1.1. |
típusai |
|
1.1.1. |
főnév |
A polcra könyveket teszek. |
1.1.1.1. |
névelő nélkül |
A polcra könyveket teszek.
Magyarország, Pista, asztal, hiba, lehetőség,
lányok, könyvek, kérdések, stb.
Magyarországot, Pistáról, asztalon, hiba nélkül,
lehetőségekkel, lányokat,
könyvekről, kérdésekre
stb. |
1.1.1.2. |
névelő + főnév
a határozott névelő többes számú főnév
mellett is változatlan;
határozatlan névelő csak egyes számú főnévvel
állhat;
a névelő nem változik a főnév ragozásakor |
A polcra könyveket teszek.
a Magyar Köztársaság, a/egy fiatalember, a Duna,
az/egy asztal, a/egy hiba, a/egy
lehetőség, az országok, a lányok, a könyvek,
a kérdések stb.
a Magyar Köztársaságot, a/egy
fiatalemberről, a Dunában, az/egy asztalon, a/egy
hiba miatt, a/egy lehetőséget,
az országoknak, a lányokkal, a
könyvekről, a kérdésekre stb. |
1.1.2. |
jelző + főnév |
Megveszem ezt a két szép kalapot. |
1.1.2.1. |
melléknév +
főnév
a melléknév a névelő és a főnév közé kerül;
a melléknév többes számú főnév mellett is változatlan (egyes számú)
marad
a melléknév a főnév ragozása esetén is változatlan marad |
A szomszédaim rendes emberek.
(egy/a) kis ország, a mai Magyarország, (a/egy) magas
fiatalember, (a/egy) nagy folyó, a kék Duna, (a/egy)
kerek asztal, (a/egy) súlyos hiba, (a/egy)
jó lehetőség,
(az) európai országok, (a) vidám lányok,
(az) érdekes könyvek, (a) nehéz kérdések stb.
(egy/a) kis országban, a mai Magyarországon, (a/egy)
magas fiatalemberről, (a/egy) nagy folyóban, a kék
Dunán, (a/egy) kerek asztalra, (a/egy) súlyos hiba miatt,
(a/egy) jó lehetőséget, (az)
európai országoknak, (a) vidám lányokkal, (az)
érdekes könyvekről, (a) nehéz kérdésekre stb. |
1.1.2.2. |
számnév + főnév
a főnév mindig egyes számban áll mellette |
Két jegyet kérek az
esti előadásra. |
1.1.2.2.1. |
tőszámnév + főnév |
egy ember, két ajtó, három
személy, négy hiba, tizennyolc nap, ötven év stb. |
1.1.2.2.2. |
határozatlan számnév
+ főnév |
sok ember, kevés pénz, néhány
nap stb. |
1.1.2.2.3. |
sorszámnév + főnév
többnyire határozott névelő előzi meg
a sorszámnevet |
az első hét,
a második utca, a harmadik ajtó, a negyedik sor stb. |
1.1.2.3. |
birtokviszony |
Elveszett Gábor táskája. |
1.1.2.3.1. |
a birtokos: főnév
főnév (+ -nak/-nek a/az) + főnév + birtokos
személyrag
teljes birtokviszony esetén (főnév + főnév)
a T. sz. 3. személyű birtokos személyrag helyett az E. sz. 3. személyt
használjuk |
a szálloda címe (a szállodának a címe),
a lakások bére (a lakásoknak a bére),
az autó kerekei (az autónak a kerekei),
az utasok csomagjai (az utasoknak a csomagjai) |
1.1.2.3.1.1. |
szórendi változatok |
|
1.1.2.3.1.1.1. |
fordított szórendű
birtokviszony
főnév + birtokos személyrag + főnév +
-nak/-nek
(a -nak/-nek rag használata kötelező) |
Elveszett a táskája Gábornak.
a címe a szállodának,
a bére a lakásoknak,
a kerekei az autónak,
a csomagjai az utasoknak |
1.1.2.3.1.1.2. |
más mondatrész
van a birtokos jelző és a birtokszó között
főnév + -nak/-nek (a/az) + ..........
+ főnév + birtokos személyrag
(a -nak/-nek rag használata kötelező) |
Gábornak az úton elveszett a táskája. |
1.1.2.3.1.2. |
birtokos + -ás/-és
képzős főnév |
Nagyon várom Márta érkezését.
Csak a számla ellenőrzése után
fizessen! |
1.1.2.3.1.3. |
a birtokos bővítése |
|
1.1.2.3.1.3.1. |
+ melléknév vagy számnév
(a birtokos szerkezet nem változik) |
Hol van a német vendég(nek a) szobája? |
1.1.2.3.1.3.2. |
+ ez/az
a mutató névmás és a birtokos is kötelezően
felveszi a -nak/-nek ragot:
ennek/annak/ezeknek/azoknak
a/az _ _ _-a/-e/-ja/-je |
Ki ennek a szállodának az igazgatója?
ennek a csoportnak a
vezetője, annak
a taxinak a sofőrje,
ezeknek a kutyáknak a gazdája, azoknak
az utasoknak a gépe |
1.1.2.3.1.3.3. |
+ főnév (kettős/többszörös
birtokviszony)
a második (utolsó) birtokos kötelezően
megkapja a -nak/-nek ragot |
Judit családjának a nyaralója most
üres.
az autó motorjának a hibája, Éva munkájának
az eredménye, az iroda vezetőjének
a titkárnője, Géza táskáinak
a súlya |
1.1.2.3.2. |
a birtokos személyes névmás:
a/az + személyes névmás + birtokos személyragos
főnév (B/2.4.2.);
a T. sz. 3. személyű személyes névmás
helyett az E. sz. 3. személyű alakot használjuk;
a formális megszólítás T. sz. 3. személyű
alakjai mellett (önök, maguk) a birtokos személyrag E. sz. 3. személyű
alakjait használjuk |
1: az én házam/családom/könyveim
2: a te szobád/életed/gyerekeid
3: az ő levele/kabátja/csomagjai
3: az ön felesége/hazája/barátai
3: a maga pénze/bankja/újságjai
1 1: a mi problémánk/vonatunk/hibáink
2 2: a ti kutyátok/hivatalotok/vizsgáitok
3 3: az ő bajuk/rokonuk/autóik
3 3: az önök érkezése/étterme/tanárai
3 3: a maguk erkélye/portása/ablakai |
1.1.2.4. |
mutató névmás
+ főnév |
Mi is ezzel a járattal utazunk. |
1.1.2.4.1. |
ez/az (főnévi
mutató névmás) + főnév
a mutató névmás (egyes, a Küszöbszint
kereteit meghaladó speciális eseteket nem számítva) mindig megelőzi a névelőt,
melynek használata ebben a szerkezetben kötelező;
a mutató névmás számban egyezik a főnévvel;
a mutató névmás (egyes és többes számban
egyaránt) megkapja ugyanazt a viszonyragot (lásd a mutató névmás ragos
alakjait: B/5.5.1.1.1.2.) amelyet a főnév;
a B/7.2.2.1. típusú névutós
szerkezet esetén a mutató névmás megkapja ugyanazt a névutót, amelyet a
főnév
a B/7.2.2.2. típusú névutós szerkezet esetén
a mutató névmás a -nak/-nek ragot kapja meg (és kötelező a “főnév + -nak/-nek
a/az” szerkezet)
az B/7.2.2.3. típusú névutós szerkezet
esetén a mutató névmás a névutót megelőző viszonyragot kapja meg |
ez/az az ország, ez/az a fiatalember,
ez/az a folyó, ez/az az asztal, ez/az a hiba, ez/az
a lehetőség
ezek/azok az országok, ezek/azok a lányok, ezek/azok
a könyvek, ezek/azok a kérdések stb.
ezt/azt az országot, erről/arról
a fiatalemberről, ebben/abban a folyóban, ezen/azon
az asztalon, ezt/azt a lehetőséget,
ezeknek/azoknak az országoknak, ezekkel/azokkal a lányokkal,
ezekről/azokról a könyvekről,
ezekre/azokra a kérdésekre stb.
e/a miatt a hiba miatt, ez/az
után az előadás után, ezek/azok helyett a lányok helyett
stb.
az utca közepén —> ennek/annak az utcának a közepén; a vendég
részére —> ennek/annak a vendégnek a részére;
a könyvek kivételével —> ezeknek/azoknak a könyveknek a kivételével
ezen/azon a folyón túl, ehhez/ahhoz a szállodához képest,
ezekkel/azokkal az utasokkal együtt |
1.1.2.4.1.1. |
a mutató névmás névutós alakjai |
|
1.1.2.4.1.1.1. |
egyszerű névutós
szerkezet (B/7.2.2.1.)
magánhangzóval kezdődő névutó előtt a
mutató névmás változatlan marad;
mássalhangzóval kezdődő névutók előtt
a mutató névmás egyes számban elveszíti a “z” hangot;
többes számban mindig a mutató névmás
szabályos formáját használjuk |
ez alatt, ez elé, az után,
az elől stb.
e mellett, a mögött, e miatt, a helyett, a köré
stb.
ezek alatt, azok elé, ezek mellett, azok mögé
stb. |
1.1.2.4.1.1.2. |
birtokviszony +
névutó (B/7.2.2.2.)
ennek/annak, ezeknek/azoknak + határozott
névelő + névutó |
ennek/annak a végén, ennek/annak a
környékén, ezeknek/azoknak a közelében, ezeknek/azoknak a
részére stb. |
1.1.2.4.1.1.3. |
viszonyrag + névutó (B/7.2.2.3.)
mutató névmás viszonyragos alakja (lásd B/5.5.1.1.1.2.) + névutó |
ehhez/ahhoz/ezekhez/azokhoz képest, ezen/azon/ezeken/azokon
túl, ezzel/azzal/ezekkel/azokkal együtt stb. |
1.1.2.4.2. |
melléknévi mutató névmás + főnév
a névmás számtól és a viszonyragoktól függetlenül változatlan |
ilyen kerékpár, olyan vállalatot,
ekkora házban, akkora szobra; ilyen állások, ekkora hibákat
stb. |
1.1.2.4.3. |
számnévi mutató
névmás + főnév
csak egyes szám
(a főnév mindig egyes számban áll, és a névmás a viszonyragoktól
függetlenül változatlan) |
ennyi gyerek, annyi étel
ennyi vízben, annyi könyvet |
1.1.2.5. |
kérdő névmás
+ főnév:
a névmás számtól és a viszonyragoktól függetlenül változatlan |
Hányadik kerületben lakik?
Mekkora lakásra van szüksége? |
1.1.2.5.1. |
melléknévi kérdő
névmás + főnév: |
milyen jármű,
milyen italokat, melyik lépcsőn,
mely(ik)/milyen bútorokat, mekkora macskát, mekkora képeket
stb. |
1.1.2.5.2. |
számnévi kérdő
névmás + főnév:
(mindig egyes számú főnévvel) |
hány asztal, hány évet, mennyi
ideig, hányadik emeleten stb. |
1.1.2.6. |
több különböző
jelző + főnév |
Meghívom ezt a két régi barátomat. |
1.1.2.6.1. |
birtokos jelző
+ ez/az + főnév
főnévi birtokos esetén a -nak/-nek rag
kitétele köztelező;
ha a birtokos (hangsúlyos, tehát kitett)
személyes névmás, a “nekem”, “neked”, “neki”, “önnek”, “magának”; nekünk”,
“nektek”, “nekik”, “önöknek”, “maguknak” formákat használjuk |
A városnak ez a része nagyon szép.
a háznak ez a bejárata, a gyerekeknek ez a tanára, az
iskolának ezek a tanulói, az évnek ezek a hónapjai
Sajnos (neki) ez a foga már régóta rossz.
(nekem) ezek a könyveim, (nektek) az a szomszédotok,
(önöknek ez a hibája) / ez a hibájuk |
1.1.2.6.2. |
a jelzők sorrendje:
(főnévi) birtokos + ez/az + számnév + melléknév |
Jánosnak ez a két drága autója mindig
a garázsban áll.
ez az új kabátom, azok a drága gépek, a lányok két
nagy hibája, önnek ez a néhány levele |
1.1.3. |
főnév + határozó
(határozó + főnév) |
Neked is tetszik az élet Budapesten?
Sorban állás közben beszélgettünk.
találkozás a világbajnokkal, félelem
a balesettől, ruhák a kirakatban, válasz a
levélre, |