A nyelvi formák rendszere

D. Az egyszerű mondat

1.            szószerkezetek a mondatban
1.1.          névszói csoport (NCs)
1.1.1.       főnévi csoport (FCs)
1.1.2.       melléknévi csoport (MCs)
1.1.3.       számnévi csoport (SzCs)
1.2.          igei csoport (ICs)
1.3.          igenévi csoport (InCs)
2.             szószerkezetek és mondatrészek Az egyszerű mondat alapszerkezete 2.1.1.       alany
2.1.2.       állítmány
2.1.2.1.    igei-névszói (névszó + létige)
2.1.2.2.    ige
2.1.2.2.1. egyszerű igealak
2.1.2.2.2. összetett igealak
2.1.3.       tárgy
2.1.4.       határozó
2.2.          néhány szerkezetes névszói mondatrész
3.             a mondat fajai
3.1.          szerkezetük szerint
3.2.          a kommunikatív szándék szerint
3.2.1.       kijelentő mondat
3.2.1.1.    állító
3.2.1.2.    tagadó
3.2.2.       felkiáltó mondat
3.2.3.       óhajtó mondat
3.2.4.       felszólító mondat
3.2.5.       kérdő mondat
3.2.5.1.    kiegészítendő kérdés
3.2.5.2.    eldöntendő kérdés
4.             A mondatok funkciói
4.1.          Kijelentő mondat
4.1.1.       Állító mondat
4.1.1.1.    tényközlés
4.1.1.2.    cáfolat
4.1.1.3.    kérdésre adott válasz
4.1.1.4.    kijelentés, állítás
4.1.1.5.    érzelem, kívánság stb. kifejezése
4.1.1.6.    cselekvő megnyilatkozás
4.1.1.7.    szövegszervezés
4.1.2.       Tagadó mondat
4.2.          felkiáltó mondat
4.3.          óhajtó mondat
4.4.          felszólító mondat
4.5.          kérdő mondat
4.5.1.       kiegészítendő kérdés
4.5.2.       eldöntendő kérdés
4.5.2.1.    forma
4.5.2.2.    a kérdés vonatkozhat
4.5.2.3.    a kérdés kifejezhet  
1. szószerkezetek a mondatban 
áttekintés (részletesen lásd: C)		  
1.1. névszói csoport (NCs)  
1.1.1. főnévi csoport (FCs)   
1.1.1.1. főnév Budapest, János, a fiú, egy ház, épület
1.1.1.2. jelzős szószerkezet  
1.1.1.2.2. tulajdonságjelzős magas épület
1.1.1.2.3. kijelölő jelzős ez az épület, a második épület
1.1.1.2.4. mennyiségjelzős három épület
1.1.1.2.5. birtokos jelzős az egyetem épülete
1.1.1.2.6. különböző jelzők együttes használata ez a magas épület, az egyetem három épülete, az egyetemnek ez a három magas épülete
1.1.2. melléknévi csoport (MCs)  
1.1.2.1. melléknév szép, lehetetlen, nyitott, következő, jóízű, szebb, legszebb
1.1.2.2. határozós szószerkezet  
1.1.2.2.2. alapfok + fok-/mértékhatározó nagyon szép
1.1.2.2.3. középfok + hasonlító határozó a tónál szebb
1.1.2.2.4. középfok + mértékhatározó ötször nagyobb, három méterrel magasabb
1.1.2.2.5. felsőfok + határozó a Magyarországon legmagasabb 
a legdrágább a készülékek közül, a lányok között a legszebb
1.1.3. számnévi csoport (SzCs)  
1.1.3.1. tőszámnév, határozatlan számnév egy, kettő, sok, kevés
1.1.3.2. határozós szószerkezet  
1.1.3.2.2. határozatlan számnév + fok-/mérték- határozó  elég sok, nagyon kevés
1.1.3.2.3. határozatlan számnév középfoka + hasonlító határozó húsznál több, száznál kevesebb
1.1.3.2.3. határozatlan számnév középfoka + fok-/mértékhatározó sokkal több, hárommal kevesebb, tízszer kevesebb
1.1.3.2.4. tőszámnév + határozó majdnem tíz, körülbelül negyven, legalább négy, legfeljebb húsz
1.2. igei csoport (ICs)  
1.2.1. ige van, nincs, sétál, olvas
1.2.2. szószerkezet  
1.2.2.1. tárgyas szószerkezet könyvet olvas, a levelet írja, téged keres
1.2.2.2. határozós szószerkezet itt van, nincs bent, a folyónál sétál, a szobában olvas
1.2.2.2. tárgyas + határozós szószerkezetek levelet küld a barátnőjének, leteszi a könyvet az asztalra
1.3. igenévi csoport (InCs) 
az igei csoport szerkezetei igenévi csoportként is szerepelhetnek a mondatban		  
1.3.1. főnévi igenévi csoport  
1.3.1.1. főnévi igenév lenni, beszélni, olvasni
1.3.1.2. főnévi igenév + határozó/tárgy otthon lenni, magamról beszélni, könyvet olvasni, a húst sütve enni, egyedül moziba menni
1.3.2. melléknévi igenévi csoport  
1.3.2.1. melléknévi igenév levő, érkező, olvasó, volt, érkezett, olvasott
1.3.2.2. melléknévi igenév + határozó/tárgy (R) az asztalon levő, a most érkező, a könyvet olvasó, az egyszer volt, a tegnap érkezett, a könyvtárban olvasott, a szobában könyvet olvasó
1.3.3. határozói igenévi csoport  
1.3.3.1. határozói igenév ülve, olvasva, sütve
1.3.3.2. határozói igenév + határozó/tárgy (R) a szobában ülve, könyvet olvasva, olajban sütve, a szobában könyvet olvasva
 
 
2. szószerkezetek és mondatrészek  
2.1. a magyar mondat részei: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző  
 
Az egyszerű mondat alapszerkezete
 
  
 
 
                                          (alany)        (határozó) (állítmány)   (tárgy)

 

  
                             (jelzők)       (alany)   (jelző) (határozó) (állítmány) (jelző) (tárgy)

 
 

2.1.1. alany  
2.1.1.1. főnév A postás siet.
2.1.1.2. melléknév (főnév helyett) A kék nem szép. (Pl.: a kék ruha)
2.1.1.3. névmás Mindenki vidám.
2.1.1.4. számnév (általában főnév helyett) Tíz hiányzik. (Pl.: tíz szék)
2.1.1.5. főnévi igenév Tanulni jó.
2.1.1.6. melléknévi igenév (általában főnév helyett) A nyitott a hűtőszekrényben van. (Pl.: a nyitott ablak)
2.1.2. állítmány  
2.1.2.1. igei-névszói (névszó + létige)  
2.1.2.1.1. főnév + létige Én tanár vagyok. 
Kovács úr nem tanár. (a létige Ř formában)
2.1.2.1.2. melléknév + létige Márta türelmesebb lenne.
2.1.2.1.3. számnév + létige Az eredmény huszonöt volt.
2.1.2.1.4. névmás + létige A számítógép nem az enyém.
2.1.2.1.5. melléknévi igenév + létige Ez a ház eladó.
2.1.2.2. ige  
2.1.2.2.1. egyszerű igealak  
2.1.2.2.1.1. puszta ige Tavaly találkoztunk először.
2.1.2.2.1.2. igekötős ige  
2.1.2.2.1.2.1. egy szóban Minden barátomat meghívtam.
2.1.2.2.1.2.2. két szóban Nem hívtam meg minden barátomat. 
Nem hívtam minden barátomat meg.
2.1.2.2.2. összetett igealak  
2.1.2.2.2.1. jövő idő Holnap el foglak kísérni a kiállításra.
2.1.2.2.1.2. feltételes mód múlt idő Szívesen maradtam volna tovább.
2.1.3. tárgy  
2.1.3.1. főnév Újságot olvasok.
2.1.3.2. melléknév (általában a főnév helyett) Fehéret kérek. (pl.: fehér bort)
2.1.3.3. számnév (általában a főnév helyett) Kettőt most kifizetek. (Pl.: két számlát)
2.1.3.5. névmás Olvasd el ezeket!
2.1.3.6. főnévi igenév A tolvaj futni kezd.
2.1.3.7. melléknévi igenév (általában a főnév helyett) Kicserélem a töröttet. (Pl.: a törött alkatrészt)
2.1.4. határozó  
2.1.4.1. határozószó Holnapután indulok.
2.1.3.2. főnév + viszonyrag/névutó Franciaországba utazom.
2.1.3.3. melléknév  
2.1.3.3.1. mód- vagy állapothatározóként Szorgalmasan tanulok.
2.1.3.3.2. egyéb szerepben (főnév helyett) A kicsiben van. (pl.: a kis dobozban)
2.1.3.4. számnév  
2.1.3.4.1. számállapot- vagy számhatározóként Öten vagyunk a családban. 
A múlt héten kétszer mentem moziba.
2.1.3.4.2 egyéb szerepben (főnév helyett) A másodikon lakom. (Pl.: a második emeleten)
2.1.3.5. névmás Már sokat olvastam róla! 
2.1.3.6. főnévi igenév Lemegyek a parkba futni.
2.1.3.7. melléknévi igenév Ezt a hírt megnyugtatónak tartom.
2.1.3.8. határozói igenév A buszon mindig állva utazom.
2.2. néhány szerkezetes névszói mondatrész:  
2.2.1. igei-névszói állítmány Ez a ház Gábor apjáé. 

Tíz ötször több kettőnél.
2.2.2. főnévi alany Ennek a városnak a központja mindig forgalmas.
2.2.3. főnévi igenévi alany Külföldön nyelvet tanulni nagyon könnyű.
2.2.4. melléknévi állítmány A sör nem sokkal olcsóbb a bornál.
2.2.5. melléknévi jelző Nem szeretem a bornál erősebb italokat.
2.2.6. melléknévi igenévi jelző Megvettem a kirakatban látott kabátot.
2.2.7. melléknévi határozó A szüleimnél sokkal jobban beszélek magyarul.
2.2.8. határozói igenévi határozó A kocsiban ülve figyeltem a sétálókat.
 
3. a mondat fajai  
3.1. szerkezetük szerint  
3.1.1. teljes  
3.1.1.1. tagolt: tartalmaz alanyt és állítmányt (az alany formailag hiányozhat, ha az igei személyrag egyértelműen jelzi)  
3.1.1.1.1. tőmondat: az állítmány és az alany nem bővített, mindkettő csak az adott (igei, főnévi stb.) szószerkezet alapeleméből áll Ez Péter. Tanulni jó. A sofőr fékez. Süt a nap. A piros szebb. Kettő elég. Megyek. Indultok? 
» Ez Péter volt/lesz/lenne/legyen.  
Tanulni jó volt/lesz/lenne/legyen. 
Stb.
3.1.1.1.2. bővített mondat: az állítmány és/vagy az alany bővített, az adott (igei, főnévi stb.) szószerkezet alapelemén kívül más összetevőket is tartalmaz Ez a fiatalember Péter. Nyelvet tanulni nagyon jó. A sofőr gyorsan fékez. Süt a nyári nap. A piros szebb a barnánál. Kétszer kettő éppen elég. Megyek aludni. Most indultok?
3.1.1.2. tagolatlan: nincs alany-álltmányi szerkezet Jaj! Fúj! Igen. Nem. Dehogynem. Kisasszony! Tisztelt uram!
3.1.2. hiányos: hiányzik belőle a két alapvető összetevő egyike, az alany vagy az állítmány, vagy esetleg valamilyen más összetevő, melyről csak a szövegösszefüggésből, korábbi mondatokból kapunk információt; 

többnyire a kérdésre adott rövid válasz, amikor hiányzik az állítmány, és ezzel együtt az alany sincs meghatározva: a mondat csak a kommunikációs helyzetben, a kérdés alapján kap értelmet 

lehet önálló mondat, akár kérdés is, minden szövegelőzmény nélkül, amikor a kommunikációs helyzet adja meg a hiányzó információkat 

hiányozhat esetleg a 3. személyű birtokos jelző, részeshatározó, tárgy, a hasonlító határozó (-nál/-nél) stb. 
 

ha az alanyt az igealak egyértelműen maghatározza, nem tekintjük hiányosnak a mondatot: “Megyek.”, “Gyere ide!”, “Csengetnek.” teljes mondatok

 Holnap érkezik. (Hogy ki, az egy korábbi mondatban volt.) Nincs meg. (Csak a szövegösszefüggés alapján tudható, hogy ki, vagy mi.) 
 
 
 
 

Én. / Holnap. / A tizedik emeleten. / Hetvenkettő. / Egyedül. / Így. / Fel. / Meg. / Az unokatestvéremet.  
 
 
 
 

Felfelé? (A valamelyik emeleten a liftbe belépőtől kérdezhetjük.) 
A következő. (Ezt mondhatja az orvos, a hivatalnok, az eladó.) 
Csak ön után. (Amikor az ajtónál előreengedünk valakit.) 

Fáj a feje. / Nem ismerem. / Nincs igaza. / Ez sokkal nagyobb.
 

 
 

 
 
Egyszerű mondat

   

  
teljes
 
   hiányos 
     Be.
tagolt
tagolatlan
Dehogy.
 
  
       tő 
Jön a postás. 

 

       bővített 
A postás bejön a házba.		  
 
3.2. a kommunikatív szándék szerint  
3.2.1. kijelentő mondat  
3.2.1.1. állító  
3.2.1.1.1. önálló állítás, kijelentés A XI. kerületben lakom.
3.2.1.1.2. kérdésre válasz  
3.2.1.1.2.1. kiegészítendő kérdésre adott válasz: 
mint az egyszerű állító mondat, de nyomatékos, és általában hiányos		 Kovács Gáborhoz (megyek). (<—Kihez megy, kérem?) 
1975-ben (születtem). (<— Mikor születtél?)
3.2.1.1.2.2. eldöntendő kérdésre adott válasz: 
általában hiányos, nyomatékos állító mondat; 
gyakran mutató névmás, névmási határozószó helyettesíti a főneveket, mellékneveket;  
a válasz minden esetben lehet a csak a megerősítést jelentő “Igen”/”De igen”/ “De”		 (Igen,) otthon (voltam). (<—Otthon volt tegnap este?) 
(Igen,) az (vagyok.) (<— Ön mérnök?) 
 

Igen. (<— Szeretsz úszni?) 
De./De igen. (<— Nem ismeri ezt a várost?
3.2.1.1.2.2.1. állító (pozitív) eldöntendő kérdésre adott válasz: 
(Igen, + ) állító mondat		 (Igen,) én (vagyok az). ( <— Ön a postás?) 
(Igen,) hatkor/akkor (indul). (<— Hatkor indul a vonat?) 
(Igen,) meg(vettem). (<—Megvetted a mai újságot?)
3.2.1.1.2.2.2. tagadó eldöntendő kérdésre adott válasz: mint D/3.2.1.1.2.2.1., de “Igen,” helyett “De igen,” vagy “De,”; 

az igekötős igére vonatkozó kérdésre általában nem lehet az ige nélkül (csak az igekötővel) válaszolni;  
kivétel az az eset, amikor a kérdés magára az igekötőre vonatkozik

 De igen, én vagyok (az). ( <— Nem ön a postás?) 
De, hatkor/akkor (indul). (<— Nem hatkor indul a vonat?) 
De igen, megvettem. (<— Nem vetted meg a mai újságot?) 

De igen, fel. (<— Nem felküldted a gyerekeket.)
3.2.1.1.3. negatív állítás emfatikus cáfolása: 
dehogynem / dehogy nincs		 (Te nem voltál még Debrecenben.) Dehogynem. Kétszer is voltam ott. 
(Itt nincsenek külföldiek.) Dehogy nincsenek. Ő arab, ők pedig németek.
3.2.1.1.4. feltételes módú igével Szívesen kimennék a stadionba.
3.2.1.2. tagadó  
3.2.1.2.1. önálló tagadó kijelentés Nem ismerem ezt a várost.
3.2.1.2.2. kérdésre válasz  
3.2.1.2.2.1. eldöntendő kérdésre adott válasz: 
(Nem, +) általában hiányos tagadó mondat; gyakran mutató névmás, névmási határozószó helyettesíti a főneveket, mellékneveket; 
ha a kérdés az igekötős igére (illetve igemódosítós igére) vonatkozik, az ige nem hiányozhat a válaszban		 (Nem,) Nem én (vagyok az). ( <— Ön/Nem ön a postás?) 
(Nem,) nem hatkor/akkor (indul). (<— Hatkor/Nem hatkor indul a vonat?) 
(Nem,) nem vettem meg. 
(<—Megvetted/Nem vetted meg a mai újságot?)
3.2.1.2.3. állítás emfatikus cáfolása: 
dehogy/dehogyis		 (Te már voltál Debrecenben.) Dehogy voltam.  
(Itt vannak külföldiek.) Dehogyis vannak. Mi mind magyarok vagyunk
3.2.1.2.4. feltételes módú igével Nem szeretnék zavarni.
3.2.2. felkiáltó mondat  
3.2.2.1. indulatszóval: jaj! / jaj de! / de! stb. De ügyetlen vagy!
3.2.2.2. kérdőszóval Hogy fúj a szél! 
Milyen magas torony! 
Menyi ember!
3.2.3. óhajtó mondat: 
(általában a “bár”, a “csak” vagy a “bárcsak” szó + feltételes mód)		  
3.2.3.1. reális óhaj (jelen idő) Bárcsak időben érkeznénk! 
Csak lenne egy kis időm!
3.2.3.2. irreális óhaj (jelen vagy múlt idő) Bár fiatalabb lennék! 
Bárcsak ne költöttem volna el minden pénzt!
3.2.4. felszólító mondat (felszólító módú igével)  
3.2.4.1. felszólítás Állítsa le a motort!
3.2.4.1.1. udvarias felszólítás (Legyen/Légy szíves + főnévi igenév) Legyen szíves várni egy pillanatot!
3.2.4.2. tiltás (ne + felszólító mód) Ne tegye ide a táskáját!
3.2.4.2.1. emfatikus tiltás (nehogy + felszólító mód)  
a szórend a neutrális mondatra jellemző: igemódosító / igekötő + ige		 Nehogy bemenjen!
3.2.5. kérdő mondat  
3.2.5.1. kiegészítendő kérdés (kérdő névmással: ki? / mi? / kivel? miről? milyen? hány? hogy? stb.); 
(az alaphanglejtés megegyezik a kijelentő mondatéval: ereszkedő)		 Mennyibe kerül ez a fényképezőgép?
3.2.5.1.1. a kérdőszók  
3.2.5.1.1.1. általános kérdés a cselekvésre (igére) Mit csinál most a családod?
3.2.5.1.1.2. kérdés az alanyra vagy főnévi állítmányra: ki(k)?/mi(k)? Ki keresett? 
Mi ez?
3.2.5.1.1.3. kérdés a tárgyra: kit?/kiket? / mit? Kiket hívsz meg a születésnapodra? 
Mit láttál tegnap a színházban?
3.2.5.1.1.4. kérdés a határozókra  
3.2.5.1.1.4.1. részeshatározó: kinek? Kinek akarsz ajándékot venni? 
Kinek kell a motort megjavítania?
3.2.5.1.1.4.2. helyhatározó: hol? / hova? / honnan? / merre? / merről? / (mettől-)meddig? / min? / miben? / minél? stb. / kin? / kihez? stb. / mi/ki mellett? / mi/ki mögött stb. Hova megy ez az autóbusz? 
Merre van a Lánchíd? 
Kihez megy, kérem?
3.2.5.1.1.4.3. időhatározó: mikor? / mióta? / hánykor? / meddig? / mennyi ideig? / (mettől-)meddig? / mikorra? / mennyi ideje? stb. Mióta dolgozik ennél a vállalatnál? 
Hánykor szállt fel a repülőgép? 

Mikorra lesz kész a fordítás?
3.2.5.1.1.4.4. módhatározó: hogy(an)? Hogyan lehet innen táviratot küldeni?
3.2.5.1.1.4.5. állapothatározó: hogy(an)? Hogy érzi magát?
3.2.5.1.1.4.6. számhatározó: hányszor? Hányszor volt eddig Budapesten?
3.2.5.1.1.4.7. számállapot-határozó: hányan? Hányan ültek a kocsiban?
3.2.5.1.1.4.8. eszközhatározó: mivel? Mivel sikerült kinyitnod az üveget?
3.2.5.1.1.4.9. társhatározó: kivel? / mivel? Kivel mész a koncertre? 
Mivel kéri a húst?
3.2.5.1.1.4.10. eredethatározó: miből? Miből van ez a gyűrű?
3.2.5.1.1.4.11. eredményhatározó: mivé? Mivé fogják átalakítani ezt az büfét?
3.2.5.1.1.4.12. okhatározó: miért? / ki miatt? / mi miatt? Ki miatt késtétek le a vonatot? 
Miért nincs kész a szerződés?
3.2.5.1.1.4.13. célhatározó: miért? / minek? Miért utazik Londonba? 
Minek eszel ennyit?
3.2.5.1.1.4.14. fok-, mértékhatározó: mennyire? Mennyire érted a kérdéseket?
3.2.5.1.1.4.15. vonzatok kérdései (igékhez állandó jelleggel kapcsolódó határozói formák): kiben?/miben? / kire?/mire? / kivel?/mivel? stb. Min gondolkodsz? 
Mitől fél? 
Kire vártok?
3.2.5.1.1.5. kérdés a melléknévi állítmányra: milyen?/milyenek? / hányas? / mekkora? Milyen az új lakásotok? 
Hányas a lábad? 
Mekkora az autója?
3.2.5.1.1.6. kérdés a főnév melléknévi bővítményére: milyen? / hányas? / mekkora? Milyen lakást keres? 
Hányas inget hord? 
Mekkora kalapra van szüksége?
3.2.5.1.1.7. kérdés a főnév számnévi bővítményére: hány? / mennyi? / hányadik?  Hány dollárt akar beváltani? 
Mennyi tej van a hűtőszekrényben? 
Hányadik vágányról indul a vonat?
3.2.5.1.1.8. kérdés a főnév főnévi bővítményére (birtokos jelző) kinek a/az? / minek a/az? Kinek a címére küldjem a csomagot? 
Minek az ajtaja ez?
3.2.5.1.1.6. kérdés a főnév mutató névmási stb. bővítményére: melyik? / mely?/milyen? Melyik út vezet Rómába? (—>ez/az) 

Milyen dobozokban vannak a fűszerek? (—>ezekben/azokban)
3.2.5.1.1.7. kérdés a melléknév bővítményeire  
3.2.5.1.1.7.1. fok/mérték: mennyire? / milyen? Milyen/Mennyire drága az élet Magyarországon?
3.2.5.1.1.7.2. középfokú hasonlítás (alap): kinél?/minél? Minél csípősebb a halászlé? 
(—> minden más ételnél)
3.2.5.1.1.7.3. középfokú hasonlítás (mérték): mennyivel? / hányszor? Mennyivel nagyobb Párizs Budapestnél? 
Hányszor több ötven a tíznél? 
3.2.5.1.2. felszólító mód E. és T. sz. 1. sz. (tanács, utasítás kérése) Mennyi pénzt vegyek ki a bankból? Hány órára menjünk? 
Kivel beszéljek?
3.2.5.2. eldöntendő kérdés (igen/nem feleletet váró kérdés) 
(az alaphanglejtés eltér a kijelentő mondatétól: emelkedő-ereszkedő)		 Érdekes volt az előadás? 
A magyar csapat győzött?
3.2.5.2.1. tagadó kérdés Nincs egy szabad hely? 
Nem láttátok a táskámat?
3.2.5.2.2. + “ugye” kérdőszó Olvastad ezt a könyvet, ugye? 
Ugye olvastad ezt a könyvet? 
Ugye még nincs bankszámlája nálunk?
3.2.5.2.3. felszólító mód E. és T. sz. 1. sz. (tanács, utasítás kérése) Kihívjam a mentőket? 
A hetes buszra szálljunk át?
4. A mondatok funkciói  
4.1. Kijelentő mondat  
4.1.1. Állító mondat  
4.1.1.1. tényközlés (5.1.2.)  
4.1.1.1.1 esemény közlése Már elment a vonat.
4.1.1.1.2. leírás Évának szőke haja és kék szeme van.
4.1.1.2. cáfolat (5.1.3.)   
4.1.1.2.1. eltérő állítás implicit cáfolása (5.1.3.1.) (A vonat még itt van.) Már elment. 
4.1.1.2.2. tagadás cáfolata (5.1.3.4.) (– Ez nem az ön táskája.) – De igen, az enyém. 
(– Ez a jegy nincs kezelve.) – Dehogy nincs. Nézze csak meg jobban!
4.1.1.3. kérdésre adott válasz (5.1.5.)  (– Elolvastad a levelet?) – Igen. / El. / Elolvastam. / Igen, el. / Igen, elolvastam. 
(– Hány jegyet vettetek?) – Hármat. / Hármat vettünk. / (Három jegyet vettünk.)
4.1.1.3.1. eldöntendő kérdésre adott emfatikus válasz (– Megvetted a bérletet?) – Persze hogy megvettem.
4.1.1.4. kijelentés, állítás  
4.1.1.4.1. egyetértés (5.2.1.) Tökéletesen igazad van.
4.1.1.4.2. egyet nem értés (5.2.2.1.) Ez tévedés.
4.1.1.4.3. vminek a tudása, ismerete (5.2.5.) Tudom a telefonszámát.
4.1.1.4.4. emlékezés (5.2.7.1.) Jól emlékszem arra a napra.
4.1.1.4.5. felejtés (5.2.7.2.) Teljesen kiment a fejemből a dolog.
4.1.1.4.6. valószínűség (5.2.9.) Ő biztosan itt lesz.
4.1.1.4.7. logikai szükségszerűség (5.2.11.) Ennek a falunak itt kell lennie valahol.
4.1.1.4.8. valaminek a szükségessége (5.2.12.) Még egy kis időre van szükségem.
4.1.1.4.9. bizonyosság (5.2.13.1.) Ez biztosan így van.
4.1.1.4.10. bizonytalanság (5.2.13.2.) Talán később jönnek.
4.2.2.4.11. kötelezettség (5.2.15.) Éjfél előtt otthon kell lennünk.
4.1.1.4.12. képesség (5.2.17.) Az öcsém meg tudja javítani a rádiót.
4.1.1.4.13. szabad, nem szabad (5.2.19.) Itt szabad fürdeni. 
Bemehetünk. 
Itt tilos parkolni.
4.1.1.5. érzelem, kívánság stb. kifejezése  
4.1.1.5.1. akarat, kívánság (5.2.23.) Kérek egy kávét. 
Meg akarom látogatni a rokonaimat.
4.1.1.5.2. szándék (5.2.25.) Ma este moziba készülünk.
4.1.1.5.3. preferencia (5.2.27.) Inkább vonaton utazom.
4.1.1.5.4. öröm, elégedettség (5.2.29.) Ez remek.
4.1.1.5.5. szomorúság, elégedetlenség (5.2.30.) Nagyon sajnálom.
4.1.1.5.6. tetszés (5.2.32.) Nagyon szeretem Budapestet.
4.1.1.5.7. nemtetszés (5.2.33.) Nem szeretek sorban állni.
4.1.1.5.8. elégedettség (5.2.35.) Éppen egy ilyen autóra vágytam.
4.1.1.5.9. elégedetlenség (5.2.36.) Ez a leves hideg.
4.1.1.5.10. érdeklődés (5.2.38.) Kíváncsi vagyok a véleményedre.
4.1.1.5.11. érdektelenség (5.2.39.) Nagyon unalmas ez az előadás.
4.1.1.5.12. meglepődés (5.2.41.) Ez igazán furcsa.
4.1.1.5.13. remény (5.2.44.) Ezt én is őszintén remélem.
4.1.1.5.14. csalódottság (5.2.45.) Ez bizony kár.
4.1.1.5.15. félelem (5.2.46.) Nagyon félek a kutyáktól.
4.1.1.5.16. hála (5.2.51.) Igazán hálás vagyok önnek.
4.1.1.5.17. morális kötelezettség (5.2.55.) Lassabban kellene vezetned.
4.1.1.5.18. helyeslés (5.2.56.) Jól tetted.
4.1.1.5.19. helytelenítés (5.2.57.) Ezt másként kellett volna csinálnod.
4.1.1.5.20. együttérzés (5.2.59.) Őszintén sajnálom.
4.1.1.6. cselekvő megnyilatkozás  
4.1.1.6.1. javaslat (5.3.1.) Ihatnánk egy pohár sört.
4.1.1.6.2. tanács (5.3.4.) El kellene menned a rendőrségre.
4.1.1.6.3. kategorikus felszólítás Most azt leteszi.
4.1.1.6.4. figyelmeztetés (5.3.5.) Ez a kés nagyon éles.
4.1.1.6.5. utasítás (5.3.7.) A saroknál jobbra fordul.
4.1.1.6.6. meghívás (5.3.12.) Meglátogathatnátok hétvégén.
4.1.1.6.7. meghívás elfogadása (5.3.13.) Szívesen elmegyek.
4.1.1.6.8. meghívás elhárítása (5.3.14.) Sajnos, külföldön leszek. Talán majd máskor.
4.1.1.6.9. kérés (5.3.16.) Kérek egy pohár bort.
4.1.1.7. szövegszervezés  
4.1.1.7.1. téma elővezetése (5.5.4.) El kell mondanom valamit magamról.
4.1.1.7.2. vélemény kifejtése (5.5.6.) Szerintem nem érdemes várni.
4.1.1.7.3. kiemelés (5.5.8.1.) Főleg a halat készítik nagyon jól.
4.1.1.7.4. összegezés (5.5.9.) Végeredményben ez teljesen mindegy.
4.1.1.7.5. témaváltás (5.5.10.) Most valami mást szeretnék mondani.
4.1.1.7.6. véleménykérés (5.5.12.) Az ön véleménye is érdekelne.
4.1.1.7.7. előzékenység Szó sem lehet róla.
4.1.1.7.8. a beszéd/beszélgetés lezárása (5.5.20.) Csak ezt akartam mondani.
4.1.2. Tagadó mondat  
4.1.2.1. egyszerű tagadó közlés, elbeszélés A vonat nem állt meg Zamárdiban.
4.1.2.2. cáfolat  
4.1.2.2.1. állítás cáfolása (5.1.3.2.) (– Ez a Nemzeti Múzeum.) –Nem az.
4.1.2.3. eldöntendő kérdésre válasz (5.1.5.1.1.) (Nem,) nem olvastam el.
4.1.2.3. tagadó kérdésre adott emfatikus válasz (– Nem fizeted ki a számlát?) – Nem bizony.
4.1.2.4. véleménykülönbség (5.2.2.) Én nem értek egyet ezzel.
4.1.2.5. kijelentés cáfolása (5.2.4.) Ez nem igaz.
4.1.2.5.1. kijelentés (emfatikus) cáfolása (5.2.4.2.) (– Tegnap találkoztunk Katinál.) 
– Nem is találkoztunk. 
– Dehogyis találkoztunk.
4.1.2.6. valaminek a nem tudása (5.2.5.) Sajnos nem tudom a számát.
4.1.2.7. emlékezés, felejtés (5.2.7.) Nem emlékszem a nevére.
4.1.2.8. a valószínűség fokának kifejezése (5.2.9.) Nem lehet otthon. (Csukva van az ablaka.)
4.1.2.9. a (logikai) szükségesség tagadása (5.2.11.) Az órának nem kell unalmasnak lennie.
4.1.2.10. bizonytalanság kifejezése (5.2.13.-14.) Egyáltalán nem vagyok biztos benne.
4.1.2.11. valami megtételére való képtelenség kifejezése (5.2.17., 5.2.19.)  
4.1.2.11.1. képesség/tudás hiánya (5.2.17.) Nem tudom kinyitni az ajtót. (= Nem tudom, hogy kell kinyitni.)
4.1.2.12.2. lehetőség hiánya  Nem tudom kinyitni az ajtót. 
(= Nincs kulcsom.)
4.1.2.13.3. engedély hiánya (5.2.19.) Nem nyithatom ki az ajtót. / Nem szabad kinyitnom az ajtót.
4.1.2.14. tiltás, engedély megtagadása (5.2.22.) Itt nem szabad dohányozni. 
Nem nyithatja ki az ajtót.
4.1.2.15. preferencia kifejezése (5.2.27.) Inkább most nem mennék be.
4.1.2.16. érzelmek kifejezése (5.2.30. stb.)  
4.1.2.16.1. szomorúság (5.2.30.) Ennek egyáltalán nem örülök.
4.1.2.16.2. nemtetszés (5.2.33.) Nem nagyon ízlik ez a sütemény.
4.1.2.16.3. elégedetlenség (5.2.36.) Ez így nem lesz jó.
4.1.2.16.4. érdektelenség (5.2.39.) Nem vagyok kíváncsi a véleményére.
4.1.2.16.5. meglepődés vagy hiánya (5.2.41-42.) Ezt igazán nem hittem volna. 
Ez nem meglepő.
4.1.2.16.6. megnyugtatás (5.2.47.) Nincs semmi baj.
4.1.2.16.7. bocsánatkérés (5.2.53.) (Bocsánat,) nem akartam.
4.1.2.16.8. bocsánatkérés elfogadása (5.2.54.) Nem tesz semmit.
4.1.2.16.9. köszönetre válasz Nincs mit.
4.1.2.16.10. helytelenítés (5.2.57.) Ezt nem kellett volna csinálnod.
4.1.2.12. cselekvő megnyilatkozás  
4.1.2.12.1. ajánlás, javaslat (5.3.1.) Itt nem kellene megállnunk.
4.1.2.12.2. tanács (5.3.4.) Itt nem kellene megállnod.
4.1.2.12.3. lebeszélés (5.3.8.) Én nem mennék el erre a meccsre.
4.1.2.12.4. kategorikus tiltás Nem mész el otthonról.
4.1.2.12.5. meghívás, kínálás elutasítása (5.3.14.) Sajnos nem ehetek húst.
4.2. felkiáltó mondat  
4.2.1. érzelem kifejezése  
4.2.1.1. öröm (5.2.29.) Jaj de jó!
4.2.1.2. szomorúság, elégedetlenség (5.2.30.) De kár!
4.2.1.3. tetszés (5.2.32.) De szép az a ház!
4.2.1.4. nemtetszés (5.2.33.) Jaj de rossz ez a sör!
4.2.1.5. elégedettség (5.2.35.) Nagyszerű!
4.2.1.6. érdeklődés (5.2.38.) Ez nem lehet igaz!
4.2.1.7. meglepődés (5.2.41.) Esik a hó!
4.2.1.8. csalódottság (5.2.43.) Milyen kár!
4.2.1.9. félelem (5.2.46.) Segítség!
4.2.1.10. fájdalom (5.2.49.) Jaj de fáj!
4.2.1.11. bocsánatkérés (5.2.53.) Bocsánat!
4.2.1.12. helytelenítés (5.2.57.) De ügyetlen vagy!
4.2.1.1.3. óhaj, vágy De szeretnék gazdag lenni!
4.3. óhajtó mondat  
4.3.1 a beszélőre vonatkozó Bárcsak megvehetném ezt a kabátot!
4.3.2. nem a beszélőre vonatkozó Bárcsak jobb idő lett volna!
4.4. felszólító mondat  
4.4.1. engedély megadása (5.2.12.3.) Tessék (csak) bemenni!
4.4.2. akarat, kívánság, kérés (dologé) (5.2.23., 5.3.16.) Egy üveg sört legyen szíves (hozni)!
4.4.3. preferencia (5.2.27.) Inkább egy üveg sört hozzon!
4.4.4. meglepődés (5.2.41.), érdeklődés (5.2.38.) Na ne mondd!
4.4.5. megnyugtatás (5.2.47.) Ne féljen!
4.4.6. bocsánatkérés (5.2.53.) Bocsásson meg, kérem! 
Ne haragudj!
4.4.7. ajánlás, javaslat (5.3.1.) Menjünk be!
4.4.8. cselekvésre vonatkozó kérés (5.3.3.) Legyen szíves kinyitni az ablakot!
4.4.9. figyelmeztetés (5.3.5.) Vigyázzon a kapcsolóval!
4.4.10. bátorítás, biztatás (5.3.6.) Gyerünk, szállj csak be!
4.4.11. utasítás, eligazítás (5.3.7.) Állítsa be a sebességet, és kapcsolja be a készüléket!
4.4.12. segítségkérés (5.3.10.) Legyen szíves (segíteni)!
4.4.13. segítség felajánlása (5.3.11.) Hadd segítsek!
4.4.14. meghívás, kínálás (5.3.12.) Vegyen egy szendvicset!
4.5. kérdő mondat  
4.5.1. kiegészítendő kérdés  
4.5.1.1. konkrét információt váró kérdés (5.1.4.2.) Mit főzöl vacsorára?
4.5.1.2. akaratra, kívánságra vonatkozó kérdés (5.2.24.) Mikor kíván indulni?
4.5.1.3. szándékra vonatkozó kérdés (5.2.27.) Mit készülsz felvenni?
4.5.1.4. állapotra, kedélyállapotra vonatkozó kérdés (5.2.31.) Hogy van?
4.5.1.5. tetszésre, nemtetszésre vonatkozó kérdés (5.2.34.) Mit szeretsz csinálni?
4.5.1.6. fájdalomra, betegségre vonatkozó kérdés (5.2.50.) Hol fáj? 
Mi a panasza?
4.5.1.7. helyeslésre, helytelenítésre vonatkozó kérdés (5.2.28.) Mit szólsz a tervemhez?
4.5.1.8. ajánlat, javaslat (5.3.1.) Miért nem várunk még egy kicsit?
4.5.1.9. ajánlat, javaslat elfogadása (5.3.2.) Miért ne?
4.5.2. eldöntendő kérdés  
4.5.2.1. forma  
4.5.2.1.1. egyszerű kérdő forma (5.1.4.1.1.) speciális kérdő (emelkedő-ereszkedő hanglejtés)  
4.5.2.1.1.1. állító forma Elolvastad a levelet?
4.5.2.1.1.2. tagadó forma Nem olvastad el a levelet?
4.5.2.1.2. megerősítést váró kérdő forma (5.1.4.1.2.) kijelentő mondat (ereszkedő) hanglejtése + “ugye”  
4.5.2.1.2.1. állító forma  
4.5.2.1.2.1.1. kérdés + ugye 
“ugye” külön szólamban, kérdő hanglejtéssel: emelkedő(-eső)		 Elolvastad a levelet, ugye?
4.5.2.1.2.1.2. ugye + kérdés 
az “ugye” szó belesimul a kijelentő (ereszkedő) hanglejtésű mondatba		 Ugye elolvastad a levelet?
4.5.2.1.2.2. tagadó forma: 
többnyire mint D/4.5.2.1.2.1.2.; ritkábban mint D/4.5.2.1.2.1.1.		 Ugye nem olvastad el a levelet? 
(Nem olvastad el a levelet, ugye?)
4.5.2.2. a kérdés vonatkozhat  
4.5.2.2.1. véleményazonosságra (állító/tagadó + ugye) (5.2.3.) Ő is francia, ugye?
4.5.2.2.2. valaminek az ismeretére (5.2.4.) Láttad ezt a filmet?
4.5.2.2.3. emlékezésre, felejtésre (5.2.8.) Nem felejtetted el megetetni a macskát?
4.5.2.2.4. valószínűségre (5.2.10.) Biztosan itt lesz?
4.5.2.2.5. szükségességre (5.2.12.) Nincs szükség rám?
4.5.2.2.6. a bizonyosság fokára (5.2.14.) Biztosan iható ez a víz?
4.5.2.2.7. kötelezettségre (5.2.16.) Ki kell töltenem ezt az űrlapot?
4.5.2.2.8. képességre (5.2.18.) Ki tudod nyitni az ajtót?
4.5.2.2.9. jogosultságra, engedélyre (5.2.20.) Szabad itt dohányozni?
4.5.2.2.10. akaratra, kívánságra (5.2.24.) Kér egy kávét?
4.5.2.2.11. szándékra (5.2.26.) Írsz majd nekem?
4.5.2.2.12. preferenciára (5.2.28.) Inkább vonaton utaznál?
4.5.2.2.13. örömre stb. (5.2.31.) Örülsz a könyvnek?
4.5.2.2.14. tetszésre, nemtetszésre (5.2.34.) Ízlik a leves?
4.5.2.2.15. elégedettségre, elégedetlenségre (5.2.37.) Ez jó lesz?
4.5.2.2.16. érdeklődésre, érdektelenségre (5.2.40.) Nem kíváncsi a műhelyre?
4.5.2.2.17. meglepődésre (5.2.43.) Csodálkozol?
4.5.2.2.18. félelemre, aggodalomra (5.2.48.) Nem félsz a repüléstől?
4.5.2.2.19. fájdalomra (5.2.50.) Nem fáj?
4.5.2.2.20. helyeslésre, helytelenítésre (5.2.58.) Tetszik a tervem?
4.5.2.3. a kérdés kifejezhet  
4.5.2.3.1. kívánságot (5.2.23.) Kaphatnék még egy poharat?
4.5.2.3.2. kérést, felszólítást (5.3.3.) Meg tudná nézni a motort?
4.5.2.3.3. segítségkérést (5.3.10.) Lennél szíves segíteni?
4.5.2.3.4. segítség felajánlását (5.3.11.) Segíthetek?
4.5.2.3.5. meghívást, kínálást (5.3.12.) Kér egy kávét?