az az asztal, ez/az a hiba, ez/az a lehetőség 
 
 

ezek/azok az országok, ezek/azok a lányok, ezek/azok a könyvek, ezek/azok a kérdések stb. 

ezt/azt az országot, erről/arról a fiatalemberről, ebben/abban a folyóban, ezen/azon az asztalon, ezt/azt a lehetőséget, ezeknek/azoknak az országoknak, ezekkel/azokkal a lányokkal, ezekről/azokról a könyvekről, ezekre/azokra a kérdésekre stb. 

e/a miatt a hiba miatt, ez/az után az előadás után, ezek/azok helyett a lányok helyett stb. 

az utca közepén —> ennek/annak az utcának a közepén; a vendég részére —> ennek/annak a vendégnek a részére
a könyvek kivételével —> ezeknek/azoknak a könyveknek a kivételével 
ezen/azon a folyón túl, ehhez/ahhoz a szállodához képest, 
ezekkel/azokkal az utasokkal együtt

1.1.2.4.1.1. a mutató névmás névutós alakjai  
1.1.2.4.1.1.1. egyszerű névutós szerkezet (B/7.2.2.1.) 
magánhangzóval kezdődő névutó előtt a mutató névmás változatlan marad; 
mássalhangzóval kezdődő névutók előtt a mutató névmás egyes számban elveszíti a “z” hangot; 
többes számban mindig a mutató névmás szabályos formáját használjuk
ez alatt, ez elé, az után, az elől stb. 
 

e mellett, a mögött, e miatt, a helyett, a köré stb. 
 

ezek alatt, azok elé, ezek mellett, azok mögé stb.

1.1.2.4.1.1.2. birtokviszony + névutó (B/7.2.2.2.)  
ennek/annak, ezeknek/azoknak + határozott névelő + névutó
ennek/annak a végén, ennek/annak a környékén, ezeknek/azoknak a közelében, ezeknek/azoknak a részére stb.
1.1.2.4.1.1.3. viszonyrag + névutó (B/7.2.2.3.) 
mutató névmás viszonyragos alakja (lásd B/5.5.1.1.1.2.) + névutó
ehhez/ahhoz/ezekhez/azokhoz képest, ezen/azon/ezeken/azokon túl, ezzel/azzal/ezekkel/azokkal együtt stb. 
1.1.2.4.2. melléknévi mutató névmás + főnév 
a névmás számtól és a viszonyragoktól függetlenül változatlan
ilyen kerékpár, olyan vállalatot, ekkora házban, akkora szobra; ilyen állások, ekkora hibákat stb.
1.1.2.4.3. számnévi mutató névmás + főnév 
csak egyes szám 
(a főnév mindig egyes számban áll, és a névmás a viszonyragoktól függetlenül változatlan)
ennyi gyerek, annyi étel 

ennyi vízben, annyi könyvet

1.1.2.5. kérdő névmás + főnév: 
a névmás számtól és a viszonyragoktól függetlenül változatlan
Hányadik kerületben lakik? 
Mekkora lakásra van szüksége?
1.1.2.5.1. melléknévi kérdő névmás + főnév: milyen jármű, milyen italokat, melyik lépcsőn, mely(ik)/milyen bútorokat, mekkora macskát, mekkora képeket stb.
1.1.2.5.2. számnévi kérdő névmás + főnév: 
(mindig egyes számú főnévvel)
hány asztal, hány évet, mennyi ideig, hányadik emeleten stb.
1.1.2.6. több különböző jelző + főnév Meghívom ezt a két régi barátomat.
1.1.2.6.1. birtokos jelző + ez/az + főnév 
főnévi birtokos esetén a -nak/-nek rag kitétele köztelező; 
 

ha a birtokos (hangsúlyos, tehát kitett) személyes névmás, a “nekem”, “neked”, “neki”, “önnek”, “magának”; nekünk”, “nektek”, “nekik”, “önöknek”, “maguknak” formákat használjuk

A városnak ez a része nagyon szép. 
a háznak ez a bejárata, a gyerekeknek ez a tanára, az iskolának ezek a tanulói, az évnek ezek a hónapjai 

Sajnos (neki) ez a foga már régóta rossz. 

(nekem) ezek a könyveim, (nektek) az a szomszédotok
(önöknek ez a hibája) / ez a hibájuk

1.1.2.6.2. a jelzők sorrendje: (főnévi) birtokos + ez/az + számnév + melléknév Jánosnak ez a két drága autója mindig a garázsban áll. 

ez az új kabátom, azok a drága gépek, a lányok két nagy hibája, önnek ez a néhány levele

1.1.3. főnév + határozó  
(határozó + főnév)
Neked is tetszik az élet Budapesten? 
Sorban állás közben beszélgettünk. 

találkozás a világbajnokkal, félelem a balesettől, ruhák a kirakatban, válasz a levélre