B. Szavak
| 3.1. | a melléknév típusai | |
| 3.1.1. | valódi melléknevek | |
| 3.1.1.1. | nem fokozhatók (elsősorban -i, -ú/-ű és -s képzősök) | alakú, forgalmi, esti, ízű, kertes, nős, nőtlen, stb. |
| 3.1.1.2. | fokozhatók | |
| 3.1.1.2.1. | párosak (antonim melléknevek) | magas/alacsony, hosszú/rövid,
nagy/kicsi, széles/keskeny, vastag/vékony (6.2.8.1.)
fiatal/öreg, új/régi (6.5.1.10.) egészséges/beteg, jó/rossz (6.5.1.11.) olcsó/drága (6.5.2.1.) stb. |
| 3.1.1.2.1. | nem párosak
színek (6.5.1.9.) ízek (6.5.1.6.) stb. |
|
| 3.1.1.3. | sajátos szerkezeteket vonzó melléknevek | |
| 3.1.1.3.1. | hogy-os szerkezetek (alárendelt mondatok) | Nem biztos, hogy holnapra megérkezik a levél. |
| 3.1.1.3.1.1. | valószínűség, lehetőség és ellentétük (5.2.9.) | valószínű, valószínűtlen, lehetséges, lehetetlen, kizárt, |
| 3.1.1.3.1.2. | bizonyosság, bizonytalanság (5.2.13.) | biztos, bizonyos |
| 3.1.1.3.1.3. | értékelés (5.2.34., 5.2.40.) | jó, rossz, szomorú, kellemetlen, nagyszerű, remek, különös, furcsa |
| 3.1.1.3.1.4. | érzelmi állapot (5.2.29., 5.2.30.) | szomorú, boldog, dühös, mérges, elégedett, |
| 3.1.1.3.1.5. | meglepődés (5.2.41.) | furcsa, különös, meglepő |
| 3.1.1.3.1.6. | szükségszerűség, kötelesség (5.2.12., 5.2.11.) | fontos, lényeges, szükséges |
| 3.1.1.3.1.7. | belső tulajdonság | kedves, szép |
| 3.1.1.3.1.8. | logikai ítélet | igaz, téves |
| 3.1.1.3.1.9. | képesség, alkalmasság (5.2.17.) | képes, képtelen, alkalmas, alkalmatlan |
| 3.1.1.3.1.10. | érdeklődés és ellentéte (5.2.39., 5.2.40.) | kíváncsi, furcsa, különös |
| 3.1.1.3.2. | főnévi igeneves szerkezetek | Nem fontos személyesen jönnie. |
| 3.1.1.3.2.1. | lehetőség (5.2.9.) | lehetséges, lehetetlen |
| 3.1.1.3.2.2. | szükségszerűség, kötelesség (5.2.12., 5.2.11.) | szükséges, fontos |
| 3.1.1.3.2.3. | megvalósíthatóság | könnyű, nehéz |
| 3.1.1.3.2.4. | értékelés (5.2.34., 5.2.40.) | jó, rossz, kellemes, érdemes, hasznos, felesleges |
| 3.1.2. | melléknévi igenév (jellegű) | |
| 3.1.2.1 | folyamatos (cselekvő) melléknévi igenév: -ó/-ő (lásd: B/1.4.2.2.1.) | Szállj be a szálloda előtt álló buszba. |
| 3.1.2.2. | befejezett (szenvedő/cselekvő) melléknévi igenév -t/-ott/-ett/-ött (lásd: B/1.4.2.2.2.) | |
| 3.1.2.2.1. | cselekvő (főleg tárgyatlan igéből) | Láttad a reggel érkezett levelet? |
| 3.1.2.2.1. | szenvedő (tárgyas igékből) | Megkaptam a kért címeket. |
| 3.1.2.3. | -ható/-hető képzős melléknevek (lásd: B/1.4.5.1.) | Nem tudja, kapható-e Budapesten ilyen készülék? |
| 3.1.2.4. | -hatatlan/-hetetlen képzős melléknevek (lásd: B/1.4.5.2.) (R) | Ez a levél teljesen érthetetlen. |
| 3.1.2.5. | -atlan/-etlen képzős melléknevek (lásd: B/1.4.5.3.) (R) | Van egy kezeletlen jegyed? |
| 3.2. | Tőtípusok | |
| 3.2.1. | változatlan tő | alacsony, szép, öreg, budai, színű, kertes, törött, érthetetlen stb. |
| 3.2.2. | változó tő | |
| 3.2.2.1. | -a, -e végű melléknevek:
toldalékok előtt: -a ® -á-, -e ® -é- (kivéve: “-ként” és ”-ság/-ség” előtt) az -ul/-ül és az -ít igeképzők előtt a tővégi magánhangzó kiesik (R) |
barna ® barnák,
barnát, barnább, barnán, barnával stb.
szürke ® szürkék, szürkét, szürkébb, szürkén, szürkével stb. barnul, barnít, szürkül, szürkít |
| 3.2.2.2. | -ú/-ű ®
?
-an/-en és -abb/-ebb (és az esetleges -ít és -ul/-ül igeképzők) előtt néhány melléknévnél (könnyű, hosszú, lassú, szörnyű) -i ®
?
|
könnyen, könnyebb,
hosszan, hosszabb, lassan, lassabb/lassúbb, hosszan, hosszabb, szörnyen, (szörnyebb)/szörnyűbb régen, régibb/régebbi |
| 3.2.2.3. | “jó” ® “jo-”,
“jav-”
rövid “o” áll a “-bb” képző előtt, és “jav-” alak az “-ul” és “-ít” igeképzők előtt |
jobb
javul/javít |
| 3.2.2.4. | “bő” ®
“bőv-”
“-v”-vel bővül az “-en” rag és az “-ebb” képző előtt, és az “-ít” igeképző előtt; ingadozik “-ek” és “-t/-et” előtt |
bőven, bővebb, bővek/bőek, bővet/bőt, bővít |
| 3.2.2.5. | hangzóvesztő tövek: utolsó magánhangzó kiesése tárgyrag, többesjel, birtokos személyrag, az “-an/-en” rag és az “-abb/-ebb” képző előtt | bátor ® bátr-
bátrat, bátrak, (bátratok,) bátran, bátrabb |
| 3.2.2.6. | hangzórövidítő
tövek: utolsó magánhangzó lerövidül tárgyrag, többesjel, birtokos személyrag,
az
“-an/-en” rag és az -abb/-ebb képző előtt |
nehéz ® nehez-
nehezet, nehezek, neheze, nehezen, nehezebb |
| 3.2.2.7. | “szép” ® “sze-”
“sze-” mgh-s tő a “-bb” képző előtt |
szebb |
| 3.3. | ragozási (toldalékolási) csoportok | |
| 3.3.1. | hangrend szerint:
A magánhangzó-harmóniának megfelelően általában következetes és egyértelmű a szavak besorolása. Kivételt képez néhány csak “í” magánhangzót tartalmazó szó, mely mégis a B/3.3.1.2. csoport végződéseit kapja meg (híg, nyílt), valamint egyes idegen eredetű szavak, melyeknél ingadozás van: pl. “konkrét” B/3.3.1.2. vagy B/3.3.1.3. (konkrétak/konkrétek) |
|
| 3.3.1.1. | I. mint B/3.3.1.2,
de egyes esetekben (ált. tárgyrag, többesjel, birtokos személyrag, az
“-an/-en” rag és az -abb/-ebb képző előtt) az “-o-”-s végződésváltozatot kapja, ha van olyan (de: “-obb” csak ® nagyobb) nagy, fiatal , gazdag, szabad, vastag a mély hangrendű, msh-ra végződő, nemzetiséget jelölő melléknevek (de lásd: B/3.4.2.4.1.3. is): magyar, angol, orosz, osztrák, holland, szlovák |
nagy: nagyon, nagyobb, nagyok,
nagyot, (nagyom) stb.
fiatal: fiatalon, fiatalok, (fiatalom) vastag: vastagon magyarok, magyarom, angolok, angolotok, osztrákok, osztrákot, osztrákod stb. |
| 3.3.1.2. | II. a mély magánhangzót
(is) tartalmazó melléknevek, kivéve a B/3.3.1.1.
alattiakat:
a végződés mély változatú és “-a-”-val, ha van olyan |
alacsony, magas, okos,
piros, rossz, új
pl. rosszul, rosszabb, rosszak, rosszat, (rosszam,) stb. |
| 3.3.1.3. | III. a csak magas magánhangzót tartalmazó melléknevek, kivéve az B/3.3.1.4. alattiakat: a végződés magas változatú és “-e-”-vel, ha van olyan | erős,
kedves, kék, keskeny, kövér, öreg, széles,
szép, zöld
pl. kedvesen, kedvesebb, kedvesek, kedveset, kedvesem |
| 3.3.1.4. | IV. a csak magas
magánhangzót tartalmazó melléknevek közül a nemzetiséget jelölők, ha az
utolsó magánhangzó ö, ő, ü vagy ű:
a végződés magas változatú és “-ö-”-vel, ha van olyan (de lásd: B/3.4.2.4.1.3. is) |
török, görög
törökül, törökebb, törökök, törököt, törököm, törökös stb. |
| 3.4. | Ragozás | |
| 3.4.1. | Tipikusan melléknévi végződések | |
| 3.4.1.1. | Fokozás | |
| 3.4.1.1.1. | alapfok: a melléknév szótári alakja (6.7.2.2.) | Ez a sör nagyon jó.
Éva nem olyan ügyes, mint Zsuzsa. |
| 3.4.1.1.2. | középfok: -bb/-abb/-ebb/(-obb) (6.7.2.2.)
mgh után -bb msh után: I. és II. -abb, III. és IV. -ebb kivétel: nagy ®
nagyobb (B/3.3.1.1.)
|
Ez a bor is jó, de a másik jobb.
Ádám fiatalabb, mint Gábor. olcsóbb, sárgább, szürkébb, jobb, szebb magasabb, fiatalabb, bátrabb, szélesebb, kisebb, nehezebb |
| 3.4.1.1.3. | felsőfok: leg-...-bb/-abb/-ebb/(-obb)
leg- + középfok (B/3.4.1.1.2.) |
Ez a legmagasabb épület Budapesten. |
| 3.4.1.1.3.1. | alsó, felső, belső, külső, első, utolsó, hátsó, (szélső): leg- + alapfok (B/3.4.1.1.1.) | A legfelső emeleten lakom. |
| 3.4.1.2. | módhatározóragok: -n/-an/-en, -l/-ul/-ül,
(-lag/-leg)
(nem minden melléknévvel használjuk őket) a -lag/-leg kivételével követhetik a középfokot is |
olcsón, drágán, érdekesen,
könnyen, jól, rosszul, németül, magyarul,
váratlanul, állítólag, eredetileg
(leg)olcsóbban, (leg)szebben, (leg)jobban, (leg)rosszabbul |
| 3.4.1.2.1. | -n/-an/-en/(-on)
általános forma (kivéve az B/3.4.1.2.2. és az B/3.4.1.2.3. eseteit) mgh után: -n az -ú/-ű, illetve -ó/-ő végű töveknél gyakran -an/-en, olykor ingadozik: -n « -an/-en msh után: I. -on, II. -an, III. és IV. -en |
olcsón, drágán, feketén, savanyú(a)n, keserű(e)n, állandóan, döntően nagyon, fiatalon,
hangosan, boldogan, erősen,
szépen,
|
| 3.4.1.2.2. | -l/-ul/-ül
az -(a)tlan, -(e)tlen, -talan, -telen képzős melléknevekhez, a nemzetiségnevekhez és néhány más melléknévhez kapcsolódik mgh után: -l msh után: I. és II. -ul, III. és IV. -ül |
váratlanul, véletlenül,
magyarul, németül, angolul, franciául, svédül jól, rosszul |
| 3.4.1.2.3. | -lag/-leg
egyes, főleg -ó/-ő vagy -ú/-ű képzős melléknevekhez kapcsolódik |
állítólag, látszólag, előzőleg lehetőleg, eredetileg, valószínűleg, főleg |
| 3.4.1.3. | közép/felsőfok
+ módhatározórag
I. és II. csoport: -an/-ul, II. és III. csoport: -en/-ül (a -lag/-leg rag nem kapcsolódhat középfokhoz) kivételek: jó, régi, |
(leg)olcsóbban, (leg)szebben,
(leg)jobban, (leg)rosszabbul
jól « jobban, legjobban
|
| 3.4.2. | egyéb végződések: |
1. Igazi melléknévi szerep:
a kabátok / a kabátjaim / a kabátjaik / a kabátéi / a kabátodéi / stb. újak / újabbak / a legújabbak)
| 3.4.2.1. | többes szám | Ezek a könyvek nagyon szépek. |
| 3.4.2.1.1. | -k/-ok/-ak/-ek/-ök:
mgh után: -k; az -ú/-ű, illetve -ó/-ő végű töveknél gyakran -ak/-ek (olykor ingadozik: -k « -ak/-ek) az -i végűek többnyire: -ak/-ek msh után: I. ® -ok, II.®
-ak,
|
olcsók, kicsik, drágák,
feketék, hosszúak, lassúak, könnyűek,
állandóak, következők,
európaiak, régiek,
magasak, szépek, zöldek, nagyok, vastagok,
fiatalok, görögök, törökök
|
| 3.4.2.2. | Birtokos személyragozás:
a birtokos személyragok (viszonylag ritkán, de) ugyanúgy kapcsolódnak a melléknevekhez, mint a főnevekhez (lásd: B/2.4.2. és B/3.4.2. is); a msh -ra végződő melléknevek általában a II. és III. csoport végződéseit kapják, ha (elég ritkán) inkább a melléknévi szerep érvényesül, és az I. és IV. csoport végződéseit, ha a melléknevet főnévként használjuk |
Látom az új autódat, de hol van a régid?
alacsonyom/alacsonyam, szűketek/szűkötök, erősed/erősöd, kötelezőtök, fiataljaink, angolod, németjük, franciája |
| 3.4.2.3. | A birtokjel
ugyanúgy kapcsolódik a melléknévhez, mint a főnévhez (lásd. B/2.4.3.) |
Az új kocsim motorja nagyon jó, a régié azonban már elég rossz. |
| 3.4.2.4. | Viszonyragozás
a melléknevek megkaphatják mindazokat a viszonyragokat (tárgy- és határozóragokat), amelyeket a főnév (lásd B/2.4.4.); kapcsolódásukban nincs jelentős eltérés, csak a tárgy ragjára kell külön figyelmet fordítanunk (a ragok kapcsolódhatnak a közép- vagy felsőfokú, a birtokos személyragos vagy birtokjeles alakhoz is). |
A kis szobában a gyerekek alszanak, a nagyban
mi.
Milyen kabátot keres, drágát vagy inkább olcsót? Pesten is sok szép ház van, de a legszebbeket Budán találjuk. |
| 3.4.2.4.1. | A tárgyrag: -t/-ot/-at/-et/-öt
(lásd B/3.4.2. is) tárgyrag járulhat közép- vagy felsőfokú, illetve többes, vagy birtokos végződésekkel ellátott melléknevekhez is |
Legyen szíves mutatni egy kéket!!
kicsit, kicsiket, kicsimet, kisebbet, kisebbeket, legkisebbeket |
| 3.4.2.4.1.1. | mgh-ra végződő
melléknevek: -t;
(az -a/-ja, -e/-je, -i, -é végződésekhez is szabályosan kapcsolódik) (-a ® -á-, -e ® -é- csere az “-a”, illetve “-e” hangra végződő főneveknél) |
olcsót, kicsit, régit,
amerikait, barnát, feketét, hosszút, könnyűt,
állandót,
pirosát, feketéjét, magasét, legszebbekéit |
| 3.4.2.4.1.2. | msh-ra végződő
melléknevek:
I. -ot, II. -at, III. -et, IV. -öt a közép/felsőfokú, illetve a mássalhangzóra végződő többes számú alakok és birtokos személyragos alakok után mindig: -at, -et |
magasat, érdekeset, rövidet,
kéket,
olcsókat, szépeket, szebbet, legszebbeket, drágámat, kedveseiteket stb. |
| 3.4.2.4.1.3. | egyes -l, -r, -j,
-ly, -n, -ny, -s, -sz, -z, -zs hangokra végződő melléknevek (a nemzetiséget
jelölők mindig, és néhány más is), valamint az -(a)tlan/-(e)tlen,
-talan/-telen képzősök általában csak -t ragot kapnak |
angolt, magyart, oroszt,
grúzt, cigányt, dánt,
fiatalt, hajadont, idegent, katolikust, szegényt, nőtlent, váratlant, pénztelent |
| 3.5. | Képzők
(a leggyakoribbak és legaktívabbak) |
|
| 3.5.1. | Főnévképzés melléknévből | |
| 3.5.1.1. | -ság/-ség
szinte minden melléknévhez kapcsolódhat, hangrend szerint szabályosan illeszkedik a szótári alakhoz |
Engem is a kíváncsiság hozott Budapestre.
szépség, kicsiség, nagyság, jóság, európaiság, angolság, egyformaság, különbözőség, nőtlenség |
