A nyelvi formák rendszere

C. Szavak

 2. Főnév
2.1. a főnév fajai
2.1.1. köznevek
2.1.2. tulajdonnevek
2.2. Tőtípusok
2.2.1. változatlan tő
2.2.2. változó tő
2.3. Ragozási csoportok
2.4. A főnévragozás
2.4.1. Többes szám
2.4.2. Birtokos személyragozás
2.4.2.1. Egy birtok
2.4.2.2. Több birtok
2.4.2.2.1. képzés
2.4.2.2.2. személyragok
Birtokos személyragozási minták
Egy birtok
Több birtok
A birtokos személyragozott alakok képzésének általános módja
2.4.3. A birtokjel
2.4.4. A főnév viszonyragozása
2.4.4.1. A tárgyrag
2.4.4.2. Határozóragok
2.5. Képzők
2.5.1. Főnévképzés főnévből
2.5.2. Melléknévképzés főnévből
2.5.3. Igeképzés főnévből  
2.1. a főnév fajai
2.1.1. köznevek – a mondatkezdő helyzetet leszámítva mindig kis kezdőbetűvel írjuk őket
2.1.1.1. egyedi név: rokonságnevek (7.1.11.), foglalkozásnevek (7.1.10.), ruházat (7.9.3.), bútorok (7.2.3.), közlekedési eszközök (7.5.1.), (7.5.2.), látnivalók (7.5.4.), háztartási cikkek (7.2.6.), (7.7.3.), (7.9.5.), mértékegységek (6.2.8.2.–6.2.8.6.), testrészek (7.7.1.), növénynevek (7.2.8.), vidék (7.2.7.), állatnevek (7.2.8.), lakás/ház és részei (7.2.2.), hónapok neve (7.3.2.), napok neve (7.3.2.) stb.
2.1.1.2. gyűjtőnév: rendőrség, tűzoltóság, mentők, nép, erdő stb.
2.1.1.3. anyagnév: ételek (7.10.1.), italok (7.10.1), textilfélék (6.5.1.14.) stb.
2.1.1.4. elvont főnév
2.2.1.4.1 tulajdonság: szépség, nagyság
2.2.1.4.2. állapot: boldogság, szomorúság; egészséggel kapcsolatos főnevek (7.7.4.), betegségnevek (7.7.4.)
2.2.1.4.3. cselekvés, történés: -ás/-és képzős főnevek stb., hobbi (7.4.2.), sport (7.4.7.), művészetek (7.4.3.), (7.4.6.), műfajok (7.4.4.) stb.
2.2.1.4.4. egyéb: tantárgyak (7.8.2.), osztályzatok (7.8.3.) stb.
2.1.2. tulajdonnevek – mindig nagy kezdőbetűvel írjuk őket
2.1.2.1. személynév: keresztnevek (7.1.1.), vezetéknevek (7.1.1.), becenevek (7.1.1.) stb.
2.1.2.2. állatnév: Bodri, Csillag, Cirmos stb. 
2.1.2.3. földrajzi név: földrésznevek (7.5.4.), országnevek (7.1.2.), városnevek (7.1.2.), vidékek, folyók, hegyek neve stb.
2.1.2.4. intézménynév: Országgyűlés, Magyar Tudományos Akadémia, Európa Tanács stb.
2.1.2.5. cím (könyv, újság stb. neve): Heti Világgazdaság, Élet és Irodalom stb.
2.1.2.6. márkanevek.: Netscape, Renault, Grundig, Ikarusz stb.
 
2.2. Tőtípusok  
2.2.1. változatlan tő kávé, cipő, kocsi, ház, asztal, szék, sör stb.
2.2.2. változó tő  
2.2.2.1. -a, -e végű főnevek: 
toldalékok előtt: -a ® -á-, -e ® -é- 
(kivéve: “-kor”, “-ként” ”-ság/-ség” és “-i” előtt)		 lecke ® leckék, leckét, leckém, leckében stb. 
kutya ® kutyák, kutyát, kutyám, kutyával, 
2.2.2.1.1. “apa”, “anya”, “bátya”: a “-ja”, “-juk” birtokos személyragok előtt “ap-”, “any-”, “báty-” anyja, apja, bátyja, anyjuk, apjuk, bátyjuk
2.2.2.2. “ajtó”, “erdő”, “erő”, “idő”, “tető” stb.  
“-ja/-je” és “-juk/-jük” birtokos személyragok előtt: -ó ® -a-, -ő ® -e-		 ajtaja, ajtajuk, erdeje, erdejük, ereje, erejük, ideje, idejük, teteje, tetejük
2.2.2.3. v-vel bővülő tövek: bővülés tárgyrag, többesjel, birtokos személyrag, az  
“-on/-en/-ön” rag, és más rövid magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt		  
2.2.2.3.1. “mű” ® “műv-” művet, művek, művem, műved stb., művön
2.2.2.3.2. “fű” ® “füv-”, “kő” ® “köv-”, 
“ló” ® “lov-”		 füvet, (füvek), füvem, füved stb., füvön, füves, követ, lovat, stb.
2.2.2.3.3. “hó” ® “hav-” “szó” ® “szav-”, 
“tó” ® “tav-”		 havat/hót, havam, havon, havas; szót, szavak/szók, szavam/(szóm), szón, szavas/szós; tavat, tavak, tavam, tavon, tavi
2.2.2.4. hangzóvesztő tövek: utolsó magánhangzó kiesése tárgyrag, többesjel, birtokos személyrag, az 
“-on/-en/-ön” rag, és más rövid magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt		 bokor ® bokr-, cukor ® cukr-, dolog ® dolg-, forgalom ® forgalm-, gyomor ® gyomr-, szobor ® szobr-, terem ® term-, torok ® tork-, torony ® torny-, türelem ® türelm- stb.
2.2.2.5. hangzórövidítő tövek: utolsó magánhangzó lerövidül tárgyrag, többesjel, birtokos személyrag, és egyes rövid magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt fél ® fel-, hét ® het-, kanál ® kanal-, kenyér ® kenyer-, kéz ® kez-, 
név ® nev-, pohár ® pohar-, 
tér ® ter-, úr ® ur-, víz ® viz- stb.
2.2.2.5.1. 3. személyű birtokos személyrag előtt megmarad a hosszú mgh út ® utak, utam; de útja, útjuk 

híd ® hidam, hidad; de hídja, hídjuk
2.3. Ragozási csoportok  
2.3.1. hangrend szerint:  
A magánhangzó-harmóniának megfelelően általában következetes és egyértelmű a szavak besorolása. (Lásd: A/3.1.1.1. és A/3.1.1.2. is) Kivételt képeznek egyes csak “e”, “é”, “í” magánhangzókat (tehát csak magas magánhangzókat) tartalmazó szavak, melyek mégis a B/2.3.1.1. csoport végződéseit (pl. cél, sír), vagy a B/2.3.1.2. csoport végződéseit (pl. híd, derék) kapják meg, valamint egyes idegen eredetű szavak, melyeknél ingadozás van: pl. “fotel” B/2.3.1.1. vagy B/2.3.1.3. (fotelok/fotelek) Lásd A/3.1.1.2.2.2.		  
2.3.1.1. I. a mély magánhangzót (is) tartalmazó főnevek, kivéve a B/2.3.1.2. alattiakat: 
a végződés mély változatú és “-o-”-val, ha van olyan		 ablak, asztal, kirándulás, virág stb. 
pl. ablakok, ablakot, ablakhoz, ablaknál, ablakom, ablakuk
2.3.1.2. II. mint B/2.3.1.1., de az “-a-”-s végződésváltozatot kapja, ha van olyan ágy, fa, , forgalom, gyár, hal, hát, 
híd !, kanál, láb, ló, madár, máj, nyár, száj, toll, tó, úr, út, vaj stb. 

pl. ágyak, ágyat, ágyam, ágyon, ágytól, stb.
2.3.1.3. III. a csak magas magánhangzót tartalmazó főnevek, kivéve a B/2.3.1.4. alattiakat: a végződés magas változatú és “-e-”-vel, ha van olyan ember, gyerek, hegy, pénz, szék, szekrény, üveg 

pl. gyerekek, gyereket, gyerekem, gyereken, gyerekről stb.
2.3.1.4. IV. a csak magas magánhangzót tartalmazó főnevek, ha az utolsó magánhangzó ö, ő, ü vagy ű: a végződés magas változatú és “-ö-”-vel, ha van olyan bőrönd, gyümölcs, kör, mérnök, tükör 

bőröndök, bőröndöt, bőröndöm, bőröndön, bőröndből stb.
2.3.1.4.1. tárgyrag, többesjel, birtokos személyrag, és egyes rövid magánhangzóval kezdődő toldalékok “e”-vel föld, fül, hölgy, könyv, tűz 

pl. könyvön, könyvből, könyvhöz 
de: könyvek, könyvet, könyvem, könyves stb.
2.4. A főnévragozás  
2.4.1. Többes szám Az utasok felszállnak a vonatra.
2.4.1.1. -k/-ok/-ak/-ek/-ök:  
mgh-ra végződő főnevek: -k; 
msh-ra végződő főnevek:  
I. -ok, II. -ak, III. -ek, IV. -ök		 hajók, leckék, kutyák, asztalok, dolgok, ágyak, poharak, hidak, székek, levelek, könyvek, gyümölcsök, tükrök, 
2.4.1.1.1 Kivételek: férfi férfi ® férfiak
2.4.2. Birtokos személyragozás Kevés szabad időm van.
2.4.2.1. Egy birtok A vállalat igazgatója nincs bent.
2.4.2.1.1. E.sz. 1.sz.: -m/-om/-am/-em/-öm 
mgh-ra végződő főnevek: -m; 
msh-ra végződő főnevek:  
I. -om, II. -am, III. -em, IV. -öm		  
2.4.2.1.2. E.sz. 2.sz.: -d/-od/-ad/-ed/-öd 
mgh-ra végződő főnevek: -d; 
msh-ra végződő főnevek:  
I. -od, II -ad, III. -ed, IV. -öd		  
2.4.2.1.3. E.sz. 3.sz.: -a/-ja/-e/-je  
2.4.2.1.3.1. msh-ra végződő főnevek:  
általában: -a/-e 

sok -b, -d, -f, -g, -k, -l, -m, -n, -p, -r, -t, -v végű főnév: -ja/-je 

egyes főnevek esetében ingadozás van (olykor jelentésmegoszlással): -a/-ja, -e/-je

 asztala, háza, vonata, dolga, gyereke, gyümölcse, levese, útlevele 

de: darabja, földje, copfja, csomagja, csekkje, célja, filmje, telefonja, napja, sofőrje, kertje, sávja 
virága/virágja, inge/ingje, csapata/csapatja, kara/karja stb.
2.4.2.1.3.2. mgh-ra végződő főnevek: -ja/-je  hajója, kávéja, kiflije, kutyája, leckéje
2.4.2.1.4. T.sz. 1.sz.: -nk/-unk/-ünk  
mgh-ra végződő főnevek: -nk; 
msh-ra végződő főnevek:  
I. és II. -unk, III. és IV. -ünk		 autónk, irodánk, biciklink, lakásunk, házunk, gyerekünk, kölcsönünk
2.4.2.1.5. T.sz. 2.sz.: -(o/a)tok/-(e)tek/-(ö)tök  
mgh-ra végződő főnevek:  
I. -tok, III. -tek, IV. -tök 
msh-ra végződő főnevek:  
I. -otok, II. -atok, III. -etek, IV. -ötök		 autónk, irodánk, biciklink, lakásunk, házunk, gyerekünk, kölcsönünk 
vállalatotok, házatok, címetek, tükrötök
2.4.2.1.6. T.sz. 3.sz.: -uk/-juk/-ük/-jük  
2.4.2.1.6.1. msh-ra végződő főnevek:  
általában: -uk/-ük 

sok -b, -d, -f, -g, -k, -l, -m, -n, -p, -r, -t, -v végű főnév: -juk-jük

 asztaluk, házuk, vonatuk, dolguk, gyerekük, gyümölcsük, levesük, útlevelük 
de: darabjuk, földjük, copfjuk, csomagjuk, csekkjük, céljuk, filmjük, telefonjuk, napjuk, sofőrjük, kertjük, sávjuk
2.4.2.1.6.1.1. ingadozás: -uk/-ük vagy -juk/-jük pulóverük/pulóverjük, fotelük/foteljük, karuk/karjuk
2.4.2.1.6.2. mgh-ra végződő főnevek: -juk/-jük  hajójuk, kávéjuk, kiflijük, kutyájuk, leckéjük
2.4.2.1.7. Kivételek: 
öcs 
fiú két jelentésében eltérő módon ragozódik: 
fiú (1) = (valakinek a fiú)gyermek(e) 
fiú (2) = (egy lánynak a) barát(ja) 
kar 3. sz. -a/-ja, -uk/-juk (2 jelentés)		 öcs: öcsém, öcséd, öccse, öcsénk, öcsétek, öccsük 
fiú (1): fiam, fiad, fia, fiunk, fiatok, fiuk 
fiú (2): (szabályos: fiúm, fiúd stb.) 

Péter karja, az egyetem kara
2.4.2.2. Több birtok Elvesztek a csomagjaim.
2.4.2.2.1. képzés:  
2.4.2.2.1.1. mgh-ra végződő főnevek: 
szótő + -i + személyragok 
(Itt is: -a ® -á-, e ® -é- ) 
Az -i végű főnevek az B/2.4.2.1.3.2. típus szerint is toldalékolhatók (® -jai/-jei)		 rádióim, kávéink, táskáid, leckéitek, cipői, bicikliik (biciklijeik)
2.4.2.2.1.2. msh-ra végződő főnevek: 
egy birtok egyes szám harmadik személyű alak + -i + személyragok		 városaitok, leveleid, könyveik, gyümölcsei, bőröndjeim, bankjaink
2.4.2.2.2. személyragok  
2.4.2.2.2.1. E. sz. 1. sz.: -m ruháim, könyveim, filmjeim
2.4.2.2.2.2. E. sz. 2. sz.: -d cipőid, asztalaid, programjaid
2.4.2.2.2.3. E. sz. 3. sz.: Ć  címei, utcái, kiflii (kiflijei), padjai, kertjei,
2.4.2.2.2.4. T. sz. 1. sz.: -nk szemüvegeink, szobáink, útjaink
2.4.2.2.2.1. T. sz. 2. sz.: -tok (I., II.) -tek (III., IV.) ablakaitok, erkélyeitek, filmjeitek
2.4.2.2.2.1. T. sz. 3. sz.: -k lányaik, éttermeik, könyveik, táskáik, leckéik
  Kivételek: 
tőváltozás: szülő ® szüle- 
barát ® baráta- (E. sz.: barátja)		 szüleim, szüleid stb. 
barátaim, barátaid stb.
 
Birtokos személyragozási minták
 

Egy birtok

 
 

 
Magánhangzóra végződő tő
Mássalhangzóra végződő tő
I.
III.
IV.
I.
II.
III.
IV.
1
 autóm biciklim cipőm ablakom ágyam székem főnököm
2
 autód biciklid cipőd ablakod ágyad széked főnököd
3
 autója biciklije cipője ablaka ágya széke főnöke
1 1
 autónk biciklink cipőnk ablakunk ágyunk székünk főnökünk
2 2
 autótok biciklitek cipőtök ablakotok ágyatok széketek főnökötök
3 3
 autójuk biciklijük cipőjük ablakuk ágyuk székük főnökük
Több birtok
 
 

 
Mgh-ra végződő tő
Msh-ra végződő tő
I.
III.-IV.
I.-II.
III.-IV.
1
 autóim cipőim ablakaim székeim
2
 autóid cipőid ablakaid székeid
3
 autói cipői ablakai székei
1 1
 autóink cipőink ablakaink székeink
2 2
 autóitok cipőitek ablakaitok székeitek
3 3
 autóik cipőik ablakaik székeik
A birtokos személyragozott alakok képzésének általános módja
 
Egy birtok
Több birtok
1
  

 

szótő +

 

 

 

 (-o, -a, -e, -ö)-m  
msh végű tő
 
  
Egy birtok,
E. sz. 3. sz. +
  

 

-i

 

 

 

 -m
2
 (-o, -a, -e, -ö)-d -d
3
 (-j)-a, (-j)-e Ć 
1 1
 (-u, -ü)nk  
mgh végű tő
 
  
szótő +
 
 -nk
2 2
 (-o, -a)-tok, (-e)-tek, (-ö)-tök -tok, -tek
3 3
 (-j)-uk, (-j)-ük -k
 
2.4.3. A birtokjel 
A főnév alapalakjához (szótári alakjához) kapcsolódik, csak a szokásos a ® á 
e ® é változás megy végbe az “-a”, illetve “-e” hangra végződő tövekben. Kapcsolódhat a többes számú alakhoz, valamint a birtokos személyragos alakokhoz is.		 Az én kocsim már elég régi, de Zsófié egészen új.
2.4.3.1. egy birtok: -é Péteré, Éváé, autóé, szobáé, doktornőé, gyerekeké, apámé, szüleimé, testvéreiteké
2.4.3.2. több birtok: -éi Péteréi, Éváéi, autóéi, szobáéi, doktornőéi, gyerekekéi, apáméi, szüleiméi, testvéreitekéi
2.4.4. A főnév viszonyragozása  
2.4.4.1. A tárgyrag Legyen szíves megmutatni a szobát!
2.4.4.1.1. forma: -t/-ot/-at/-et/-öt:  
tárgyrag járulhat a többes, illetve birtokos végződésekkel ellátott szavakhoz is		 ablakot, ablakokat, ablakaimat; 
Évát, Éváéit; kutyát, kutyáét, kutyájukat, kutyáikat, kutyáikéit
2.4.4.1.1.1. mgh-ra végződő főnevek: -t; 
az -a/-ja, -e/-je, -i, -é végződésekhez is szabályosan kapcsolódik 
(-a ® -á-, -e ® -é- csere az “-a”, illetve “-e” hangra végződő főneveknél)		 hajót, cipőt, biciklit, táskát, leckét 
házát, házait, leckéjét, leckéit, Juditét, Katiéit
2.4.4.1.1.2 msh-ra végződő főnevek:  
I. -ot, II. -at, III. -et, IV. -öt 
 

a mássalhangzóra végződő többes számú alakok és birtokos személyragos alakok után mindig: -at, -et

 ablakot, dolgot, ágyat, poharat, hidat, széket, levelet, könyvet, gyümölcsöt, tükröt, 

ablakokat, ablakomat, dolgokat, dolgaidat, székeket, székeinket, tükröket, tükrüket
2.4.4.1.1.2.1. az -l, -r, -j, -ly, -n, -ny, -s, -sz, -z, -zs hangokra végződő főnevek általában csak -t ragot kapnak asztalt, tanárt, zajt, pisztolyt, magnetofont, függönyt, várost, autóbuszt, dobozt, rizst
2.4.4.1.1.2.2. a II. ragozási csoporthoz (-ak, -am, -ad) tartozó főnevek, és a III. csoporthoz tartozók (-ek, -em, -ed) egy része (főleg egyszótagos szavak) ezek után a mássalhangzók után is megtartják a hosszabb -at, -et alakot; 
az B/2.2.2.4. és B/2.2.2.5. tőtípusokhoz tartozó főnevek (gyomor ® gyomr-, levél ® level-) mindig a hosszabb alakot kapják		 házat, várat, falat, fület, fejet, helyet, kezet, hasat, levelet, madarat, gyomrot stb.
2.4.4.2. Határozóragok:  
az B/2.4.4.2.1. kivételével a főnév alapalakjához, a szótári alakhoz kapcsolódnak; 
a szabályos szóvégi a ® á, e ® é csere a “-kor” és a “-ként” kivételével minden rag előtt végbemegy; 
minden rag járulhat a többes, illetve birtokos végződésekkel ellátott szavakhoz is; 
lehetnek egyalakúak (-ért, -ig, -ként,  
-kor, -képp[en]), kétalakúak (egy alak a mély – I. és II. csoport –, másik a magas hangrendű főnevekhez – II. és IV. csoport –: -ban/-ben, -val/-vel stb.), háromalakúak (külön alak az “ö”-s – IV. –csoportnak:  
-hoz/-hez/-höz) négyalakúak (külön alak a magánhangzóra végződő főneveknek: 
-n/-on/-en/-ön, vagy a II. “a”-s ragozási csoportnak: -onta/-anta/-ente/-önte), vagy ötalakúak (külön alak a magánhangzós főneveknek és a II. csoportnak is: 
-nként/-onként/-anként/-enként/-önként)		 Levelet várok a családomtól.
2.4.4.2.1. -n/-on/-en/-ön (relatív elhelyezkedés: 6.2.2.; időpontmegadás: 6.3.4.) 
a változó tövű főneveknél egyes esetekben (2.2.2.3. és 2.2.2.4. tőtípus) a második tőváltozathoz kapcsolódik		 Az autóbusz a téren vár. 
Január 7-én érkezem. 
tavon, füvön, kövön, dolgon, szobron, tükrön stb.
2.4.4.2.2. -ban/-ben (relatív elhelyezkedés: 6.2.2.; időpontmegadás: 6.3.4.) Mi van a táskájában? 
Júliusban szabadságon leszek.
2.4.4.2.3. -nál/-nél (relatív elhelyezkedés: 6.2.2.; hasonlóság/különbség: 6.7.2.2.) A folyónál majd megállunk. 
Ádám fiatalabb Gábornál.
2.4.4.2.4. -ról/-ről (eredet: 6.2.6.; referenciapont: 6.7.4.9.) Gyalog jövünk le a hegyről. Szeretnék beszélni önnel a munkámról.
2.4.4.2.5. -ból/-ből (eredet: 6.2.6.) A szálloda halljából telefonálok.
2.4.4.2.6. -tól/-től (eredet: 6.2.6.) Továbbindulunk a múzeumtól.
2.4.4.2.7. -ra/-re (irány: 6.2.5; végpont: 6.3.26.; távolság: 6.2.3.; ideiglenesség: 6.3.22.) Szálljon fel a hetes buszra!  
Hétfő délutánra befejezem a fordítást. 
Siófok kb. 100 kilométerre van. Béreltem egy lakást egy hétre.
2.4.4.2.8. -ba/-be (irány: 6.2.5) Bemegyünk ebbe a templomba?
2.4.4.2.9. -hoz/-hez/-höz (irány: 6.2.5) Odamegyek egy rendőrhöz.
2.4.4.2.10. -nak/-nek (részes viszony: 6.7.1.5. ; birtokos szerkezet: 6.7.3.1.) Ajándékot akarok venni a feleségemnek. 
Te vagy ennek a kutyának a gazdája?
2.4.4.2.11. -val/-vel (eszköz: 6.7.1.6.; társ: 6.7.1.6.; birtoklás/valamihez tartozás: 6.7.3.4.) 
 
 

mássalhangzóra végződő szó után a rag -v hangja hasonul a szóvégi mássalhangzóhoz

 Ezzel a kulccsal nem tudom kinyitni az ajtót. 
Ma este Évával megyek moziba. 
Két egyágyas szobát kérünk fürdőszobával. 
kézzel, hússal, autóbusszal, Gáborral, a barátommal, szemüveggel, tollal stb.
2.4.4.2.12. -ért (ok: 6.7.4.5.: cél/szándék: 6.7.4.7.) Két millió forintot kaptam a házért. 
Elmegyek a boltba kenyérért és húsért. 
2.4.4.2.13. -ig (irány: 6.2.5; végpont: 6.3.26.; időtartam: 6.3.5.; ideiglenesség: 6.3.22.) Menjünk gyalog a hídig. 
Két hétig maradok Budapesten.
2.4.4.2.14. -ként (R) 

a szóvégi -a és -e hang nem változik meg előtte

 Tolmácsként dolgoztam a minisztériumban. 
apjaként, vacsoraként, leckeként, katonaként stb.
2.4.4.2.15. -vá/-vé (R) (változás, átalakulás: 6.3.28.; okozat/következmény: 6.7.4.6.) 

mássalhangzóra végződő szó után a rag -v hangja hasonul a szóvégi mássalhangzóhoz

 A Kft-t átalakították Rt-vé. 
Kati jó orvossá vált. 
 

katonává, irodává, költővé, tolmáccsá, tanárrá, mérnökké, orvossá stb.
2.4.4.2.16. -kor (időpontmegadás: 6.3.4.) 

a szóvégi -a és -e hang nem változik meg előtte

 Hány órakor indul a vonatod? 

órakor, éjfélkor, érkezésekor
2.4.4.2.17. (-o, -a, -e, -ö)-nként (gyakoriság: 6.3.18.) 

a változó tövű főneveknél egyes esetekben (B/2.2.2.3., B/2.2.2.4. és B/2.2.2.5. tőtípus) a második tőhöz kapcsolódik

 Délelőttönként az irodában dolgozom.  

művenként, havonként, hetenként, kanalanként, utanként stb.
2.4.4.2.18. (-o, -a, -e, -ö)-nte (R) (gyakoriság: 6.3.18.) 
(csak néhány időfogalmat jelölő főnévvel: reggel, éjjel, nap, hét, hónap/hó, év, nyár, tél) 
a változó tövű főneveknél egyes esetekben (B/2.2.2.3., B/2.2.2.4. és B/2.2.2.5. tőtípus) a második tőváltozathoz kapcsolódik		 Hetente kétszer uszodába megyek. 
 
 

havonta, hetente, telente stb.
2.4.4.2.19. (-o, -a,)-stul/(-e, -ö)-stül (R) (bennfoglalás: 6.7.4.4.) 

a változó tövű főneveknél egyes esetekben (B/2.2.2.3., B/2.2.2.4. és B/2.2.2.5. tőtípus) a második tőhöz kapcsolódik

 Családostul jött Budapestre? 
 

szobrostul, tükröstül, levelestül, tavastul stb.
2.4.4.2.20. -ul/-ül (R) 
(elég ritka, csak egyes főnevekkel, illetve bizonyos kifejezésekben gyakori: pl. vendégül lát, kárpótlásul kap stb.)		 Vasárnap vendégül láttam néhány barátomat.
2.4.4.2.21. -képp(en) (R) 
(ritkán használjuk főnévvel)		 Példaképpen megmutatok egy ilyen éttermet. 
2.5. Képzők  
(a leggyakoribbak és legaktívabbak)		  
2.5.1. Főnévképzés főnévből  
2.5.1.1. -ék ( = egy személy és családja, barátai, társai) 
a főnév szótári alakjához kapcsolódik  
(de: -a ® -á-, -e ® -é-) 
birtokos személyragos főnévhez is kapcsolódhat (főleg E. sz. 1. és 2. sz.)		 Hívjuk meg Eszteréket is! 

Kovácsék, Kiss úrék, igazgatóék, Éváék  
sógoromék, barátodék
2.5.1.2. -né (valakinek a felesége) 

általában csak vezetéknévhez, vagy vezeték­ és keresztnévhez együtt kapcsolódik 
(-a ® -á-, -e ® -é-)

 Kovács Péternével szeretnék beszélni. 
Kovácsné, Vargáné, Kiss Gézáné, Nagy Árpádné
2.5.1.3. kicsinyítő képzők (R)  
  -ka/-ke (R) 
a főnév alapalakjához kapcsolódik		 A vázát tedd arra az asztalkára! 
emberke, dobozka, városka, madárka, állatka, növényke
  (-o, -a)-cska/(-e, -ö)-cske (R)  
(a többes szám jeléhez hasonlóan kapcsolódik a főnévhez: lásd B/2.4.1.)		 Mutasd a lábacskádat! 

székecske, falucska, folyócska, szemecske, kezecske
2.5.2. Melléknévképzés főnévből  
2.5.2.1. -s/-os/-as/-es/-ös 

valamivel rendelkező, valamit tartalmazó stb. 

(a kapcsolódás szabályai ugyanazok, mint a többes számnál: lásd B/2.4.1.)

 egyemeletes, két fürdőszobás, nagykonyhás, kertes, erkélyes házat keresek. 

kétágyas, házas, ablakos, erkélyes, fürdőszobás, liftes, erdős, kertes, tükrös, nős
2.5.2.2. -i  
valahova, valamihez tartozó, valahova való 
 

képzése néha rendhagyó tőből: pl. az  
-alom/-elem végű főnevek ® -almi / -elmi, mező ® mezei, erdő ® erdei, tó ® tavi stb.; ! falu ® falusi

 A testvérem egy vidéki városban dolgozik. 

budapesti, magyarországi, vidéki, városi, külföldi, amerikai, fali, asztali, reggeli, pénteki stb. 

forgalmi, türelmi, mezei, erdei, tavi, havi, 
2.5.2.3. -ú/-ű, -jú/-jű  
melléknévi szószerkezetben (névszóval bővített melléknév): valamivel rendelkező, valami által jellemzett 
mgh-ra végződő főnevek: -jú/-jű 
msh-ra végződő főnevek: -ú/-ű 
a változó tövű főneveknél mindig a második (módosult) tőhöz kapcsolódik		 Kati kék szemű, hosszú hajú lány. 
 
 

kapujú, folyosójú, medencéjű 
színű, szakállú, pénzű, motorú 
járdájú, ajtajú, szavú, forgalmú, levelű, kezű, vizű 
2.5.2.4. -tlan/-tlen, -talan/-telen, -atlan/-etlen (R) 
valamivel nem rendelkező, valami által nem jellemzett 
magánhangzó után -tlan/-tlen; 
mássalhangzó után általában: -talan/-telen, de néha -atlan/-etlen		 Ez a leves teljesen sótlan. 
 

ajtótlan, járdátlan, nőtlen 
ablaktalan, rendszertelen, lábatlan, értelmetlen
2.5.3. igeképzés főnévből (R)  
2.5.3.1. -z/-oz/-az/-ez/-öz(-ik) (R) 
(az alakok úgy illeszkednek a tövekhez, mint a többes szám jele: lásd B/2.4.1.)		 Nem szeretek villamosozni. 
autózik, szörfözik, sóz, vizez, kanalaz, kávézik,